Az éjszaka dolgozók egy sor kellemetlen hatással kell, hogy számoljanak: nyugtalanság, aluszékonyság, fáradtság, a figyelem csökkenése és a szervezet anyagcsere-folyamatainak zavara keseríti az életüket. A pszichológusok az utóbbi időben egyre jobban megértették, hogy az éjszakai műszakban dolgozók munkabeosztása hogyan hat a kognitív teljesítményükre. Így arra is tudnak már válaszolni, hogy vajon miért reagál az emberi szervezet ilyen rosszul a fordított életrendre.
Ha a természetellenes időbeosztás az alvás iránti igény elnyomásával jár együtt, az idővel súlyos problémákat okozhat az éjszaka dolgozóknál . Ennek az az oka, hogy a szervezet természetes cirkadián ritmusa rosszul tolerálja a rajta esett erőszakot. A cirkadián óra lényegében egy időzítő, amely lehetővé teszi a különböző mirigyek számára, hogy "tudják" mikor kell kibocsátaniuk a hormonjaikat, s szabályozniuk a hangulatot, az éberséget, a testhőmérsékletet és egyéb tényezőket a szervezet napi ciklusában.
Az éjszakai műszak teljesen felborítja a biológiai ritmust
A testünk és az agy úgy fejlődött, hogy lazítson és lenyugodjon sötétedés után, illetve felélénküljön, ha jön a reggel. Az éjszakai műszakban dolgozóknak ezzel az evolúciós örökséggel kell megküzdeniük, s elérniük, hogy a testük a természetes pihenőidőben maradjon éber és működjön a legnagyobb fordulaton. Ráadásul a napközbeni alvás nem képes pótolni a cirkadián eltolódást.
Ez különösen veszélyes azoknál, akiknek a munkája nagy összpontosítást vagy gyors döntéseket követel. Ilyenek például az orvosok vagy a rendőrök. A természetes alvási ciklus ellenében dolgozók általában alvási rendellenességekkel és fáradtsággal küzdenek. A fáradtság, viszont rontja hangulatot, csökkenti a kognitív képességeket és lelassítja a reflexeket, ráadásul fogékonyabbá teszi az embereket a testi és lelki betegségekre. Az így kialakuló állapotban sérülhetnek az egyén képességei, amelyek a helyes döntésekhez és az emberek hatékony kezeléséhez szükségesek, ami negatív eseményeket (például veszekedéseket) válthat ki, akár rendszeresen.
Egy Franciaországban végzett tanulmány szerint - amelyről az Occupational & Environmental Medicine szakfolyóirat számolt be - több mint 3000 ember adatiból kiderült, azoknak, akik hosszú időn keresztül éjszakai műszakba jártak, sokkal rosszabb a memóriájuk, mint azoké, akik mindig nappal dolgoztak. A kognitív deficit nagyon meredek. A tanulmány szerzői szerin tíz év éjszakázás mellett 6,5 évvel többet öregszik az agy, mint normális életrend mellett. A normális rendre való visszatérés után azonban az elveszített képességek azonban lassan képesek visszatérni.
Az éjszakai munka és a fáradtság a szívbetegségek és a rák kockázatát is növelik - állítja Bryan Vila, a Washington State University (Spokane) alvásszakértője. Vila csapata Bufallo városában végzett kutatásokat rendőrök körében, s szívproblémákat, cukorbetegséget, nagy derékbőséget, emelkedett trigliceridszintet, magas koleszterinszintet, magas vérnyomást és étkezés hiányában magas glükózszintet regisztrált, amelyek eredője a metabolikus szindróma kialakulása felé mutatott. Azt találták a kutatók, hogy azok körében jelentek meg a legmagasabb előfordulási aránnyal a metabolikus szindróma tünetei, akik a leggyakrabban dolgoztak este 8 és hajnali 4 óra között. Azoknál, akik gyakran töltötték munkával az éjszakát és átlagosan kevesebb, mint hat órát alhattak, négyszer nagyobb valószínűséggel jelentek meg a metabolikus szindróma tünetei, mint a többi rendőrnél.
Számos tanulmány kimutatta, hogy az elhúzódó munkaidő miatti fáradtság, vagy az éjszaka közepén történő berendelés rontja az ítélőképességet, és károsítja a motoros képességeket. Az American Journal of Surgery például arról számolt be, hogy a kipihent sebészek jelentősen simább kézmozdulatokkal dolgoztak a tesztek során, és kevesebb hibát vétettek, mint a kialvatlan társaik. Ráadásul a kialvatlanokat kétszer olyan gyakran éri autóbaleset, mint a pihenteket, s ötször olyan gyakran, ha egy fárasztó éjszakai műszakot maguk mögött hagyva ülnek kocsiba.
Egy másik kutatás szerint - amelyre az Amerikai Pszichológiai Társaság honlapja hivatkozik - azok, akik 12 órás, az éjszakát is magában foglaló műszakokat teljesítenek, s emiatt folyamatosan fáradtságot tapasztalnak magukon, nagyobb valószínűséggel lesznek dohányosok és alkoholisták.
A fáradtságot stimulánsokkal, például rendszeres koffeinfogyasztással lehet legyőzni, és ébren maradni munka közben, amit a későbbiekben sokaknál szedatív szerek (nyugtatók, altatók) bevétele követ a pihenés érdekében. Ennél elméletben van jobb módszer is, a cirkadián óra tudatos elállítása. Ehhez a Rush Egyetem - Charmane I. Eastman professzor vezette - kutatásai szerint (ha lehet) szigorú szabályokat kell betartani. Éjszaka erős fényben kell dolgozni, s hajnalban a munkából hazatérve pedig az alkony imitálása érdekében napszemüveget kell viselni, majd nagyon sötét szobában aludni.
Csakhogy, mint Eastman is leszögezte: "A cirkadián óra nagyon makacs és nehezen lehet elnyomni". Ehhez az kell, hogy a tobozmirigy másik időpontban kezdje el termelni - a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklust szabályozó - melatonin hormont. Ezt azzal lehet elérni lassanként, ha valaki mindig egy kicsivel később fekszik le aludni. De igazán hatékony módszer nincs, amivel az ember biológiai óráját és az éjszakai műszakkal járó kívánalmakat szinkronba lehetne hozni.
