Csúcstechnikával az alvászavar ellen

Dr. Káposzta Zoltán főorvos Angliából hazatérve itthon segít az alvászavarban szenvedő betegeken. Sokan nem is sejtik, hogy alvásproblémáik hátterében agyi keringési zavarok állhatnak.

Hazánkban hány embert érint az alvászavar?

Magyarországon még nem készült tanulmány alvászavar témában, de néhány felmérésből az prognosztizálható, hogy hasonlóképpen a világ többi országához, hazánkban is minden harmadik felnőtt szenved az alvászavar különböző formájával.

Milyen típusú alvászavarokkal kell szembenéznünk?

Az alvászavaroknak van átmeneti és tartós formájuk. Tartós vagy idült alvászavarról akkor beszélünk, ha legalább egy hónapon keresztül fennáll az elalvás vagy az átalvás nehezítettsége.

A nemzetközi alvástársaság megfogalmazása szerint ha az ágyban töltött és alvásra fordított időnek egyhetedét töltjük elalvási próbálkozással, akkor elalvási nehezítettségről beszélünk. Ha tehát hét órát szánunk alvásra, és ebből egy órán át kínlódunk az elalvással, akkor az már elalvási nehezítettséget jelent. Az átalvási nehezítettség pedig az, ha valaki éjszaka felébred, és nem tud visszaaludni, forgolódik.

Ha ez az állapot egy hónapon keresztül nap mint nap fennáll, vagy pedig hullámzóan egy-két naponként jelentkezik, akkor átalvási zavarról, latinul inszomniáról beszélünk.

Hogyan lehet jellemezni magát az alvást?

Az alvásnak alapvetően két fázisa van: a gyors szemmozgások fázisa (rapid eye movement), röviden rem, és a nonrem fázis. Az rem fázisban látjuk az álmainkat. A nonrem fázis további négy fázisra tagolódik, ahol mind a négy résznek különböző mélysége van. A negyedik a legmélyebb, a pihentető fázis.

Ahogy haladunk előre az életkorral, különböző mennyiségű időt töltünk a különböző ciklusú alvási fázisokban, tehát változik az ún. alvási mintázat. Előfordulhatnak ún. mikroébredések, de optimális esetben ez nem jelent gondot.

Mi lehet az oka az alvási mintázat változásának?

Az alvási mintázat változásának több oka is lehet. Ezek közül a legfontosabb, hogy változik az agy kapilláris keringése, az erek struktúrája és az agyi vérellátás. Ezért előfordulhat, hogy az alvászavar az agy véráramlási problémájának korai tünete. Az agy véráramlásának van egy optimális és egy piros mezős értéke. Ha a páciens ez utóbbiba kerül, akkor bénulásos, beszédképtelenséggel járó stroke alakulhat ki, de az optimális agyi vérátáramlás és a stroke között széles a skála.

A vérátáramlás hullámzásával olyan jellegű tünetek figyelhetők meg, amelyeknek az emberek nem tulajdonítanak nagy jelentőséget: ilyen a rövidtávú memória csökkenése, a hangulati labilitás vagy elalvási, illetve átalvási nehezítettség.

Hány órát ajánlott aludnunk naponta?

Létezik egy közhiedelem, amely szerint minél öregebbek vagyunk, annál kisebb - óraszámban kifejezve - az alvásigényünk. A nagy számok tekintetében ez részben igaz, de jelentős kivételek is vannak.

Egyébként alvás szempontjából a legértékesebb időszak az éjfél előtti időszak. Van, akinek 3-4 óra alvás elegendő, míg mások 9-10 órai alvás után is fáradtan ébrednek.

Az alvás mennyiségét és minőségét a másnapi aktivitással lehet mérni, tehát ha valaki néhány órai alvással másnap jól teljesít, nem fáradt, akkor nincs semmi probléma.

Ha nem tudunk aludni, amikor eredetileg szeretnénk - például egy transzatlanti repülőút esetén - akkor korszerű lehet egy olyan alvásbarát altatószer alkalmazása, amely "becsapja" az agy alvásért felelős részét, így késztetve az agy alvásközpontját pihenésre, alvásra.

A hosszú repülőutat követően viszont egy-két nap alatt átáll az agyunk és a szervezetünk a megváltozott időzónához. Akkor okoz problémát az agyi struktúrák átállása, ha a változások, alvási időpontok hektikusan módosulnak. Ez jellemző a váltott műszakban dolgozókra. Nincs az az agy, amely maradéktalanul alkalmazkodni tudna ahhoz, hogy 2-3 napig délelőtt, majd a váltott műszak miatt délután kell aludni.

Mi állhat az alvásproblémák hátterében?

Az alvászavarok 96 százaléka ún. szekunder inszomnia, vagyis a páciensnek van valamilyen alapbetegsége, aminek a tünete az alvászavar. Ilyen alapbetegség lehet az agyi vérkeringés betegsége, a vérnyomás-ingadozás, de belgyógyászati betegség - pajzsmirigy-működési zavar - is állhat a háttérben csakúgy, mint pszichiátriai betegségek, pszichés kórállapotok, depresszió és szorongás.

Mikor érdemes szakorvoshoz fordulni?

Ha valaki legalább egy hónapon keresztül észleli magán az elalvási vagy átalvási nehezítettséget, forgolódik, hánykolódik az ágyban, illetve el tud aludni, de néhány óra múlva felébred, és már nem képes visszaaludni, akkor érdemes felkeresni a háziorvost. Azért őt, mert általában ő ismeri a páciens kórelőzményét, és tudja, hogy az illető szenved-e cukorbetegségben, magas vérnyomásban, vagy más olyan betegségben, amelyek befolyásolják az erek állapotát.

Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az alvászavarban szenvedő betegeket kivizsgálására?

Először is ki kell deríteni, van-e neurológia eltérés a betegség hátterében, majd meg kell vizsgálni, ép-e az agy szervileg és funkcionálisan.

Ennek eldöntésére transzkraniális Doppler ultrahang (TCD) vizsgálatot kell végezni. Ilyenkor a halántékra rögzített két ultrahang-szonda segítségével a koponyacsonton keresztül tudunk az agyi erekről információt nyerni. Ez egyszerű, néhány perces, fájdalommentes vizsgálat, amely bármikor elvégezhető.

A vizsgálattal még a tünetet nem okozó szakaszban ki tudjuk mutatni a vérben keringő aprócska rögöket, melyek előbb-utóbb tönkretehetik a néhány száz mikrométer átmérőjű erek keringését, és apró infarktusokat idézhetnek elő. Ez a folyamat ilyenkor még megállítható, hiszen a beteg a vérrögök képződését gátló kezelésben részesülhet.

A másik vizsgálat a koponya CT, amely az agyat mint szervet tudja feltérképezni. Ha mindkét vizsgálat negatív eredménnyel zárul, akkor kerülhet sor belgyógyászati vagy pszichiátriai vizsgálatra.

Milyen terápiával kezelhető az alvásproblémával küzdő beteg?

Először is meg kell találni a kiváltó okot, amit kezelni kell. Agyi vérkeringési zavar esetén a rizikófaktorokra kell odafigyelni: vérnyomás, vércukorértékek, koleszterinszint. A betegnek javasolni kell a dohányzás kerülését és életmódbeli változásokat bevezetését.

Ha belgyógyászati problémára vetethető vissza az alvászavar, akkor ennek megfelelő kezelésben kell részesíteni a beteget, ha viszont pszichés tényezők állnak a háttérben, akkor a gyógyszeres és/vagy pszichoterápiás kezelés jöhet szóba.

A mai korszerű altatók miben másak a régebbi típusoknál?

A korábbi altatók közül van olyan, amelyik 12 százalékkal csökkenti az agyi véráramlást. Ez hosszú távon akár tragédiához is vezethet, ha olyan beteg alkalmazza, akinek egyébként is véráramlási problémái vannak. Szerencsére ma már rendelkezésre állnak új fejlesztésű alvásbarát altatók. Ezek csak azokra a struktúrákra hatnak, amelyeknek a működése szükséges az alváshoz, azonban az agyi vérátáramlást nem csökkentik, és másnapi rossz mellékhatásaik sincsenek.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +15, +22 °C
Minimum: +10, +15 °C

Hazánkban szombaton délelőtt többnyire erősen felhős, borult lesz az ég, északon lehet szakadozottabb a felhőzet. Elszórtan, főleg délen számíthatunk esőre, záporra. Délután továbbra is sok lesz felettünk a felhő. Délen többfelé lehet eső, zápor, máshol nagy csapadék nem valószínű. A szél napközben élénk északnyugati lesz. Hajnalban 10, 15 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 15, 22 fok között alakul. Késő este 10, 15 fok lesz. Szombaton hidegfronti hatás várható, nagy terhelés éri a szervezetet. Erős görcsös panaszok léphetnek fel, többek között görcsös fejfájás, izom- és hasi görcsök is jelentkezhetnek. Romolhat a szívbetegek állapota, az arra hajlamosak keringési és vérnyomáspanaszokat tapasztalhatnak. Csökken a hőérzet, romlik a komfortérzet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Eső