Sok ember választ magas protein-, azaz fehérjetartalmú diétát, hogy megszabaduljon felesleges kilóitól vagy épp növelje izomzatának tömegét. Egy új, egereken végzett kutatás azonban arra világított rá, hogy az ilyen étrend növelheti a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát.
Nyomozásba kezdtek a kutatók
"Az utóbbi években mind népszerűbbé váló magas fehérjetartalmú étrendeknek egyértleműen pozitív hatása van a fogyásra" - mondja Dr. Babak Razani, a St. Louis állambeli Washington orvostudományi egyetem docense. De - tette hozzá - az állatkísérletek és néhány jelentős számú résztvevővel végzett kutatás összefüggést tárt fel a magas proteintartalmú étrend és a kardiovaszkuláris problémák között. Dr. Razani ezért is döntött úgy, hogy kollégáival utánajárnak, vajon tényleg közvetlen hatással van-e a magas fehérjetartalmú diéta a szív-és érrendszeri megbetegedések kialakulására azáltal, hogy elősegíti az artériák falán az úgynevezett plakkok lerakódását.
"Úgy döntöttünk, kiderítjük, hogy valódi ok-okozati összefüggés húzódik-e meg a proteinben gazdag étkezés és a rosszabb szív- és érrendszeri egészség között" - magyarázta a szakember. Csapatával egérkísérletekbe kezdett, melynek eredményét a Nature Metabolism című szaklapban publikálták, amit a Medical News Today szemlézett.
30 százalékkal több plakk
A kísérlet során a kutatók az egereket először magas zsírtartalmú diétára fogták, hogy érelmeszesedést okozzanak nekik. De míg a vizsgált állatok egyik felénél a magas zsírtartalmú ételek magas fehérjetartalmúak is voltak, a másik csoportnál alacsony fehérje és magas zsírtartalom volt a táplálék jellemzője. Ezzel tették lehetővé, hogy a különbségeket mérni lehessen. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban hívjuk a magas fehérje- és zsírtartalmú étrendre fogott egerek csoportját A-nak, míg a magas zsír- és alacsony fehérjetartalmú ételeket fogyasztó rágcsálók csapatát B-nek.
"Néhány kanál proteinpor a smoothie-ba vagy turmixba mintegy 40 gramm plusz fehérjét jelent, ami majdnem egyenlő a napi ajánlott mennyiséggel" - jegyzi meg Dr. Razani. "Hogy lássuk, vajon tényleg lesz hatása a fehérjének a kardiovaszkuláris egészségre, így mi ezt a mennyiséget megtripláztuk az A csoport esetében, miközben a zsír mennyiségén nem változtattunk" - magyarázta. A fehérje mennyiségét 15-ről fokozatosan 46 százalékra emelték, majd vártak. Hamarosan pedig megfigyelhették, ahogy az A csoport alanyainál ateroszklerózis , azaz az artériák falán felhalmozódó plakkok miatt kialakuló érelmeszesedés jelentkezett. Ez ráadásul szignifikánsan rosszabb volt, mint a B csoportban lévő egereknél. Számszerűsítve a különbséget, a magas zsír- és fehérjetartalmú diétás csoport tagjainak artériáiban 30 százalékkal több plakk rakódott le, mint a kontrollcsoport alanyainál.
S, ha mindez nem lenne elég, akkor a kutatók szerint ezek a plakkok úgynevezett instabil típusúak, amik sokkal vékonyabbak, nagyobb eséllyel válnak le az érfalról, s okoznak érelzáródást vagy szívinfarktust .
"Ez nem az egyetlen tanulmány, amelyik a magas fehérjetartalmú étrend miatti plakk-képződés veszélyére figyelmeztet, viszont az első, amelyik ezeknek a plakkoknak a részletes elemzésével kínál mélyebb értelmezést a magas proteintartalmú diéták hatásaira" - hangsúlyozta Dr. Razani. Magyarán ők bizonyították be először, hogy instabil plakkok képződnek a magasabb fehérjetartalmú étrend nyomán.
Az infarktus "receptje"
Az emlősök szervezete alapból védekezik az érelmeszesedés ellen - hangsúlyozzák a kutatók -, mégpedig egy olyan fehérvérsejttípussal, amit makrofágnak neveznek, s melyek feladata ezeknek a lerakódásoknak a "bekebelezése", eltávolítása. Előfordul azonban, hogy ebben a harcban a makrofágok alulmaradnak, elhalnak, s a plakkok zavartalanul rakódhatnak le az érfalakon. "A magas fehérjetartalmú értendre fogott egerek plakkjai akár a makrofágtemetők" - kommentálta felfedezésüket a Dr. Razani, hozzátéve: a plakkok magjában lévő halott sejtek csak még instabilabbá teszik azokat, növelve a leszakadásra való hajlamukat. "Ahogy a vér áramlik a plakkok felett - különösen a magas vérnyomás miatti erővel -, hatalmas nyomás nehezedik rájuk. Ez pedig az infarktus receptje" - jegyezte meg Razani.
Így ölik meg a makrofágokat
A kutatók alapos munkát végeztek, s azt is megvizsgálták, vajon hogyan, milyen mechanizmus útján járul hozzá a fehérjegazdag diéta az instabil artériás plakkok kialakulásához. A fehérje az emésztés során aminosavakra bomlik, amikből, ha túl sok van, akkor aktiválnak egy a makrofágokban lévő mTOR nevű fehérjét. Amikor az mTOR aktiválódik, akkor az a makrofágokat növekedésre serkenti, így azok ahelyett, hogy a felgyülemlő plakkok azonosítását és tisztítását végeznék, addig "híznak", míg bele nem halnak.
Megalapozhat további kutatásokat
Két speciális aminosav, a leukin és az arginin játszották a főszerepet a makrofágok "lefegyverzésében" - mondják a kutatók. Ennek ismerete azért különösen fontos, mert így megérhetjük, hogy mely ételeket érdemes elkerülnünk, hogy csökkentsük az érelmeszesedés veszélyét, ha magas fehérjetartalmú diétát tartunk. Leukint például nagyobb arányban tartalmaznak a vörös húsok, mint mondjuk a hal vagy a növényi proteinforrások - magyarázták. Véleményük szerint érdemes lesz egy olyan kutatást végezni, ami a különféle aminosavtartalmú, fehérjedús étrendeket vizsgálja, hogy kiderüljön, azoknak van-e hatása a plakkok szerkezetére, és ha igen, milyen. Ha sikerülne ezeket a folyamatokat jobban megérteni, akkor nagyobb eséllyel fejleszthetnek ki a tudósok a jelenleginél hatékonyabb diagnosztikai eljárásokat a kardiovaszkuláris betegségek feltárására, s kezeléseket azok gyógyítására.
Forrás: Medical News Today
