Szívinfarktusról, avagy szívrohamról akkor beszélünk, ha a szívizom vérellátásában valamilyen okból kifolyólag zavar keletkezik, emiatt pedig elhal a szívburkok falát képező izomzat. Előfordulhat, hogy az akut megbetegedés hatására hirtelen szívhalál következik be, de - ugyancsak életet veszélyeztető szövődményként - felléphetnek súlyos szívritmuszavarok, összeomolhat a vérkeringés, illetve megrepedhet a szívizom fala is. A probléma hátterében rendszerint érelmeszesedés, pontosabban a koszorúerek érelmeszesedés következtében kialakuló beszűkülése áll.
Magyarországon évente több tízezer ember kap szívinfarktust, jelentős része pedig még a kórházba érkezés előtt életét veszíti, de igen magas az egy éven belüli elhalálozás aránya is az érintettek körében. A haladéktalanul megkezdett szakszerű kezelés ugyanis nem csupán a közvetlen életveszélyt képes elhárítani, de megelőzhetők általa az olyan súlyos szövődmények is, amelyek rövid távon végzetessé válhatnának. Magyarul mondva, szívroham gyanúja esetén minden perc számít, ilyenkor tehát a legrövidebb időn belül orvosi segítséget kell kérni.
Milyen tünetek jelezhetnek bajt?
Először is érdemes hangsúlyozni, hogy bár szívroham bárkinél, bármilyen életkorban kialakulhat, vannak rizikófaktorok, amelyek jelentősen növelik az infarktusra való hajlamot. Mindenképpen számolni kell tehát a veszéllyel azoknál, akikre az alábbiak közül egy vagy több tényező is jellemző:
- dohányzás
- magas vérnyomás
- zsírban gazdag táplálkozás
- magas vérzsírszint
- cukorbetegség
- stresszes életvitel
- túlsúly, elhízás
- mozgáshiányos életmód
- alvási apnoé
- szívinfarktus vagy más komolyabb szívbetegség a családi kórtörténetben
- nők esetében korai menopauza
A szívrohamot gyakran megelőzik enyhébb előjelek. Ilyen lehet a szintén a szívizomzat vérellátási elégtelensége miatt fellépő angina pektorisz, amely egy rohamokban jelentkező tünetegyüttes. Jellemzője a szorító mellkasi fájdalom, amely fizikai aktivitás mellett erősödik, pihenésre és nyelv alá helyezett nitroglicerin tabletta hatására viszont oldódik. A tünet erőssége a kisebb nyomásérzéstől a markoló jellegű, másfelé is kisugárzó fájdalomig terjedhet, de rendszerint nem tart sokáig. Emellett a beteg tapasztalhat rossz közérzetet és fáradékonyságot, amelyek együtt akár hetekkel korábban előrejelezhetnek egy közelgő szívinfarktust.
Az angina pektorisz és a szívroham okozta mellkasi fájdalom közötti legfőbb különbség, hogy utóbbi hosszabb ideig, 20-30 percet meghaladó időtartamban áll fenn, illetve nitroglicerin alkalmazására sem javul érdemben. A hirtelen fellépő, szorító jellegű fájdalom többek között kisugározhat a karokba, a vállba, a hátba, az állkapocs és a fogak irányába, sőt olykor a gyomortájék felé is. Ehhez társulhat légszomj, szédülés, ájulás, hányinger, erős verejtékezés, halálfélelem és szorongás egyaránt. Egyes esetekben a szívinfarktus tünetei összetéveszthetők más betegségek tüneteivel, így például a refluxéival. A diagnózis felállítása azonban mindenképpen szakembert igényel, gyanú esetén tehát nem szabad habozni a segítségkéréssel.
A női és a csendes szívroham
A regisztrált szívinfarktusos esetek között nagyobb arányban szerepelnek férfiak - nőknél főként a változókor után figyelhető meg a probléma gyakoribbá válása. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a női betegek esetében némiképp más jelleget ölthet a tünetegyüttes, ezért megesik, hogy nem is sejtik, milyen súlyos betegség áll a panaszaik hátterében, emiatt pedig későn fordulnak orvoshoz. Ilyenkor a mellkasi fájdalom jelentkezhet kevésbé intenzív formában, amelyhez atípusos szimptómák társulhatnak, így mérsékelt gyomortáji fájdalom, hányinger, hányás, szédülés és eszméletveszés.
Érdemes továbbá szót ejteni az úgynevezett csendes szívrohamról is, mert nem minden érintettnél alakul ki erőteljes mellkasi fájdalom. Olykor a szívinfarktus egészen enyhe tüneteket produkál csupán, így például hideg verejtékezést, kézremegést, légszomjat, szédülést, fáradtságérzetet, gyomorégést és -fájdalmat, esetleg az állkapocsban, a nyak területén vagy a bal karban jelentkező fájdalmat. Cukorbetegeknél előfordul, hogy az idegek károsodása, az úgynevezett diabéteszes neuropátia miatt nem érzékelhetőek a fontos figyelmeztető panaszok, viszont a szív izomzata eközben is ugyanúgy károsodik.
