Hatással van ránk a telihold?

Valóban rosszabbul alszunk, ha telihold van? Szomnológus adott választ a kérdéseinkre.

Régóta közkeletű hiedelem, hogy a telihold rontja alvásunk minőségét, és többféle élettani folyamatban is szerepet játszik. Szomnológussal beszélgettünk a témában.

A hold útjai - a holdfázisok hatásairól

A hold évezredek óta lenyűgözi az embert. Ezt az égitestest érezzük leginkább magunkénak: figyeljük változását, mítoszokat szövünk köré, szimbólummá emeljük - szívesen ráfogunk jót, rosszat, igazodunk hozzá, vagy éppen haragszunk rá: része életünknek. Az alábbi cikkünkben részletesebben is foglalkoztunk az égitesttel!

Nem a Hold miatt kóros a holdkóros

A Hold alakjához és mozgásához a korábbiakban számos egészségügyi problémát társítottunk. Például az alvajárás másik ismert neve a holdkórosság (kevésbé ismert a lunatizmus, amely szintén a holdra utal) - annak ellenére, hogy a Föld körül keringő égitestnek semmi hatása nincs az éjszaka öntudatlanul sétálgatókra. Sokan a nyugtalan éjszakákat is valamelyik holdfázisra, általában a teliholdra fogják.

Svájci kutatók néhány éve utánajártak,  hogy mi az igazság az égitesttel kapcsolatos hiedelmekből: összesen 33 ember alvását vizsgálták meg korcsoportokra leosztva, speciális laboratóriumban. Mérték a mélyalvási fázisban töltött időt, a szemmozgást és a hormontermelődést is, és arra jutottak, hogy a telihold valóban hatással volt az alvásra. Ebben az időszakban ugyanis az alanyok átlagosan 20 perccel kevesebbet aludtak és 5 perccel tovább tartott nekik álomba merülni. Ez volt az első, valóban hitelt érdemlő tanulmány, amely igazolta a hold hatását az alvásciklusunkra.

Akkor élték túl az éjszakát, ha rosszul aludtak

"Az a tapasztalatunk, hogy a páciensek egy része valóban érzékeny a teliholdra, ennek okait viszont még nem tárta fel a tudomány. Sem a sugár- sem a gravitációs hatása nem indokolja az alvásra gyakorolt befolyását, így eddig csak feltételezések ismertek" - mondta el a HáziPatika.com kérdésére Dr. Vida Zsuzsanna szomnológus, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa.

Sokan valóban rosszabbul alszanak telihold idején, de nem tudni, miért
Sokan valóban rosszabbul alszanak telihold idején, de nem tudni, miért

Az egyik ilyen magyarázat evolúciós okokra vezet, és az első emberekig nyúlik vissza. Ezek az emberek még számtalan éjszakát töltöttek a szabad ég alatt, ahol az állatvilág és más emberek támadásainak is ki voltak téve. Mivel telihold idején az éjszakák is világosabbak voltak, könnyebben észre lehetett venni a szabad ég alatt pihenőt, aki így nagyobb veszélynek volt kitéve. Az maradhatott tehát nagyobb eséllyel életben, aki ezeken az éjszakákon csak felszínesen pihent, többször felébredt, és megneszelte a rá leselkedő veszélyt. Ilyesfajta veszély persze már nem fenyeget minket, egyes evolúciós reflexek azonban évezredek után sem kopnak ki teljesen.

A cirkalunáris ritmus emberre gyakorolt élettani hatása már igazolt, a legismertebb ezek közül a 28 napos menstruációs ciklus, amely a holdfázisokkal többé-kevésbé azonos ritmust vett fel (bár nem követi pontosan, kezdete és vége egyénileg változó). Biológiai óránk feltérképezése és működési elve továbbra sem teljesen tisztázott, de a mai napig élénken kutatott területe a tudománynak. Ezt is bizonyítja, hogy a legutolsó, 2017-es orvosi Nobel-díjat is annak a három kutatónak ítélték oda, akik igazolták, hogy ez a belső óra nemcsak az emberben, de a Föld többi élőlényében is megtalálható, és gyakorlatilag minden többsejtű organizmusban ugyanazon az elven működik. Valószínűleg ennek az órának a kalibrálásában is jelentős szerepük lehetett a holdciklusoknak.

Az alvás-ébrenlét ciklust évezredekig a természetes fény szabályozta: ezt az egyensúlyt rúgta fel a 19. század végétől az izzólámpa és az elektromosság elterjedése. Alig néhány generáció élte még csak le az életét úgy, hogy a fényviszonyokat bármikor kénye-kedve szerint szabályozhatta. Előtte az éjszakát sem aludtuk általánosan végig: jellemző volt az úgynevezett kétfázisú alvás, vagyis az emberek három-négy óraalvásután felébredtek, egy-két órát ébren töltöttek, majd újra visszaaludtak. Így az általunk nyugodtnak titulált, végigaludt éjszakák is csupán a 19-20. század "termékei", és jogosan merül fel a kérdés, hogy mi is minősül jó alvásnak.

Megnő a balesetek száma

Ha a telihold alvásunkra gyakorolt hatásait még nem sikerült is megmagyarázni, bizonyos légköri jelenségek kétségtelenül hatással vannak az éjszakáinkra - hangsúlyozta a szomnológus. Egyesek a hideg-, mások a melegfrontra érzékenyek, de a szél és a levegő páratartalma is egyértelműen befolyásolja a pihenésünket. Lakásunkban, pontosabban a hálószobánkban sem mindegy, hogy milyen körülményeket biztosítunk: alvásunk minőségét a hőmérséklet és a páratartalom mellett a beszűrődő fények és hangok is ronthatják vagy javíthatják. Előfordulhat persze, hogy az alvászavart egyszerűen "bemagyarázzuk" magunknak - ha előre tudjuk, hogy néhány nap múlva telihold lesz, és félünk tőle, hogy rossz hatással lesz az alvásunkra, akkor az adott éjjel az égitest állásától függetlenül sem lesz pihentető.


Egy kanadai kutatás szerint azt is veszélyeztetheti a telihold, aki ébren van. A felmérés megállapította, hogy telihold idején némileg nő a közúti balesetek száma, elsősorban a motorosok körében. Az ok prózaibb, mint hinnénk: teliholdkor ugyanis a közlekedők többször tekintenek fel, hogy megcsodálják az égi jelenséget, a bajhoz pedig elég egy óvatlan mozdulat vagy figyelmetlen másodperc is.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+23, +28 °C
Minimum:
+9, +14 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt változó mennyiségű fátyol-és gomolyfelhő lesz az égen, északkeleten még néhol előfordulhat záporeső.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag