Érelmeszesedésnek, avagy atheroszklerózisnak nevezzük a verőerek rugalmatlanná, merevvé válását, aminek alapja, hogy az erek belső felületén idővel megkeményedő lerakódások, úgynevezett plakkok képződnek. Mindez hosszú távon jelentősen ronthatja a véráramlást, és szövődményként akár szívrohamhoz, stroke-hoz, veseelégtelenséghez, illetve férfiaknál potenciazavarokhoz is vezethet. Az érelmeszesedés jellemzően mindaddig tünetmentes marad, amíg egy érintett ér annyira be nem szűkül, hogy az általa ellátott szerv vagy szövet már nem jut kellő mennyiségű friss vérhez, ezáltal nem tudja ellátni funkcióját.
Miért fontos a K- és a D-vitamin?
Az érelmeszesedés kockázati tényezői között akadnak olyanok, amelyekre nincs érdemi kihatásunk, mint például az öregedés vagy a genetika, de olyanok is, amelyeket tudatosan befolyásolhatunk, kontrollálhatunk. E körben említhető egyebek mellett a magas vérnyomás és magas koleszterinszint, a mozgáshiány és elhízás, az alvási apnoé és a dohányzás, továbbá az egészségtelen táplálkozás. Ami ez utóbbit illeti, az érelmeszesedés visszaszorításában a kiegyensúlyozott, változatos étrend jelenti az egyik legerősebb fegyvert. Azon belül is egyes kutatások a K- és a D-vitamin szerepet emelik ki.
Dán kutatók tavaly nyáron jelentették be, hogy vizsgálni kezdik a K2- és a D3-vitamin kombinált hatását összesen 400 koszorúér-betegséggel küzdő nő és férfi körében. A résztvevők egyik fele két éven keresztül szed naponta K2- és D3-vitamint, míg a másik csoport tagjai placebót kaptak. Az eredményeket várhatóan 2026-ban jelentik majd be. Ugyanakkor korábbi ausztrál és szintén dán vizsgálatokból már kiderült, hogy a K-vitaminban gazdag étrend összefüggésbe hozható az érelmeszesedés okozta szív-érrendszeri betegségek kialakulásának csökkent kockázatával – egészen pontosan akár harmadával is csökkenthető így a rizikó. Sőt, hasonló eredményekkel zárultak más nagyobb európai vizsgálatok is. Emellett egy tavaly júliusi indiai tudományos elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a D-vitamin-hiány elkerülése szintén nagyon fontos az érelmeszesedés súlyosbodásának elkerüléséhez.
A legjobb K-vitamin- és D-vitamin-források
Élelmiszereink kétféle formában tartalmazhatnak K-vitamint: a K1-vitamin (fillokinon) elsősorban zöld leveles zöldségekben és növényi olajokban található meg, míg a K2-vitamin (menakinon) húsokban, a tojásban és olyan fermentált ételekben, mint például a sajt. A legújabb kutatások szerint mindkét típus előnyösen hat a szív- és érrendszeri egészségre, ugyanakkor a K2-vitamin könnyebben hasznosul az elfogyasztott táplálékból. Ezzel együtt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) egyelőre nem állított fel hivatalos ajánlást a K2-vitamin napi beviteli értékére vonatkozóan.
D-vitamin elsősorban bőrünkben képződik napsugárzás hatására. Az őszi-téli időszakban azonban a napsütéses órák számának csökkenésével és a beltérben töltött idő növekedésével szervezetünk nem jut elegendő mennyiséghez, ezért fontos táplálékkiegészítő formájában pótolni a vitamint. Két fő formája, a D2- és a D3-vitamin között is hasonló a különbség, mint a K-vitamin fajtái esetében: D2-vitamin növényi, D3-vitamin állati eredetű élelmiszerekben fordul elő. Egyes kutatási eredmények szerint a D3-vitamin bevitele valamelyest előnyösebb az emberi szervezet számára. A téli hónapokban napi 2000 nemzetközi egység (NE) fogyasztása javasolt Magyarországon. Legértékesebb étrendi forrásai közé tartoznak az olyan zsírosabb húsú halak, mint a pisztráng, lazac, tonhal és makréla, továbbá a marhamáj, a tojássárgája és egyes sajtok.
