A magány több mint egymillió embert érint az országban, életkortól függetlenül bárki küzdhet vele.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a magány az egyik legjelentősebb globális egészségügyi probléma, amely az egészség, a jóllét és a fejlődés minden aspektusát érinti.
A magány, a szociális elszigeteltség nemcsak a lelki, hanem a testi egészségünkre is komoly hatással van. Kutatások igazolták, hogy a magányos emberek szervezetében nagyobb arányban termelődnek azok a hormonok, amelyek stressz hatására is megszaporodnak. Ez pedig az állandó szorongással járó jellegzetes betegségek (magas vérnyomás, szívinfarktus, stroke) kialakulásának esélyét is növeli. Egy közelmúltban végzett kutatás eredményei szerint a magányos embereknél kétszer gyakoribb a depresszió és másfélszer gyakoribbak az öngyilkos gondolatok.
Alvásproblémák
Azok az emberek, akik magányosnak érzik magukat, éjszaka nehezen alszanak el. A háttérben a gondolatok nehézkes kikapcsolása és a folyamatos önmarcangolás is állhat.
Gyulladásos folyamatok
A tartós egyedüllét és a szociális kapcsolatok hiánya akár gyulladásos folyamatokat is beindíthat a szervezetben. Ezek szívbetegséghez és daganatos megbetegedéshez vezethetnek.
Depresszió kialakulása
Az ember szociális lény, tehát szükségünk van társaságra. Így tudunk feltöltődni, információt szerezni, motivációt és lendületet nyerni. Ha ez elmarad, könnyen érezhetjük magunkat fásultnak, kedvetlennek, fáradtnak, úgy érezzük, hogy nincs vagy alig van más örömforrásunk, mint az alvás. A magány szorongást okoz, a szorongás pedig alvászavarokat. Ha gyakori fáradtságot észlelünk magunkon, az lehet az erős magányérzés és a depresszió jele. A magányos ember általában szomorú, és könnyen válhat depresszióssá, amit sokszor szégyell, hibáztatja is magát azért, amiért ilyen helyzetbe került.
A Harvard Egyetem kutatói szerint, ha nem teszünk valamit az elmagányosodás ellen, annak súlyos egészségi következményei lesznek.
Yenee Soh, az eClinicalMedicine-ben megjelent publikáció vezető szerzője szerint a felmérés alapján a magány egészségre gyakorolt hatása komoly kockázatot jelent, így nem hagyható figyelmen kívül a WHO azon megállapítása sem, hogy magányosnak lenni olyan, mintha valaki naponta 15 szál cigarettát szívna el. A szakember szerint éppen ezért muszáj foglalkozni az elmagányosodás problémájával, az ugyanis súlyos közegészségügyi problémákhoz vezethet.
A magány és a depresszió gyakorlatilag kéz a kézben járnak, romboló hatásuk ellen legjobban úgy védekezhetünk, ha enyhítünk az egyedüllétünkön, és valamilyen módon nyitunk bizonyos emberek, csoportok felé. Kutatások szerint már elég három csoporthoz csatlakozni, hogy a magány miatti depresszió kialakulásának esélyét 63 százalékkal csökkentsük.
Mit tehetünk?
- Készítsünk listát azokról a
tevékenységekről, amelyeket egyedül is végezhetünk.
- Mozduljunk ki!
- Írjuk össze, kikre számíthatunk, ha
magányosak vagyunk.
- Akkor is találkozzunk emberekkel, ha épp
semmi kedvünk hozzá.
- Nyissunk jobban a külvilág felé, keressünk
új élményeket, próbáljunk ki olyan dolgokat, amelyekre eddig nem volt
lehetőségünk.
- Segíthet a rendszeres testmozgás,
válasszunk csoportos órákat!
- A pszichoterápia mindig remek választás!
- Keressünk tanfolyamokat, új kihívásokat!
