A felmérés célja az volt, hogy kiderüljön, pontosan miként élték meg a magyar családok a koronavírus-járvány miatti korlátozásokat, az óvodák, iskolák bezárását, az otthoni munkavégzést , a szabad mozgás beszűkülését és a személyes kapcsolatok mellőzését. A kutatást a Médiaunió Alapítvány, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Pénzcentrum közösen készítette.
Összehozta a járvány a (szűk) családot
Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a járványhelyzet összehozta a családokat. A válaszolók majdnem 80 százaléka szerint jobb lett a kapcsolatuk a családjukkal. Nagyjából ugyanennyien értettek egyet azzal, hogy a koronavírus-járvány ráébresztette őket arra, hogy a családdal való kapcsolat a legfontosabb. 64 százalék mondta azt, hogy teljes mértékben vagy inkább igaz rá, hogy a járvány hatására bensőségesebb lett a kapcsolata gyermekével, gyermekeivel.
A közel 2500 kitöltő válaszaiból az is kiderült, hogy a járvány alatt inkább a szűkebb környezetükre számíthattak az emberek: a kitöltők legjellemzőbben a legközelebbi hozzátartozókat - párjukat, gyermekeiket - jelölték meg olyan személyként, akikre inkább igen vagy teljes mértékben számíthattak a járvány alatt. A felmérés érdekessége, hogy a barátokat többen jelölték meg a "teljes mértékben számíthattam rá" kategóriában, mint a testvérüket.
A távoli rokonok között lazult a kapcsolat
Az is látszik a felmérésből, hogy míg a szűkebb család tagjai közelebb kerültek egymáshoz, a távolabbi rokonok eltávolodtak egymástól, ami szintén a lezárások miatt történt. A kitöltők 77 százaléka egyáltalán nem vagy inkább nem számíthatott távolabbi rokonaira a járványhelyzet alatt, viszont összességében az elszigeteltség a személyes kapcsolatokat annyira nem építette le. A felsorolt csoportok mindegyikénél döntő többségben voltak azok, akik a "nem változott" rubrikát ikszelték be az ezt firtató kérdésre.
Az internetre "költöztek"
Rákérdeztek arra is, hogy mennyiben változtak a kitöltők médiafogyasztási szokásai a járvány alatt. Az eredmények szerint a világjárvány elsősorban a nyomtatott sajtóról szoktatta le az embereket: 26,7 százalék mondta ugyanis azt, hogy kevesebb újságot olvasott, 22,3 százalék pedig a rádiót hanyagolta. A magyar médiafogyasztók inkább az internetre "költöztek": a válaszadók 41,4 százaléka állította, hogy többet internetezett a járványidőszak alatt. 31,4 százalék néz több videós tartalmat, 26,3 százalék pedig arról vallott, hogy a közösségi oldalakon tölt több időt.
A felmérés készítői tudatták azt is, hogy a válaszadók családjának 44,6 százalékában kapta el valaki a koronavírust, 9,7 százaléknál kórházi kezelésre is szükség volt. A válaszadók többsége elkötelezett a COVID-19 elleni oltás mellett: 73,2 százalék már mindkét adagot megkapta, 4,1 százalék pedig egy dózissal rendelkezett a kérdéssor kitöltésekor. Még mindig nem döntött a kérdésben 4,7 százalék, 13 százalék pedig teljesen elzárkózik bármilyen vakcinától .
Az országos zárlatok bevezetése világszerte hasznos eszköznek bizonyult a koronavírus-járvány megfékezése kapcsán. Ennek a lépésnek azonban olyan következménye is volt a gyerekekre nézve, amelyre előzetesen nem számítottunk. Olvasson tovább!
