Azok közt, akik túléltek egy szívinfarktust, viszonylag nagy azoknak az aránya, akik néhány hónap után ugyanolyan életmódot élnek, mint a súlyos esemény előtt. Ennek pedig nem csak a "nagy megnyugvás" az oka, de az is, hogy nem mindenki tudja, mit és hogyan kellene tennie ahhoz, hogy megelőzhesse a második infarktust vagy más szív-érrendszeri eseményt. Dr. Müller Gábor , a KardioKözpont kardiológusa a hosszú távú kardiológiai gondozásról beszélt.
Mi az oka a korai szív-érrendszeri halálozásnak?
Magyarországon a szív- érrendszeri halálozások száma 1990 óta fokozatosan csökken, aminek a koszorúér-betegek világszínvonalú katéteres ellátása az oka. Ennek ellenére azonban a korai (65 éves kor előtti) hazai szív- érrendszeri halálozás kétszerese az EU átlagának. Ennek pedig nem csak a rizikófaktorok magas aránya a magyarázata, de az első infarktus utáni életmód is az okok közé tartozik. Egészen pontosan az, hogy a páciensek a néhány hetes rehabilitáció után nem tudják, pontosan milyen életmóddal élhetnének biztonságosan teljes életet, és igen gyorsan visszatérnek ahhoz az életvitelhez, ami végső soron az infarktus kialakulásához vezetett. Ezért lenne fontos a hosszú távú kardiológiai gondozás és életvezetési támogatás, amelynek alapjait az alábbiakban részletezzük.
Legyünk tisztában az állapotunkkal
Szívinfarktus után attól függ a kórházi tartózkodás ideje, hogy történt-e komplikáció, volt-e szükség például bypass műtétre, sztent beültetésre. Az mindenestre biztos, hogy egy ilyen esemény megváltoztatja az addigi gyógyszerelési rutint, új gyógyszerekre, más adagolásra lehet szükség. Az orvos utasításait e téren mindig be kell tartani, egyebek mellett azért, hogy kivédjük az esetleges következő infarktust. Ezen kívül meg kell ismerni, melyik gyógyszer mire való, milyen mellékhatásaik lehetnek, illetve hogyan és mikor ajánlott őket bevenni. Érdemes erről egy pontos leírást készíteni, amit mindig magunknál hordunk, akár szükség esetére is.
Tegyük le a cigarettát
Az egyik legnagyobb feladat a dohányosoknak , hogy le tudjanak szokni. Mivel ez hatalmas lelki erőt követel, nem szégyen segítséget kérni, akár pszichológustól. A leszokás mellett az is fontos, hogy a passzív dohányzástól is próbáljuk távol tartani magunkat, ugyanis sokkal nagyobb károkat - például növekvő szív-érrendszeri kockázatot - okoz, mint korábban gondolták.
Kezeljük a magas vérnyomást és a koleszterinszintet
Mivel mind a magas vérnyomás, mind a magas koleszterinszint veszélyezteti az ereket, és közvetve növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát, nagyon fontos az életmóddal történő csökkentés és szükség esetén a gyógyszeres kezelés is.
Normalizáljuk a vércukorszintet és a testsúlyt
Mivel a cukorbetegség és az elhízás fő rizikófaktorai a szívbetegségeknek, feltétlenül tenni kell ellenük. Már csak azért is érdemes leadni a fölösleget, mert így a cukorbetegség kockázatát is csökkenthetjük. A táplálkozási programhoz ajánlott dietetikus segítségét kérni, különösen, ha ételintoleranciával vagy - érzékenységgel küzdünk, esetleg diéta mellett sem tudunk fogyni.
Mozogjunk rendszeresen
Az egészséges szívhez vezető út legfontosabb mérföldköve a mozgás. Sokan félnek szívinfarktus után mozogni, sportolni, holott éppen ezt kellene tenniük, hogy megerősítsék a szívizomzatot és csökkentsék a további betegségek esélyét. Természetesen nem szabad felkészületlenül belevágni az edzésbe, netán túlvállalnia magát a páciensnek, ebben a kérdésben mindenképp egyeztetni kell az orvossal. Meg kell határozni a mozgásformát, a biztonságos pulzustartományt és az elérhető célokat. Az életmód minden elemét a gyógyszeres és egyéb kezeléssel is össze kell hangolni, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a szívinfarktus utáni rehabilitáció, és a lehető legteljesebb életet élhesse az érintett.
Ez a hosszú távú kardiológiai gondozás célja
"A szívinfarktus utáni néhány hetes rehabilitáció után nagyon fontos lenne egy hosszú távú kardiológiai gondozási programban is részt venni. Ez ugyanis biztonságosan felgyorsítja a felépülést, hiszen olyan szakemberek segítik a gyógyulást, akik kifejezetten erre specializálódtak. Ezen folyamat során nem csak azokat a módszerek ismerhetik meg a páciensek, amelyek javítják a szív funkcióit, de személyre szabott életvezetési tanácsokat is kaphatnak - az étrendtől a napi aktivitásig" - hangsúlyozta dr. Müller Gábor. Hozzátette, a rehabilitáció további fontos célja, hogy megakadályozza a további szív-érrendszeri katasztrófák kialakulását.
