Ennél a vércsoportnál gyakoribb lehet a szívinfarktus – ez a tudományos oka

Egyéb kockázati tényezők mellett a vércsoport is befolyásolhatja a koszorúér-betegség és a szívroham kialakulásának veszélyét.

A koszorúér-betegség a koszorúerek, azaz a szívet ellátó közepes és nagy verőerek megbetegedése, amelynek hátterében legtöbbször érelmeszesedés áll. Az érfalban felhalmozódó plakkok szűkítik az érintett artériákat, így a szív kevesebb oxigénhez jut. Ha egy ilyen plakk megreped, vérrög képződhet, amely teljesen elzárhatja az eret – ez pedig akut szövődményként szívinfarktushoz vezethet. A koszorúér-betegség legfontosabb kockázati tényezői közé tartozik a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, az elhízás és a mozgásszegény életmód. Ezenkívül egyre több kutatás utal arra, hogy genetikai tényezők, köztük a vércsoport is hatással lehet a betegség kialakulásának veszélyére.

egy laborasszisztens rendezget vérmintákat
Fotó: Getty Images

A vércsoport hatása a szívre

Az elmúlt évek során több nagyobb kutatás is vizsgálta, hogy az AB0 rendszer szerinti vércsoport összefüggésbe hozható-e a koszorúér-betegség kockázatával. Egy nagyszabású, több mint 89 ezer ember bevonásával készült 2013-as tanulmány szerint például a nem 0 vércsoportú embereknél valamivel gyakrabban alakult ki koszorúér-betegség. A kutatók azt találták, hogy a 0 vércsoportú résztvevőkhöz képest az A vércsoportúaknál körülbelül 6 százalékkal, a B vércsoportúaknál 15 százalékkal, az AB vércsoportúaknál pedig mintegy 23 százalékkal nagyobb volt a betegség relatív kockázata.

Egy 2024-ben publikált, kisebb esetszámú kutatás szintén hasonló mintázatot talált. Ebben a vizsgálatban a koszorúér-betegek között jóval ritkább volt a 0 vércsoport, míg az A és különösen az AB vércsoport gyakrabban fordult elő. Az eredmények alapján az AB vércsoportúaknál többszörösére is nőhet a koszorúér-betegség előfordulásának veszélye, míg a 0 vércsoport inkább védő hatásúnak tűnt.

Érdemes megemlíteni egy 2016-os, nagy populáción alapuló metaanalízist is, amely több mint 225 ezer résztvevő adatait elemezte. Ebben a vizsgálatban a kutatók szintén azt találták, hogy a nem 0 vércsoportokhoz (A, B, AB) enyhén magasabb koszorúér-betegség-kockázat társul, míg a 0 vércsoport protektívebbnek tűnik. A tanulmány becslése szerint a koszorúér-betegség előfordulásának körülbelül 10–15 százalékát lehet a vércsoporttal magyarázni

A területen zajló kutatások szerint az összefüggés egyik lehetséges oka, hogy a nem 0 vércsoportú emberek szervezetében magasabb lehet a von Willebrand-faktor és a VIII-as alvadási faktor szintje. Ezek az alvadási fehérjék szerepet játszanak a vérrögképződésben, ami hozzájárulhat az erek elzáródásához. Összességében fontos azonban hangsúlyozni: a vércsoport hatása viszonylag kicsi, és messze nem olyan meghatározó, mint a klasszikus életmódbeli kockázati tényezők.

Mit tehetünk a megelőzésért?

A koszorúér-betegség és a szívroham megelőzésében elsősorban az életmód játszik kulcsszerepet. A szakértők szerint sokat számít a rendszeres testmozgás, a zöldségekben és teljes értékű élelmiszerekben gazdag étrend, a testsúlykontroll, valamint a dohányzás elhagyása. Ugyanilyen fontos a vérnyomás, a koleszterinszint és a vércukorszint rendszeres ellenőrzése. Mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha tartós mellkasi fájdalom, nyomásérzés, terhelésre jelentkező légszomj, szokatlan fáradékonyság vagy hirtelen fellépő mellkasi panaszok jelentkeznek. A korai kivizsgálás segíthet időben felismerni a koszorúér-betegséget, segítve a súlyos szövődmények, köztük a szívroham megelőzését.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

A kutyád nem boldog, amikor ezt csinálja – a legtöbb gazdi félreérti
fahéj
Nem hinnénk, de ezt teszi a fahéj a szervezetünkkel
Szellemszéklet: mit jelent pontosan? – Ezt üzeni vele a szervezet
kakukkfű
Nem hinnénk, de ezt teszi a kakukkfű a szervezetünkkel – Minden konyhában ott lenne a helye
Ezt a vitamint tilos éhgyomorra szedni – A bevitt mennyiség fele is elveszhet
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +15 °C
Minimum: +2 °C

A felhős tájakon lassan gomolyosodik a felhőzet, másutt pedig a napsütés mellett egyre több gomolyfelhő képződik, melyek délutánra jobban összeállnak erősen felhős időszakokat okozva. Csapadék általában nem valószínű, de délnyugaton helyenként kisebb eső, zápor még előfordulhat. Az északi szelet nagy területen kísérik élénk lökések.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 13 és 17 fok között alakul.Késő estére 1 és 10 fok közé hűl le a levegő. Leginkább gyenge hidegfronti hatás mondható ki, de már csökkenő intenzitással. Az északnyugati szél mérséklődése és a fokozatos felhőzetváltozás arra utal, hogy a front már átvonult, de a légkör még nem teljesen nyugodott meg.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
„Gyakran vagyok szomjas. Betegséget jelezhet?” – Teszteld magad tünetkvízünkben! Teszteld magad: te mindig tudod, mikor kell orvoshoz fordulni?
kvíz
Felismered a bolhafertőzés tüneteit házi kedvencednél? Ha felelős állattartó szeretnél lenni, mindig oda kell figyelned kedvenced egészségére. Ehhez pedig nem árt, ha ismered az egyik leggyakoribb probléma, a bolhafertőzés jeleit. Most letesztelheted, mennyit tudsz a témáról!