Emésztésünk bánja a rohanós reggeleket

Stresszes életmódunk negatív hatással van az emésztésünkre, ezért nem árt tisztában lenni néhány szabállyal, amelyekkel megelőzhető a nagyobb baj kialakulása.

Stressz-szintünk nagyban befolyásolhatja az emésztésünk működését: a tartós feszültség székrekedéshez, illetve betegségek kialakulásához is vezethet. Tudósok előtt már régóta ismert, hogy a bélrendszerünkben létezik egy úgynevezett másodlagos agy, vagyis a bélidegrendszer. A bélidegrendszert 200-600 millió idegsejt alkotja, amelyek nagy része a bélrendszer belső falán helyezkedik el. Az aggyal a központi idegrendszeren keresztül kommunikál, és az elménk és az emésztőrendszerünk közötti kapcsolatért felelős. Ha szervezetünk azt érzékeli, hogy szorongunk vagy aggódunk, akkor lelassíthatja ezt a reflexet, ami többek között a széklet visszatartását eredményezheti. Sajnos, az arra hajlamosaknál ez már kisebb stressz hatására is megtörténhet, és van, akinek annyi is elég hozzá, ha csak egyszerűen egy rohanós napon nem tud nyugodt körülményeket teremteni az étkezéshez.

Emésztésünk bánja a rohanós reggeleket.
Emésztésünk bánja a rohanós reggeleket. Fotó: Getty Images

A tartós stressz állapota az egész szervezetre, így az emésztőrendszer működésére is rányomja a bélyegét, ami az emésztőrendszeri panaszok jelentős részénél tetten érhető. Ilyenkor a bélidegrendszer működése felborul, megváltozik a bélmozgás és a bél vérellátása. A hasnyálmirigy, illetve az emésztőenzimek elégtelen működésén keresztül romlik az emésztés minősége. Mindez több tünetet is okozhat. Ilyen például a teltségérzet, a puffadás, a hányinger, a gyomorfájdalom, a gyomorégés, a hasmenés, a hányás, a savas felböfögés, illetve a szédülés. A legtöbb emésztési zavart a hasnyálmirigy zavarai, illetve a zsírbontó enzimek relatív vagy abszolút hiánya tudja okozni. Noha az emésztőrendszer túlterheléséből adódó problémák többnyire rövid ideig tartanak, és kezelés nélkül, spontán elmúlnak, tartós kialakulásukat elsősorban a stresszmentes életformával és a helyes táplálkozással, rendszeres mozgással lehet megelőzni.

Milyen az ideális reggeli?

A helyes táplálkozás egyik előfeltétele a nyugodt reggelizés, illetve a megfelelő tápanyaggal rendelkező élelmiszerek bevitele a szervezetbe. Az ideális reggeli tartalmazza a szervezetünk számára szükséges összes tápanyagot, azaz a megfelelő mennyiségű fehérjét, zsírt és szénhidrátot is. Ezenkívül vitaminokban, ásványi anyagokban és rostokban is gazdag. Reggelinknek tartalmaznia kell gabonafélét, jó esetben gabonapelyhet vagy -csírát, teljes kiőrlésű vagy rozskenyeret, pékárut. Fontos az állati eredetű fehérjebevitel is, ami származhat tejből, tejtermékből, tojásból, húsból, halból. Ugyanakkor kerüljük a túl zsíros, feldolgozott hústermékeket, mint például a felvágott, szafaládé vagy a szalonna, és a magas cukortartalmú ételeket. Ezek gyakori fogyasztása magas energia- és zsírbevitelt eredményezhet, megterhelik a gyomrunkat, és ahelyett, hogy energikusnak éreznénk magunkat, délelőtt lomhává tesznek minket.

Ezért nem érdemes kihagyni a reggelit.

Nem árt figyelni az étkezés minőségére is. Lehetőleg alaposan rágjuk meg az ételt, és ne együk tele magunkat! A rágás megkönnyíti az emésztést, akárcsak a nyál, mert a gyomornak kevesebb energiába telik egy alaposan megrágott ételt megemészteni, mint a darabosabb, nagyobb falatokat. E mellett több rágással több tápanyagot nyerhetünk ki az ennivalóból. A nyálban olyan enzimek vannak, amelyek lebontják az ételt, és lehetővé teszik, hogy a szánk elkezdje megemészteni a tápanyagokat, még mielőtt lenyelnénk a táplálékunkat. Ez az enzimaktivitás azonban csak akkor indul be, ha tényleg megrágjuk az ételünket, és hagyjuk, hogy néhány másodpercnél tovább maradjon a szánkban. Érdemes szem előtt tartani a japán bölcsességet, amely szerint akkor hagyjuk abba az étkezést, amikor a gyomrunk telítettsége eléri a nyolcvan százalékot. A sietős evésnek az is a hátránya, hogy alig ízleljük az ételt, homályos tapasztalatunk van arról, mit eszünk, és nagyon valószínű, hogy többet akarunk belőle.

Az emésztés a rágással kezdődik, a gyomorban folytatódik, és a vékonybélben fejeződik be. Ugyanakkor a megfelelő emésztés a mai rohanó világunkban sokak számára elérhetetlen, mert éppen arra nem tudunk időt szakítani, ami ehhez kell: a nyugodt és megfelelő étkezésekre, a stresszmentes életmódra, a rendszeres testmozgásra. Ilyenkor nem árt megtámogatni a szervezetet az emésztést jótékonyan befolyásoló készítményekkel. Érdemes olyat étrend-kiegészítőket választani, amelyek természetes hasnyálmirigy-kivonatot tartalmaznak, illetve amelyekben megtalálható mind a három fő emésztőenzim (lipáz, amiláz, proteáz).

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +30, +36 °C
Minimum: +14, +20 °C

A többórás napsütést időnként gomolyfelhők zavarják, legfelejebb délen lehet elvétve egy-egy zivatar. Mérsékelt szél mellett 31, 36 fokos maximumhőmérsékletekere számíthatunk. Vasárnap sem érkezik front, fokozódik a kánikula. A migrén mellett a keringési panaszok is gyakoriak lehetnek, egyre többen tapasztalhatnak alvászavarokat is. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata. A déli órákat javasolt árnyékos, hűvös heéyen tölteni. Az érzett hőmérséklet még a mért értkeknél is magasabb lesz. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)