Kenyér: barát vagy ellenség?

A kenyér alapélelmiszereink közé tartozik, de az utóbbi években sokféle, egymásnak akár ellentmondó vélemények is terjengnek róla. Együk, vagy ne együk, miért jobb a teljes kiőrlésű, mint a fehér kenyér? Ezekre a kérdésekre igyekszünk választ adni.

Nagyanyáink korában nem volt ennyiféle jól van ez így?

Úton az egészséges táplálkozás felé

Az elmúlt években egyre több kutatás bebizonyította, hogy a finomított alapanyagok és élelmiszerek fogyasztása hosszú távon káros hatással van egészségünkre. Szerencsére egyre többen ismerik fel ezt a problémát az élelmiszeripar szereplői közül is, így egyre-másra olyan termékekkel jelennek meg, melyek a teljes értékű, egészségesebb táplálkozást képviselik.

Valamikor ma kenyér messze nem azt a pékárut jelentett, mint manapság. Olvassa el a kis kenyértörténetet! Ez a változás a kenyérfélék és a péksütemények piacán is megfigyelhető, a teljes kiőrlésű élelmiszerek száma folyamatosan növekszik, és egyre több helyen is elérhetőek már. Ennek ellenére mégis sok kétely és kérdés merül fel a fogyasztóban, jogosan. Miért lenne jobb a teljes kiőrlésű, mint a fehér kenyér, miért van jobb hatással egészségünkre? Lássuk a leggyakoribb kételyeket, melyek megválaszolásával talán sikerül eloszlatni a bizalmatlanságot.

Miből áll a fehér kenyér?

A fehér kenyér főként finomított búzalisztből készül. A finomítás során a gabona héja és csírája nem kerül a lisztbe, így azonban a gabonában lévő vitaminok és ásványi anyagok sem, amelyek pedig egészségünk szempontjából meghatározóak. A fehér kenyér így főként szénhidrátot és fehérjét tartalmaz, valamint állományjavítót, lisztjavítót és térfogatnövelő szereket, hogy kellően nagy, puha és fehér legyen.

Mivel a fehér kenyér túl sok tápanyagot nem tartalmaz, és a szerkezete is szellős, szivacsos, ezért jóval nagyobb mennyiséget szükséges elfogyasztani belőle a jóllakottsághoz, mint egy teljes értékű kenyér esetében.

Nem kell lemondani a kenyérről, de válasszuk meg, milyen fajtát eszünk

Mi a különbség a fehér és a barna kenyér között?

A valóban barna kenyér attól kapja barna színét, hogy a gabonát, amelyből a liszt készül, nem fosztják meg héjától és csírájától, így a benne található értékes tápanyagoktól sem. De azért érdemes résen lennünk, mert sokszor karamellel színezett fehér kenyeret vásárolunk barna kenyér gyanánt, ráadásul kicsit drágábban.

A valódi barna kenyérnek a súlya is nagyobb, így ha vásárláskor túl könnyűnek éreznénk a kenyeret, akkor biztosan a színezett formával van dolgunk. Mindig olvassuk el a termék címkéjét, ha nincs rajta, hogy teljes kiőrlésű gabonából készült , inkább ne vegyük meg!

Az a biztos, am it magunk készítünk - mondják sokan. Ha magunknak sütjük a kenyeret, pontosan tudjuk, mivan benne. De hogyan süssünk? ezt a két receptet!

A teljes kiőrlésű kenyér miért jótékony hatású?

A teljes kiőrlésű kenyér a teljes gabonaszem felhasználásával készül, így tartalmazza annak minden értékes anyagát, így az élelmi rostokat, a vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, melyek támogatják egészségünket. Segítik emésztésünket, csökkentik a koleszterinszintet, jótékonyan hatnak az izomműködésre és az anyagcserére is. Sok esetben tartalmazza az egész gabonaszemet is, valamint egyéb olajos magvakat is, melyek szintén hasznosak szervezetünknek.

Egészségünk szempontjából a bio teljes kiőrlésű kenyér a legjobb választás, melynek elkészítése során bioalapanyagokat használnak.

Mi a különbség a rozsos és a rozskenyér között?

Akkor hívják a kenyeret rozskenyérnek, ha a tésztájában a rozsliszt aránya meghaladja a 40 %-ot. Ha 15 és 40 százalék között van a rozsliszt aránya, akkor beszélünk rozsos kenyérről. Előbbinek a nagyobb súlya is jelzi a nagyobb rozsliszt-tartalmat.

Hizlal vagy sem?

Attól függ, nem hízlal. Ez a fajta ugyanis tápanyagokban gazdag, így jóval kevesebbet fogyasztunk belőle, ráadásul szervezetünk szinte teljes egészében hasznosítani tudja. Mindez a tápértékekben igencsak szegény fehér kenyérről egyáltalán nem mondható el, mely ráadásul sok egyéb anyagot is tartalmaz, amire viszont nincs szükségünk.

Ne a kenyér fogyasztásáról mondjunk le, amely fontos élelmiszer étkezésünkben, inkább válasszuk meg, milyen fajtát eszünk belőle!

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +33 °C
Minimum: +12, +20 °C

Többször megnövekszik a felhőzet, szórványosan fordul elő zápor, zivatar. Sokfelé megélénkül az északkeleti szél, a maximumhőmérséklet 25, 33 fok között szóródik. Hétfőn nem érkezik front. A fülledtség idején nehézlégzés, rosszullét jelentkezhet, többen fejfájást tapasztalhatnak. Gyakoriak lehetnek a keringési panaszok, az arra hajlamosaknál vérnyomás-ingadozás léphet fel. Az érzett hőmérséklet is ingadozik. A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: