Ezért vízízű a paradicsom
Amikor a profit az elsődleges az élelmiszeriparban, az íz a sokadik szempont a méret és a volumen után: az olcsó paradicsom ezért vízízű, az eper csak ezért hasonlít színében és alakjában az igazihoz, ízében viszont nincs sok köze a jól megszokotthoz - írja az Index . Az ipari növények sokszor magasabb hozammal rendelkeznek, mint a hátsó kertben termelt zöldségek, és sok esetben nagyjából hasonló tápanyagmennyiséghez is jutnak. Ezért van az, hogy ahol nagyobb a hozam, ott nem lesz olyan ízletes a zöldség vagy a gyümölcs.
Változtattak a paramétereken
Az MIT szakemberei viszont nem akartak ebbe belenyugodni, ezért kezdtek tudományos alapokon nyugvó kertészkedésbe : Caleb Harper, a kutatás egyik vezetője abból indult ki, hogy ha változtat a bazsalikomot érő paramétereken, akkor változik az íz is. Ha például ugyanolyan bazsalikommagokat 50 különböző országba elviszünk, majd ott elültetjük, akkor hiába azonos a kiindulási pont, azaz a bazsalikom génállománya, mégis mindegyiknek más lesz az íze, aminek az az oka, hogy más hatások érik.
Hamar kiderült, hogy a legtöbb ízmolekulát akkor termeli a növény, ha állandóan éri a nap, viszont a másodlagos anyagcseretermékek (metabolitok) - azok a szerves vegyületek, amelyek nem szükségesek a túléléshez, a növekedéshez vagy a reprodukcióhoz - olyan tulajdonságokkal vértezik fel a növényt, amelyek meggátolják például, hogy a rovarok finom csemegeként tekintsenek rá. Az aszálytól kezdve a rovarokig ezeket nagyon sok minden befolyásolja, ami mind hatással lehet arra, milyen íze lesz a növénynek vagy a termésének. Azt, hogy az állandó fény jót tenne a növénynek, a kutatók sem feltételezték: ehelyett 18 órányi fényt találtak a legalkalmasabbnak, hiszen a természetes ciklusban is változnak a nappalok és az éjszakák. Az állandó napfény ötlete a gépi tanulásból jött: a vizsgálatokhoz egy ételelemző gépet is bevetettek, amit azért hívtak segítségül, hogy kiderüljön, hogyan lehet maximalizálni az ízmolekulákat. Ezt a gépet egyébként otthon is meg tudja építeni, aki tökéletesíteni szeretné cserepes virágai életét.
A szakemberek elmélete az volt, hogyha minden olyan körülményt ellenőrizni és befolyásolni tudnak, amely hatással lehet a bazsalikomra, akkor képesek lesznek olyan környezetet teremteni, hogy azáltal mindenfajta génmódosítás nélkül megkapják a tökéletes bazsalikomot. Ráadásul ezeket a változókat bárki paraméterezheti, így olyan bazsalikomot tud előállítani, amely leginkább megfelel az ízlésének. Sőt, még arra is lehetőség van, hogy pusztán a növény saját környezetére adott reakciói alapján például olyan bazsalikomot termeljenek, amely kiemelkedően gazdag K-vitaminban vagy akár a cukorbetegeken segíthet.
Ha a gépi tanulással pontosan meg tudjuk mondani, milyen környezeti hatások lesznek a legideálisabbak a növények számára, a kísérlet vezetői szerint nem szabad megállni a bazsalikomoknál. Szerintük nemcsak otthoni, hanem akár ipari előállítás során is tökéletesíteni lehet a termelést, és talán soha többé nem kell vízízű paradicsomot ennünk.
