Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése

A fejlett országokban a harmadik vezető halálok a stroke, melyről eddig tudvalevő volt, hogy elsősorban a 45 év feletti korosztályban szedi áldozatait. Egy friss svéd kutatás azonban rámutatott, hogy az elmúlt években csökkent ezt a korhatár.

A COVID-19 következtében meghalt emberek háromnegyedének a szívében is jelen van az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) - derítette ki a szívszöveteket vizsgáló, eddigi legrészletesebb kutatás. 41 beteg mintegy ezer szívszövetmintáját elemezve azt is kimutatták, hogy ezen betegeknél nagyobb valószínűséggel lép fel szívritmuszavar haláluk előtt - állapította meg a Massachusetts-i Általános Kórház orvoscsoportja.

Sokan hallhatták már a szérum koleszterin kifejezést, amelyet meg kell különböztetni a HDL és az LDL koleszterintől. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa megvilágítja, pontosan mi is ez, és hogyan hat a szervezetre.

Az infarktusnak számos rizikófaktora van, amelyeket ismerve és kezelve jelentősen csökkenthető a bekövetkezés esélye.

Magyarországon minden 3. ember találkozik élete során visszerességgel.

Az őszülés és a szívkoszorúér-betegség hasonló mechanizmusok szerint alakul ki az életkor előrehaladásával. Egy új megfigyeléses tanulmány összekapcsolta a két folyamatot, és arra a következtetésre jutott, hogy az ősz haj a szívbetegség indikátora lehet.

A vénás keringés csökkenése, a pangó vér okozza a mélyvénás trombózis tüneteit, mely leggyakrabban az alsó végtag dagadásával, melegségérzetével, tésztaszerű tapintásával jár.

Bizonyos zöldségek csökkenthetik az érelmeszesedés és ezzel összefüggésben a szív-érrendszeri betegségek kockázatát - derítette ki egy új kutatás.

A trombózisprevenció az egész világon egyre nagyobb szerepet kap, mivel a betegség gyakran életveszélyes tüdőembóliát okoz.

A trombózis rengeteg életet követel világszerte, a megfelelő életmóddal, bizonyos készítményekkel és a rendszeres szűrővizsgálattal azonban megelőzhető.

A poszttrombotikus szindróma (PTS) a mélyvénás trombózis egyik gyakori szövődménye, amely nemcsak újabb trombózisok melegágya, hanem az érintett végtag fájdalmának oka is.

A mélyvénás trombózis kialakulásának egyik fő rizikófaktora a genetikai hajlam. Amennyiben valamilyen mutáció következtében van jelen fokozott hajlam, úgy trombofíliáról beszélünk, melynek több típusa is ismert.

A lábfájdalom olyan gyakori tünet, hogy sokszor hónapok, néha évek telnek el, amíg a betegek orvoshoz fordulnak. Ez leginkább a tartósan fennálló, de nem túl zavaró panaszok esetén jellemző.

A véralvadásgátlók alkalmazása életmentő jelentőségű. Olykor azonban a gyógyszer szedésével olyan kellemetlen mellékhatások is jelentkeznek, mint például a hajhullás. Hogy lehet a problémát kiküszöbölni?

A stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat borítja fel, de testünk szinte minden részére romboló hatása van. Aki állandó feszültségben él, annak fontos odafigyelnie a megfelelő magnézium- és a káliumpótlásra is. De miért is fontosak ezek az ásványi anyagok?

Svájci kutatók olyan mesterséges verőeret, vagyis aortát fejlesztettek, amelynek segítségével a szív kevesebb energiával pumpálhat vért a szervezetbe.

Vannak olyan rizikófaktorok - a nemünk és az életkorunk kivételével -, amelyek megváltoztatásával képesek lehetünk elkerülni a szélütések akár 80 százalékát is - hívja fel a figyelmet a Magyar Stroke Társaság.

A trombózis és annak szövődményei a vezető halálokok egyike nemcsak Magyarországon, a világ több táján is. A betegség kialakulásának okai között több olyan is akad, amelyekről nem is gondolta volna, hogy gondot okozhatnak.

Szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez elengedhetetlen a megfelelő káliumbevitel. Ezzel ugyanis csökkenthető bizonyos kockázati tényezők hatása, amelyek súlyos szív- és érrendszeri problémákat okozhatnak. Mint például a magas vérnyomás.

A pitvarfibrilláció a szívritmuszavarok leggyakoribb fajtája, amely Európa-szerte több mint 11 millió, Magyarországon pedig mintegy 200 ezer embert érint. Ez a szám ráadásul évről évre egyre magasabb.

A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján már napi szinten használják az új technológiát.

Bár szinte minden élelmiszerben megtalálható, a magyar lakosság káliumbevitele sok esetben mégis elmarad az ajánlott szinttől.