Egy egyén baráti, ismerősi köre megbízhatóbban jelezheti előre a stressz, a boldogság vagy a jólét szintjét, mint akár az aktivitásmérők adatai, a pulzusszám vagy a napi alvásra fordított idő - állítja egy közelmúltbeli, a PLOS ONE folyóiratban megjelent tanulmány. Nitash Chawla, a Notre Dame-i Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője szerint a kutatásba bevont résztvevők bejövő és kimenő telefonhívásinak elemzésén alapuló eredmények arra utalnak, hogy bármilyen portré, amely számszerűsítve igyekszik leírni valakit, nem tud teljes képet adni. "Létezik egy minősített én is, azaz hogy kik vagyunk, mit csinálunk, kiket ismerünk, márpedig ezek a szempontok nem tükröződnek a különböző mérőszámokban. Ugyanakkor az életmódunk, az élvezeteink és társasági körünk egyaránt nagyban meghatározzák, hogy hogyan érezzük magunkat a bőrünkben" - fogalmazott a szakember.
A személyes kapcsolatok előnyei
Chawla elméletét számos korábbi kutatás is megerősíti. Így például különböző tanulmányok kimutatták már, hogy a lelki támogatás, amelyet barátainktól, családtagjainktól és egyéb ismerőseinktől kapunk, erősen összefügg a jobb mentális és fizikai egészséggel. A nyüzsgő társasági élet csökkentheti a stresszt, javítja a hangulatot, erősíti az egészségügyi szempontból hasznos szokásokat, egyben háttérbe szorítja a károsakat, erősíti a szív-érrendszert, valamint felgyorsítja az akut megbetegedésekből való kilábalást. Még arra vonatkozóan is léteznek kutatási eredmények, hogy a társasági élet tovább erősít olyan, már egyébként is egészséges szokásokat, mint például a rendszeres testmozgás.
Ezzel szemben a szociális elszigeteltség krónikus betegségek és mentális zavarok kialakulásának magasabb kockázatával hozható kapcsolatba, mi több, olyan sejtszintű változások katalizátora lehet, amelyek krónikus gyulladásokat és az immunrendszer gyengülését hozhatják magukkal. A jelenség különösen aggályos annak tükrében, hogy például az Egyesült Államokban már közegészségügyi problémaként tekintenek az egyre terjedő magányosságra . Felmérések szerint az amerikaiak mintegy fele egyedül érzi magát, beleértve a legfiatalabb és legidősebb felnőtt korosztályok jelentős részét is.
Miért veszélyes a közösségi média?
A Cigna egészségbiztosító a közelmúltban megjelentetett egy tanulmányt az American Journal of Health Promotion folyóiratban. Ebben arra igyekeztek választ találni, hogy vajon minek az eredménye a magányosság folyamatos terjedése a társadalmon belül. Talán nem meglepő, de a tanulmány úgy találta, hogy a túlzásba vitt közösségimédia-használat erősen kötődik a jelenség súlyosbodásához, mivel hatására háttérben szorulnak a személyes találkozások. Habár a nemnek és az anyagi lehetőségeknek látszólag nincs kihatásuk arra, hogy egy egyén mennyire magányos, a kornak viszont van: az idősebb generációk körében gyakrabban jelentkezik a probléma.
Dr. Stuart Lustig, a Cigna viselkedés-egészségügyi orvos igazgatója, a tanulmány egyik szerzője úgy véli, hogy riportjuk aláhúzza a családdal és barátokkal töltött minőségi idő fontosságát, különösen annak fényében, hogy a magány egyértelműen összefügg az egészséggel és az általános jóléttel. Hozzátette, szunnyadó társasági életünket úgy a legkönnyebb újraéleszteni, ha társakat keresünk magunknak olyan élvezetes tevékenységekhez, mint az edzés vagy az önkénteskedés. "A valódi, szemtől szemben folytatott interakciók emberek között hihetetlenül fontosak, márpedig bármilyen tevékenység, amely érdekesebbé, élvezhetőbbé teszi ezeket a találkozásokat, plusz motivációt és apropót adhat az embereknek, hogy együtt legyenek" - fogalmazott Lustig. Kifejtette, a közösségi médiát nem arra kellene használnunk, hogy helyettesítsük általa a személyes kapcsolatainkat, hanem arra, hogy a technológia segítségével új kapcsolatokat építsünk, a meglévő ismerőseinket pedig bent tudjuk tartani a szociális szféránkban.
A szakértő szerint néhány apró változtatásnak is nagy hatása lehet. Ilyen lehet például, ha meetingek után váltunk pár szót még a munkatársainkkal, de akár idegenekkel is beszélgethetünk olykor néhány percet. "Megvan rá a lehetőség, hogy ezek a próbálkozások élvezetes beszélgetésekhez, hosszú távon pedig mélyebb barátságok kialakulásához vezessenek. Úgy gondolom, az embereknek meg kellene ragadniuk ezeket a lehetőségeket minden adandó alkalommal, elvégre arra születtünk, hogy kapcsolatokat teremtsünk. Ha pedig így teszünk, annak az egészségünk is hasznát látja" - mutatott rá dr. Stuart Lustig.
Forrás: time.com
