Alvásmegvonás: a legkegyetlenebb kínzások egyike

"Az érintetteket hosszú időn, volt, akit 180 órán keresztül ébren tartottak, általában álló vagy egyéb kényelmetlen helyzetben, a kezüket gyakran a fejük fölé bilincselve. Legalább öt érintett hallucinációkról számolt be" - áll a nemrég megjelent, nagy botrányt kavart jelentésben.

Az alvásmegvonást nagyon régóta alkalmazzák kínzási technikaként, már az ókori Rómából is származnak erre vonatkozó feljegyzések. Különösen kegyetlen módszer, mert az emberek egyik legalapvetőbb funkciójára koncentrál, arra, amely a mentális és fizikai egészségünk fenntartásában is hatalmas szerepet játszik.

Egyénenként eltérő, hogy kinek mennyi alvásra van szüksége, illetve, hogy mennyit bír kialvásnélkül. Átlagosan 7-9 óra alvásra lenne szükségünk (de a legtöbb ember krónikus alváshiányban szenved), de megfelelő körülmények között akár 24 órát vagy valamivel többet is kibírunk ébren anélkül, hogy hosszú távú károsodásokat szenvedne a szerveztünk.

Ha azonban hosszabb ideig alvás nélkül maradunk, azt jelentősen megsínyli a szervezetünk. Először csak ólmos fáradtságot érzünk, érzékenyek leszünk, nehezen koncentrálunk. Később egyre problémásabb lesz olvasni, tisztán beszélni, döntéseket hozni. A testhőmérsékletünk lecsökken, az étvágyunk viszont megnő. Ha az alvásmegvonás folytatódik, a következmények: az orientáció elvesztése, a látászavarok, az apátia, a letargia.

Hivatalosan ez minden, amit az emberi alvásmegvonásról tudunk, a kutatások ugyanis etikai okokból nem mentek tovább ezen a ponton. Állatkísérletek során azonban kiderült, hogy a hosszú távú alvásmegvonásnak végül halál a következménye. Ha ugyanis egy élőlény nem aludhat, az élet fenntartásához szükséges funkciók mindegyike sérül. Például az immunrendszerünk már nem tud minket megfelelően megvédeni, és ezek a negatív hatások még erőteljesebben jelentkeznek, ha egyébként is sérültek, betegek vagyunk, vagy valamilyen traumán estünk át. A gyógyulási folyamatok is lelassulnak és a fájdalomérzet erősebbé válik.

Hatékony információszerzési módszer-e az alvásmegvonás - tehetjük fel a kérdést, hiszen a vallatással foglalkozó szervezetek gyakran igazolják tetteiket azzal, hogy mások megvédésére szolgáló információkat akarnak megszerezni. Az alvásmegvonás azonban egyáltalán nem alkalmas erre a célra: 24 ébren töltött óra után az agyunk kognitív funkcióiban jelentés csökkenés figyelhető meg, romlik az emlékek felidézésének és a tiszta kommunikáció képessége, az alany hallucinálhat, sőt teljesen el is veszítheti a valósággal a kapcsolatot. Emiatt a megszerzett információk rettenetesen megbízhatatlanok.