Az év végi kimerültség, fényhiány a magyar lakosság 10-12 százalékánál vezet téli depresszióhoz.
A téli depresszió elsődleges oka Magyarország földrajzi elhelyezkedése, vagyis a téli időszakra jellemző fényhiány. Amíg a téli depresszió a skandináv országokban a lakosság negyedét sújtja, a trópusi országokban ismeretlen jelenség. A kevés napfény a szervezetben alacsony szerotonin- és magas melatoninszintet eredményez, ez nemcsak az ember, de még bizonyos állatok kedélyállapotát is befolyásolja.
Az évszakok változásakor kialakuló depressziónak hivatalos elnevezése is van, ez a szezonális hangulatzavar, amely sokakat érint Magyarországon is.
A szezonális hangulatzavar lényege, hogy a depresszióra utaló tünetek és a levertség érzése kifejezetten egy adott évszakban erősödik fel, míg az év többi szakaszában ugyanezen panaszokat csak ritkán és elenyésző mértékben tapasztaljuk.
„Télen lemerül a szervezet energiaszintje is, jellemző a fáradékonyság, a nyomott hangulat, a kedvetlenség. Tünet lehet a nyugtalanság, ingerlékenység vagy éppen az érdektelenség és az aluszékonyság is. Mindezeken felül jelentkezhet étvágytalanság vagy éppen falánkság is. Hasonlóak a tünetei a klinikai depressziónak is, csakhogy ezektől a betegektől az különbözteti meg a téli depressziós embert, hogy utóbbi minden tünet mellett képes ellátni a mindennapi tevékenységeit, feladatait” – mondja a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője, dr. Perczel-Forintos Dóra.
Praktikák, amelyekkel könnyen javíthatunk közérzetünkön
· Mozgás: dr. Perczel-Forintos Dóra azt tanácsolja, minél több időt töltsünk a szabad levegőn, a hideg idő ellenére is. A mozgás örömet okoz, mert hatására endorfin szabadul fel a szervezetben. A szakember azt javasolja, törekedjünk arra, hogy minél több időt töltsünk ébren a természetes fényben.
· Szánjunk időt önmagunkra, legalább napi fél órát olyan tevékenységekre, amelyek örömet adnak – például zenehallgatás vagy aktív zenélés, olvasás, találkozás barátokkal, filmnézés.
· Segíthet az is, ha a mindennapi kötelező tevékenységeket vagy házimunkát – például sütés, főzés, vasalás, takarítás – nemcsak kötelességként éljük meg, hanem úgy végezzük el, hogy lehetőleg más ne zavarja a gondolatainkat. Így ez is örömforrássá válhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
· Aludjunk. Az alváshiány nagyban hozzájárulhat a negatív gondolatokhoz és a reménytelenségérzéshez, ezért tudatosan oda kell figyelni, hogy mennyiségileg és minőségileg is elegendő alváshoz jusson a szervezetünk.
· Relaxáljunk: elalvás előtt a legjobb, mert akkor még az álmunk is nyugodtabbá válik. A meditáció kiváltja a relaxációs választ, a mély pihenés állapotát, ami ellensúlyozza a szervezet stresszre adott válaszát. Meditáció közben csökken a szívverésünk, a vérnyomásunk és a légzésszámunk is, ami a nyugalom és az ellazulás érzésével tölthet el.
· Az is segíthet, ha az étrendből kikerülnek a feldolgozott, zsírban és hozzáadott cukorban gazdag fogások, és helyettük valódi ételekkel, gyümölcsökkel, zöldségekkel turbózzuk fel az emésztésünk.
· Járjunk társaságba, emberek közé, még akkor is, ha nehezünkre esik. A magány a depresszió melegágya, a társas kapcsolatok ápolása viszont pozitívan hat a hangulatunkra, a lelkünkre.
· A The New York Times szerint a szezonális hangulatzavaron segíthet a fényterápia és a kognitív viselkedésterápia is, bizonyos esetekben pedig antidepresszáns szedése javasolt, természetesen szakember felügyelete mellett.
Ez is érdekelhet
Nyerjük vissza az életkedvünket! Enyhe depresszió esetén segít az orbáncfű
Ha úgy érezzük, ősszel-télen nem tudunk úrrá lenni rosszkedvünkön, tartósan nyomottnak, lehangoltnak érezzük magunkat, segíthet az orbáncfű kivonatát tartalmazó Remotiv extra. A lélek napsugaraként is emlegetett orbáncfüvet régóta alkalmazzák enyhébb hangulatzavarok esetén. A Remotiv extra javítja a hangulatot, fokozza a motivációt és csökkenti az enyhe depresszió további tüneteit. Ezt a növényi gyógyszert nem kell orvossal felíratni, recept nélkül kapható a patikákban.
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Legjobban: