A mentális egészségügyi problémák minden országban és közösségben elterjedtek, illetve minden korosztályt és jövedelmi csoportot érintenek. A mentális egészségügyi problémák a hosszú távú rokkantság második vezető okává váltak, ami növeli a családok orvosi költségeit, így egyre nagyobb gazdasági veszteségeket okoz világszerte. A közvetlen orvosi költségeken túl az olyan közvetett költségek is nagyon magasak, mint például a termelékenységkiesés. Mindez azt jelenti, hogy becslések szerint csak a depresszió és a szorongás kezelésére is ezermilliárd amerikai dollárt költ évente a világgazdaság – derül ki a Világ mentális egészsége napjainkban és a 144 ország adatait összegző Mentális egészség 2024-es atlasza című jelentésekből.
A nőket nagyobb arányban sújtják mentális zavarok
A jelentések szerint a mentális egészségügyi zavarok előfordulása sokkal nagyobb arányban érinti a nőket, mint a férfiakat, a szorongás és a depresszió pedig mindkét nem körében a leggyakoribb mentális betegségnek számít. Az alacsony jövedelmű országokban az érintettek kevesebb mint 10 százaléka részesül ellátásban, a magas jövedelmű országokban tapasztalható több mint 50 százalékkal szemben. Világszinten pedig aggasztó stagnálást mutat a mentális egészségügybe történő beruházások összege, amely a teljes egészségügyi költségvetés mindössze 2 százalékát teszi ki.
A WHO szerint örvendetes, hogy a világ országainak többsége beszámol a mentális egészséget népszerűsítő kezdeményezésekről, továbbá az is, hogy ma már az országok több mint 80 százaléka képes sürgősségi ellátást biztosítani a mentális és pszichoszociális problémákra, szemben a 2020-as 39 százalékkal. Ezzel együtt az öngyilkosságok több mint 720 ezer ember életét, köztük főleg fiatalokét követelik évente. A globális erőfeszítéseknek köszönhetően ez a szám csökken, de nem elegendő mértékben ahhoz, hogy elérhető legyen az ENSZ célkitűzése, az egyharmados csökkenés 2030-ig.
A mentális egészségügyi ellátás alapjog
Ezen kihívások kezelése érdekében a WHO több kulcsfontosságú stratégiai területen is gyorsított fellépést sürget. A javasolt intézkedések közé tartozik a méltányos finanszírozási mechanizmusok létrehozása, az emberi jogok tiszteletben tartását szolgáló jogi eljárások kidolgozása és alkalmazása, a mentális egészséggel foglalkozó munkaerőbe való befektetés, valamint a vonatkozó egészségügyi ellátás bővítése.
„A mentális egészségügyi szolgáltatások átalakítása az egyik legsürgetőbb közegészségügyi kihívás” – emelte ki Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a szervezet keddi közleményében. Hozzátette, hogy a mentális egészségbe való befektetés nem más, mint az emberekbe és a gazdaságokba való olyan befektetés, amelyről egyetlen ország sem mondhat le. Ezért kiemelte: minden kormánynak törekednie kell arra, hogy a mentális egészségügyi ellátást ne kiváltságként, hanem egy mindenki számára elérhető alapvető jogként kezelje.
