Az ICD eszközre az esetleges szívritmuszavarok okán bekövetkező szívrohamok miatt van szükség. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportorvos, aneszteziológus, intenzív terapeuta összefoglalta, hogyan lehet ezek után sportolni.
Mit jelent a hirtelen sportolói szívhalál?
A dán játékmester esete, bár szerencsés kimenetelű volt, felhívja azonban a figyelmet a hirtelen sportolói szívhalál jelenségére. Eriksen kapcsán ugyanis egyelőre nem ismerhető a pontos kórtörténet és háttér, de magát a jelenséget ismerik a kardiológusok. „Rendszeres mozgás hatására egyrészt nő a szív tömege, javul a pumpafunkciója, másrészt a szívizomban olyan kis hajszálerek alakulnak ki, illetve nyílnak meg, amelyek növelik a szív oxigénellátottságát. Az élsportolók körében ugyanakkor az intenzív terhelés hatására sajnos bekövetkezhet, hogy a hajszálerek kialakulása nem tudja követni a szív tömegének növekedési ütemét, így a korábbi érhálózat képtelen megfelelő mennyiségű oxigént biztosítani a megnövekedett szívizomzat számára. Ennek következtében még ép koszorúérrendszer esetén is kialakulhat szívizomelhalás, azaz szívinfarktus, kitágult, renyhén működő szívizomzat, illetve mindezek talaján életveszélyes ritmuszavar” – foglalta össze a szakember.
Hozzátette, számos más, sporttól független, tüneteket nem okozó szívbetegség is rejtőzhet a szomorú halálesetek hátterében. „Elengedhetetlen lenne mindezeket kardiológiai szűrővizsgálat során idejében felismerni, ami a sportolók életét védhetné meg. Ugyanakkor a versenyengedély kiadásához, meghosszabbításához ma még a legtöbb országban, így Magyarországon sem előírás a sportkardiológiai szűrés vagy a rendszeres kontrollvizsgálat. Éppen ezért fontos, hogy a sportolók és sporttevékenységet rendszeresen űzők még inkább tisztában legyenek a saját megelőzési lehetőségeikkel” – hangsúlyozta dr. Sztancsik Ilona.
Hogyan lehet sportolni szívritmuszavarral?
A szívritmuszavarral élőknek fontos tudniuk, hogy a szívritmus kevés olyan genetikus formája ismert csupán, amely esetén a sportolás veszélyes lehet. De még ilyenkor is érdemes gyógytornász vagy orvos felügyelete mellett rendszeresen mozogni - természetesen részletes kardiológiai kivizsgálás után. A szívritmuszavarok döntő többségében ugyanis a fizikai aktivitás nemcsak megengedhető, de kifejezetten ajánlott is.
„Azok, akik bármiféle szokatlan tünetet tapasztalnak - akár edzés közben, akár attól függetlenül -, mindenképpen jelentkezzenek be kardiológiai kivizsgálásra. Tehát akár erős szívdobogás, nehézlégzés, magas pulzus, fájdalom vagy lebegő, remegő érzés jelentkezik a mellkasban, feltétlenül ki kell vizsgáltatni. Kiderülhet, hogy szívritmuszavar áll a háttérben, és ezen belül is pontosan diagnosztizálni kell annak típusát. Ebben segíthet egy 24 órás Holter EKG-vizsgálat és a terheléses EKG-vizsgálat is. Előbbi a különböző tevékenységek alatti szívműködést monitorozza, utóbbi a szív vérellátását ellenőrzi. Egész pontosan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény (vagyis fizikai terhelés) mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál - jelentkezik-e fájdalom, nehézlégzés, esetleg ritmuszavar. Az is kiderülhet, mi az az aktivitási szint, ami még jól tolerálható a szív számára. Előfordulhat például, hogy 10-11 kilométer/óra sebességgel nem ajánlott futnia egy páciensnek, de a 7-8 kilométer/órás kocogás kimondottan jót tesz” – magyarázta a szakorvos.
Kitért rá, mindazoknak, akik véralvadásgátló kezelés alatt állnak, vagy beültetett defibrillátorral élnek, kerülni kell az ütközéssel járó sportokat, illetve minden olyan tevékenységet, amelynek során trauma érheti a testet. „Azoknak, akik egy potenciálisan súlyos szív-érrendszeri betegséggel élnek, és intenzív edzésben vagy versenysportban szeretnének részt venni, mindenképpen végig kell menniük egy alapos kardiológiai kivizsgáláson, rizikóbecslésen, aminek során kiderül, ajánlható-e az adott mozgásforma számukra vagy sem. A mozgáshoz, a teljes élethez való visszatéréshez pedig hatalmas támogatást jelent a hosszú távú kardiológiai rehabilitáció” – fogalmazott dr. Sztancsik Ilona.
