Azt már te is biztosan hallottad, hogy a magas koleszterinszint hosszú távon súlyos egészségi ártalmaknak ágyaz meg – és ez valóban így is van. Ettől függetlenül viszont nem feltétlenül kell mindent elhinni, amit a koleszterinszinttel kapcsolatban hallasz.
Tévhit: „Bármilyen koleszterin káros, ha magas a szintje.”
Az LDL-koleszterint nem véletlenül szokták „rossz” vagy „ártó” koleszterinnek is nevezni. A veszélyes, plakkokat képező LDL-koleszterinnel szemben azonban a HDL-koleszterinnel kapcsolatban pont akkor jársz jobban, ha ennek magas a szintje. A „jó” koleszterin ugyanis nem képez lerakódásokat, sőt még meg is akadályozza a plakkosodást.
Tévhit: „A magas koleszterinszint kizárólag gyógyszerrel kezelhető.”
A sztatinok valóban hatékony – és időnként elengedhetetlen – fegyvert jelentenek a magas koleszterinszint ellen, ám nem ezek képviselik az egyetlen megoldást. Aki például idegenkedik a gyógyszerszedéstől, első körben – kezelőorvosa jóváhagyásával és felügyeletével – tehet egy próbát a szerrapeptáz enzimmel. Ez ugyanis különösen pozitív hatást tud kifejteni az érrendszerre, képes ugyanis leodani az erek falán található lerakódásokat. Segíthet tehát enyhíteni az érelmeszesedés mértékét, így pedig mérsékelheti a trombózis, a szívinfarktus, az agyvérzés és a stroke kialakulásának kockázatát is.
Tévhit: „Magas koleszterinszint esetén tilos tojást enni.”
A hazai táplálkozási ajánlás (Okostányér) alapján a heti 5-6 tojás elfogyasztása még az egészséges étrend részét képezheti, a magas koleszterinszinttel élők esetében azonban valóban indokolt lehet egy ennél mérsékeltebb fogyasztás. 1-2 alkalommal viszont még így is belefér az heti menübe a tojás – vétek lenne teljesen megtiltani ennek a teljes értékű, a szervezetben jól hasznosuló fehérjeforrásnak a bevitelét, amely ráadásul számos vitamint és ásványi anyagot is rejt. Egyetlen eset van, amikor valóban muszáj tiltólistára tenni a tojás minden formáját és származékát: a tojásallergia.
Tévhit: „Az olajok és az olajos magvak növelik a koleszterinszintet.”
A telített zsírokat valóban jobb kerülni, ám ahogy létezik „jó” koleszterin is, ugyanúgy léteznek „jó”, vagyis telítetlen és többszörösen telítetlen zsírok is. Ilyenektől hemzsegnek például az extra szűz olívaolajak és az olajos magvak is. Az omega-3 és omega-6 zsírsavakról például közismert, hogy hozzájárulnak az érfalak rugalmasságának és erősségének megőrzéséhez, ezáltal pedig segíthetnek az érelmeszesedés megelőzésében is.
A koleszterinszint normál tartományban tartása nagyon fontos a szív és az érrendszer egészségének megőrzéséhez. Ebben pedig kulcsszerepet játszhat a heringolaj fogyasztása.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: