Egy nagy amerikai elemzés nemrégiben megállapította, hogy egyes ultrafeldolgozott élelmiszerek a közhiedelemmel ellentétben képesek csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek – például a szívkoszorúér-betegség és a stroke – kockázatát. Ez azt is jelenti, hogy nem kell minden ilyen típusú ételtől elzárkózni, inkább érdemes tájékozódni arról, hogy ezen a kategórián belül melyik élelmiszer számít „ártalmatlannak” – hívta fel a figyelmet Czakó Bettina okleveles táplálkozástudományi szakember, a Kardioközpont dietetikusa.
Van, ami valóban ártalmas
A metaelemzés során a szakértők arra jutottak, hogy míg a mesterséges édesítővel és a cukorral készült italok, valamint a feldolgozott húskészítmények valóban nagyobb rizikót jelentenek a kardiológiai betegségek szempontjából, addig a müzlifélék, a joghurtok és tejalapú desszertek, az így készült kenyérfélék és bizonyos sós rágcsálnivalók alacsonyabb kockázattal bírnak.
Az már régóta ismert, hogy a cukros üdítők fogyasztása olyan anyagcsere problémákkal kapcsolható össze, mint a magas vércukorszint, az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, a viszceláris (belső szervekre rakódott) zsír és a magas trigliceridszint. Ezek az italok ugyanis általában nemcsak cukrot, hanem mesterséges színezéket és más adalékanyagokat is tartalmaznak, amelyek tápanyagtartalom szempontjából nem értékesek. Ráadásul rövid idő alatt nagy mennyiséget lehet belőlük fogyasztani.
Ugyancsak ismert, hogy a feldolgozott húskészítmények a nem feldolgozottakhoz képest többszörös sótartalommal rendelkeznek, valamint magas a nitráttartalmuk is. Ez utóbbi egy karcinogén anyag, amely hatással van a szívre és az erekre is. Azok az ultrafeldolgozott húskészítmények pedig, amelyeket magas hőmérsékleten sütnek ki, gyulladásoknak lehetnek a kiváltói. Mindezeket számításba véve, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a szalonnát, a sonkát és a szalámiféléket az első osztályú karcinogének közé sorolta.
Ezek az élelmiszerek magas telített zsírtartalmuk, illetve só- és tartósítószer tartalmuk miatt a szív-érrendszernek sem használnak, mivel növelik a vérnyomást, hozzájárulnak a gyulladáshoz, és negatív hatásuk van a koleszterinszintre is” – tette hozzá Czakó Bettina.
Hát akkor mit reggelizzünk?
Figyelembe véve, hogy a reggelizőpelyhek – bár ezek is feldolgozottak – sok ember számára a teljes kiőrlésű gabonák fő forrásai, kedvezően hatnak a szív egészségére. Igaz ugyan, hogy általában cukrosak és adalékanyagokat is tartalmaznak, de jó esetben teljes kiőrlésűek és rostokban is gazdagok. Az elemzés szerint tehát ha összegezzük az előnyöket és a hátrányokat, még mindig több ezen termékek haszna, mint a veszélye. (Bár lehetne kevésbé feldolgozott reggelivel, például egy otthon főzött zabkásával is kezdeni a napot.)
Ugyancsak feldolgozott élelmiszer lehet a joghurt, mégis hasznos a benne található probiotikumok és a fermentáció miatt. Ez utóbbi eljárásról számos kutatás bizonyítja, hogy nemcsak szívnek tesz jót, de a cukorbetegség ellen is hatékony. Ha tehát valaki egy kis joghurtos reggelizőpelyhet választ, alapvetően jót tehet a szívének és az érrendszerének.
Mit javasol a dietetikus?
„A »feldolgozott élelmiszer« kifejezés – különösen, ha az »ultra« kifejezés is szerepel a megnevezésükben – azt jeleti, hogy a feldolgozás során megbontják az alapanyagok természetes szerkezetét és hozzáadnak számos iparilag előállított anyagot, miközben elveszti a természetes, értékes összetevőit. Ebből pedig az következik, hogy minél kevésbé feldolgozott egy élelmiszer, mind több bioaktív összetevőt tartalmaz, annál értékesebb. Vagyis a legjobbat akkor tesszük a szív-érrendszerünknek és tulajdonképpen az egész szervezetünknek, ha minél több nyers zöldségek, gyümölcsöt, diófélét, magvat fogyasztunk, és jó hatásúak a hüvelyesek is, nyilván valamilyen módon elkészítve” – sorolta a dietetikus.
A fő szabály tehát: minél inkább hasonlít a természetes formájára egy élelmiszer, annál jobb! Ugyanakkor, aki már diagnosztizált szív-érrendszer-beteg, annak a legjobb döntés a személyre szabott dietetikai tanácsadás, ennek során ugyanis nemcsak az állapotához, de az ízléséhez és a céljaihoz is alkalmazkodva tudjuk összeállítani a legoptimálisabb megvalósítható étrendet” – emelte ki a szakértő.
