A természet rendje, hogy időskorban kezdünk összemenni - szól a közvélekedés, ezt azonban cáfolja egy új svéd-dán kutatás. A vizsgálat szerint az 50 éves kor felett észlelt magasságcsökkenés idő előtti, zömmel szívbetegség vagy stroke miatti elhalálozás kockázatát vetíti előre, legalábbis a vizsgált észak-európai nők körében. A BMJ Open brit orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerint a magasság csökkenését rendszeres sportolással lehet ellensúlyozni, ami máskülönben a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is mérsékli.
Nem biztos, hogy bele kell törődnünk
Ötvenes éveinkben kezdünk veszíteni a magasságunkból, ez a folyamat a hetvenes éveinkben gyorsul fel. Oka legtöbbször a csigolyák méretének változása, kompressziós csigolyatörés vagy a testtartás változása. A magasság csökkenését az öregedés természetes kísérőjének vélték, de újabb kutatás nyomatékosítja, hogy összefüggésbe hozható a szívbetegség miatti elhalálozással.
A nők magasságának csökkenését alig vizsgálta eddig a tudomány, jóllehet náluk sokkal nagyobb arányban tapasztalható, mint a férfiak körében - írták a svéd és dán kutatók. 1908 és 1952 között született 1147 svéd és 1259 dán nő adatait elemezték, akik korábban részt vettek országos szűrővizsgálatokon, és ennek köszönhetően több évtizedre visszamenőleg rendelkezésre álltak az egészségügyi adataik.
E nőknél átlagosan 0,8 centiméteres magasságcsökkenést lehetett dokumentálni a 38-52 éves korukban történt első vizsgálatuk ideje és a 10-13 évvel későbbi második vizsgálatuk között, de az érték 0-14 centiméter között szóródott. A második mérés után eltelt 17-19 éves időszakban a betegségeiket és elhalálozásuk okát rögzítették: 625-en hunytak el, ebből 157-en szív- és érrendszeri betegség miatt, közte 37 stroke-esettel - áll a tanulmányban.
A rendszeres testmozgás kétszeresen jótékony
A vizsgált csoport esetében minden magasságból vesztett centiméter 14-21 százalékkal növelte meg az idő előtti elhalálozás kockázatát. A 2 centiméternél nagyobb magasságvesztés 74-80 százalékos kockázatot jelzett. "Azok között, akik szív- és érrendszeri betegség, illetve stroke miatt vesztették életüket, kétszeres kockázat volt megfigyelhető a magasságvesztéssel összefüggésben, és 71 százalékkal nagyobb kockázat más okból."
A kutatás adatelemző jellege miatt nem fókuszált az okok megállapítására. A stroke-os halálesetek száma alacsony volt, tehát az eredményeket fenntartásokkal kell kezelni - jelzik a kutatók. A halálozás alakulását befolyásolhatták olyan, nem vizsgált tényezők, mint a dohányzás (akár aktív, akár passzív módon), a csontsűrűség, meglévő krónikus betegség, gyógykezelés.
Összességében azonban akkor is helytállónak mondható szerintük a kutatás következtetése: "az élet második felében tapasztalt magasságcsökkenés korai elhalálozásra utal az észak-európai nők körében". Ezért kiemelt fontosságú az érintettek orvosi vizsgálata, illetve a rendszeres testmozgás számukra, amivel nemcsak az egészségügyi kockázatot, hanem a magasságcsökkenést is mérsékelhetnék - húzzák alá a svéd és dán kutatók.
