Az éjjeli bagolyság extrém változata

Egyre többen szenvednek a DSPS betűkkel jelzett állapottól: az elcsúszott alvás szindróma (delayed sleep phase syndrome) egy olyan rendellenesség, amely a testóra működését módosítja.

Mi az az elcsúszott alvás szindróma?

Természetes alvásritmusuk eltolódik , így nem lesznek álmosak késő este, csak a következő nap hajnali óráiban: amikor viszont már el tudnak aludni, akkor jól is alszanak. Amiatt viszont, hogy nem tudnak rendes időben elaludni, krónikus alváshiány is kialakulhat náluk, emiatt pedig fizikai és mentális egészségük is jelentős romlásnak indulhat.

Ezt teszi a testtel az éjszakai munka Vannak, akik önként vállalják, hogy éjjeli bagollyá váljanak , de sokan azért dolgoznak napnyugta után, mert ez a foglalkozásuk velejárója. Magyarországon a munkavállalók 6,8 százaléka, mintegy 300 ezer ember jár éjszakai műszakba, és teszi ki magát a természetestől eltérő életciklus veszélyeinek. E jelenségeket a világon mindenütt tapasztalják, de jó megoldást az ellensúlyozásukra még nem sikerült kidolgozni.

Az elcsúszott alvás szindróma árt az egészségnek
Az elcsúszottalvásszindróma árt az egészségnek

Ki szenved a DSPS-től?

"A DSPS az éjjeli bagolyság extrém változata" - állítja Dr. Neil Stanley brit alváskutató. "Ez lehet genetikai alapú, lehet minta, amelyet szüleinktől látunk vagy akár a saját életünk ritmusa is alakulhat így, a testünk pedig hozzászokik. A rászokási folyamat maximum három hónapig tarthat." A kutató szerint a brit népesség 0,15 százaléka, közel 96 ezer ember szenved ettől az állapottól, aminek kiváltó oka lehet a stresszes munkahelyi légkör vagy éppenséggel a technikai eszközök elterjedtsége, hiszen a mobilok, számítógépek vagy tévék fényei, jelzései könnyen megzavarhatják a belső óra működését.

5 gyakori alvásprobléma Szerencsés ember az, aki még nem szenvedett alvászavartól. Akik nem tartoznak ebbe a körbe, azoknál a leggyakoribb panasz az, hogy nehezen megy az elalvás, éjszaka többször felébrednek, alvásuk egyáltalán nem pihentető. Aki magára ismert, az figyeljen! Kattintson a folytatásért ! Dr. Stanley szerint az emberek csendben szenvednek problémájuk miatt, hiszen a körzeti orvosok viszonylag keveset tudnak az alvásproblémákról és pontos diagnózist sem tudnak felállítani, a DSPS-t pedig gyakran depressziónak diagnosztizálják , tévesen.

A kutató leszögezi, az, hogy mikor és milyen sokáig alszunk, nem probléma - kivéve, ha ez például a munkahelyi teljesítményünket befolyásolja, kezdve azzal, hogy beérünk-e egyáltalán időben munkahelyünkre. A DSPS-ben szenvedők ugyanis 2-3 órával később fekszenek, mint mindenki más és ennek eredményeképpen krónikusan fáradtan ébrednek fel.

Tilos az alvásmegvonás!

A hosszútávú alvásmegvonás miatt szívünkre extra teher nehezedik, hiszen a kevesebb alvás miatt magasabb vérnyomást és nagyobb pulzust tapasztalhatunk. A mélyalvási fázis kihagyása a test glükóztermelését is befolyásolhatja, amely kettes típusú diabéteszhez is vezethet . Ha ez nem lenne elég, szellemi és fizikai teljesítményünk is jelentősen csökkenhet, hiszen éjszakánként nem regenerálódunk. Romlik a koncentrációs képességünk és hangulatunk is, halványul bőrünk színe, karikásak lesznek a szemeink. Egyesek hízhatnak is, mivel az alváshiány az étvágyhormonokra is kihatással van. Mindemellett az immunrendszer is sokkal gyengébb lesz, úgyhogy könnyebben lehetnek betegek is a DSPS-től szenvedők.

A test természetes alvásciklusát a fény is befolyásolja, a számítógépek, mobilok, tabletek, tévék kék fénye olyan jeleket adhat agyunknak, hogy ébren kell lennie, mivel ezt a fajta fényt nappali fényként érzékeli. A fény az alváshormonként is ismert melatonin termelődésére is kihatással van: melatoninszintünk 24 órás ciklusokban váltakozik és testóránk vezérli. A szintje éjszakánként, alvás közben nő és természetes fényben csökken, ilyenkor vagyunk ébren.

Aki DSPS-ben szenved, annak egy órával lefekvés előtt már el kéne kerülnie a digitális eszközöket és az erős fényt. Dr. Nerina Ramlakhan londoni alvásszakértő és a Tired But Wired c. könyv szerzője szerint a stresszkezelés rendkívül fontos pontja a DSPS orvoslásának. A stressz következtében ugyanis szervezetünk adrenalint termel , ez pedig ébren tart minket.

A kutató hozzáteszi: egy jó reggeli például segíthet abban, hogy a testórát a jó ritmusba szoktassuk: a jó étkezés ugyanis nem csak a vércukorszintet teszi rendbe, hanem a melatonintermelést is segíti. Sokan persze a reggelizés helyett inkább csak a kávézást vállalják, ami hosszú távon további problémákhoz vezethet.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +33, +38 °C
Minimum: +15, +23 °C

Alig lesz felhő az égen, strandidőre készülhetünk. Csapadék nem lesz. A Dunántúlon élénk lökések kísérik a délies szelet, a legmelegebb órákban 33, 38 fokot mérhetünk. Csütörtökön még frontmentes marad az idő, de fokozódik a hőség, ami extrém terhelést ró még az egészségesekre is. Gyakoriak az alvászavarok, napközben pedig kábaság, tompaság léphet fel. Gyakori a migrén, az arra hajlamosak keringési problémákat és emésztési panaszokat is tapasztalhatnak. A déli órákat ajánlott árnyékos, hűvös helyen tölteni. A légszennyezettség magas, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)