A sok fehérje infarktust okozhat

A magas proteintartalmú diéták növelhetik az infarktus kockázatát - állapította meg egy friss kutatás.

Sok ember választ magas protein-, azaz fehérjetartalmú diétát, hogy megszabaduljon felesleges kilóitól vagy épp növelje izomzatának tömegét. Egy új, egereken végzett kutatás azonban arra világított rá, hogy az ilyen étrend növelheti a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát.

Nyomozásba kezdtek a kutatók

"Az utóbbi években mind népszerűbbé váló magas fehérjetartalmú étrendeknek egyértleműen pozitív hatása van a fogyásra" - mondja Dr. Babak Razani, a St. Louis állambeli Washington orvostudományi egyetem docense. De - tette hozzá - az állatkísérletek és néhány jelentős számú résztvevővel végzett kutatás összefüggést tárt fel a magas proteintartalmú étrend és a kardiovaszkuláris problémák között. Dr. Razani ezért is döntött úgy, hogy kollégáival utánajárnak, vajon tényleg közvetlen hatással van-e a magas fehérjetartalmú diéta a szív-és érrendszeri megbetegedések kialakulására azáltal, hogy elősegíti az artériák falán az úgynevezett plakkok lerakódását.

protein shake, fehérje, protein, fehérjediéta
protein shake, fehérje, protein, fehérjediéta

"Úgy döntöttünk, kiderítjük, hogy valódi ok-okozati összefüggés húzódik-e meg a proteinben gazdag étkezés és a rosszabb szív- és érrendszeri egészség között" - magyarázta a szakember. Csapatával egérkísérletekbe kezdett, melynek eredményét a Nature Metabolism című szaklapban publikálták, amit a Medical News Today szemlézett.

30 százalékkal több plakk

A kísérlet során a kutatók az egereket először magas zsírtartalmú diétára fogták, hogy érelmeszesedést okozzanak nekik. De míg a vizsgált állatok egyik felénél a magas zsírtartalmú ételek magas fehérjetartalmúak is voltak, a másik csoportnál alacsonyfehérjeés magas zsírtartalom volt a táplálék jellemzője. Ezzel tették lehetővé, hogy a különbségeket mérni lehessen. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban hívjuk a magas fehérje- és zsírtartalmú étrendre fogott egerek csoportját A-nak, míg a magas zsír- és alacsony fehérjetartalmú ételeket fogyasztó rágcsálók csapatát B-nek.

"Néhány kanál proteinpor a smoothie-ba vagy turmixba mintegy 40 gramm plusz fehérjét jelent, ami majdnem egyenlő a napi ajánlott mennyiséggel" - jegyzi meg Dr. Razani. "Hogy lássuk, vajon tényleg lesz hatása a fehérjének a kardiovaszkuláris egészségre, így mi ezt a mennyiséget megtripláztuk az A csoport esetében, miközben a zsír mennyiségén nem változtattunk" - magyarázta. A fehérje mennyiségét 15-ről fokozatosan 46 százalékra emelték, majd vártak. Hamarosan pedig megfigyelhették, ahogy az A csoport alanyainál ateroszklerózis, azaz az artériák falán felhalmozódó plakkok miatt kialakulóérelmeszesedésjelentkezett. Ez ráadásul szignifikánsan rosszabb volt, mint a B csoportban lévő egereknél. Számszerűsítve a különbséget, a magas zsír- és fehérjetartalmú diétás csoport tagjainak artériáiban 30 százalékkal több plakk rakódott le, mint a kontrollcsoport alanyainál.

Szívinfarktus esetén rendkívül fontos, hogy minél hamarabb felismerjék a bajt, ezáltal a beteg a lehető leggyorsabban megkaphassa a szükséges ellátást. Az esetek többségében a jelenség heves tünetekkel jár, sőt, olykor akár hetekkel korábban is felléphetnek már figyelmeztető panaszok. Kattintson és tudja meg, melyek ezek.

S, ha mindez nem lenne elég, akkor a kutatók szerint ezek a plakkok úgynevezett instabil típusúak, amik sokkal vékonyabbak, nagyobb eséllyel válnak le az érfalról, s okoznak érelzáródást vagy szívinfarktust.

"Ez nem az egyetlen tanulmány, amelyik a magas fehérjetartalmú étrend miatti plakk-képződés veszélyére figyelmeztet, viszont az első, amelyik ezeknek a plakkoknak a részletes elemzésével kínál mélyebb értelmezést a magas proteintartalmú diéták hatásaira" - hangsúlyozta Dr. Razani. Magyarán ők bizonyították be először, hogy instabil plakkok képződnek a magasabb fehérjetartalmú étrend nyomán.

Az infarktus "receptje"

Az emlősök szervezete alapból védekezik az érelmeszesedés ellen - hangsúlyozzák a kutatók -, mégpedig egy olyan fehérvérsejttípussal, amit makrofágnak neveznek, s melyek feladata ezeknek a lerakódásoknak a "bekebelezése", eltávolítása. Előfordul azonban, hogy ebben a harcban a makrofágok alulmaradnak, elhalnak, s a plakkok zavartalanul rakódhatnak le az érfalakon. "A magas fehérjetartalmú értendre fogott egerek plakkjai akár a makrofágtemetők" - kommentálta felfedezésüket a Dr. Razani, hozzátéve: a plakkok magjában lévő halott sejtek csak még instabilabbá teszik azokat, növelve a leszakadásra való hajlamukat. "Ahogy a vér áramlik a plakkok felett - különösen amagas vérnyomásmiatti erővel -, hatalmas nyomás nehezedik rájuk. Ez pedig az infarktus receptje" - jegyezte meg Razani.

Így ölik meg a makrofágokat

A kutatók alapos munkát végeztek, s azt is megvizsgálták, vajon hogyan, milyen mechanizmus útján járul hozzá a fehérjegazdag diéta az instabil artériás plakkok kialakulásához. A fehérje az emésztés során aminosavakra bomlik, amikből, ha túl sok van, akkor aktiválnak egy a makrofágokban lévő mTOR nevű fehérjét. Amikor az mTOR aktiválódik, akkor az a makrofágokat növekedésre serkenti, így azok ahelyett, hogy a felgyülemlő plakkok azonosítását és tisztítását végeznék, addig "híznak", míg bele nem halnak.

Megalapozhat további kutatásokat

Két speciális aminosav, a leukin és az arginin játszották a főszerepet a makrofágok "lefegyverzésében" - mondják a kutatók. Ennek ismerete azért különösen fontos, mert így megérhetjük, hogy mely ételeket érdemes elkerülnünk, hogy csökkentsük az érelmeszesedés veszélyét, ha magas fehérjetartalmú diétát tartunk. Leukint például nagyobb arányban tartalmaznak a vörös húsok, mint mondjuk a hal vagy a növényi proteinforrások - magyarázták. Véleményük szerint érdemes lesz egy olyan kutatást végezni, ami a különféle aminosavtartalmú, fehérjedús étrendeket vizsgálja, hogy kiderüljön, azoknak van-e hatása a plakkok szerkezetére, és ha igen, milyen. Ha sikerülne ezeket a folyamatokat jobban megérteni, akkor nagyobb eséllyel fejleszthetnek ki a tudósok a jelenleginél hatékonyabb diagnosztikai eljárásokat a kardiovaszkuláris betegségek feltárására, s kezeléseket azok gyógyítására.

Forrás: Medical News Today

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +30 °C
Minimum: +13, +18 °C

Hazánkban szombaton délelőtt közepesen felhős ég mellett időnként erősen felhős időszakok is előfordulnak, helyenként zápor, kisebb eső is kialakulhat. Délután folytatódik a változóan felhős idő, továbbra is előfordulhat egy-egy zápor, esetleg zivatar. A szél napközben eros északi lesz. Hajnalban 13, 18 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 30 fok között alakul. Késő este 14, 19 fok lesz. Szombaton gyenge hidegfronti hatás érvényesül. Enyhébb görcsös panaszok jelentkezhetnek, például görcsös fejfájás és izomgörcsök. Az arra hajlamosaknál ingadozhat a vérnyomás, egyesek nyugtalanságot tapasztalhatnak. A szél csökkenti az érzett hőmérsékletet, a szórványos záporok miatt az esernyőkre is szükség lehet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció