Ennél a vércsoportnál gyakoribb lehet a szívinfarktus – ez a tudományos oka

Egyéb kockázati tényezők mellett a vércsoport is befolyásolhatja a koszorúér-betegség és a szívroham kialakulásának veszélyét.

A koszorúér-betegség a koszorúerek, azaz a szívet ellátó közepes és nagy verőerek megbetegedése, amelynek hátterében legtöbbször érelmeszesedés áll. Az érfalban felhalmozódó plakkok szűkítik az érintett artériákat, így a szív kevesebb oxigénhez jut. Ha egy ilyen plakk megreped, vérrög képződhet, amely teljesen elzárhatja az eret – ez pedig akut szövődményként szívinfarktushoz vezethet. A koszorúér-betegség legfontosabb kockázati tényezői közé tartozik a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, az elhízás és a mozgásszegény életmód. Ezenkívül egyre több kutatás utal arra, hogy genetikai tényezők, köztük a vércsoport is hatással lehet a betegség kialakulásának veszélyére.

egy laborasszisztens rendezget vérmintákat
Fotó: Getty Images

A vércsoport hatása a szívre

Az elmúlt évek során több nagyobb kutatás is vizsgálta, hogy az AB0 rendszer szerinti vércsoport összefüggésbe hozható-e a koszorúér-betegség kockázatával. Egy nagyszabású, több mint 89 ezer ember bevonásával készült 2013-as tanulmány szerint például a nem 0 vércsoportú embereknél valamivel gyakrabban alakult ki koszorúér-betegség. A kutatók azt találták, hogy a 0 vércsoportú résztvevőkhöz képest az A vércsoportúaknál körülbelül 6 százalékkal, a B vércsoportúaknál 15 százalékkal, az AB vércsoportúaknál pedig mintegy 23 százalékkal nagyobb volt a betegség relatív kockázata.

Egy 2024-ben publikált, kisebb esetszámú kutatás szintén hasonló mintázatot talált. Ebben a vizsgálatban a koszorúér-betegek között jóval ritkább volt a 0 vércsoport, míg az A és különösen az AB vércsoport gyakrabban fordult elő. Az eredmények alapján az AB vércsoportúaknál többszörösére is nőhet a koszorúér-betegség előfordulásának veszélye, míg a 0 vércsoport inkább védő hatásúnak tűnt.

Érdemes megemlíteni egy 2016-os, nagy populáción alapuló metaanalízist is, amely több mint 225 ezer résztvevő adatait elemezte. Ebben a vizsgálatban a kutatók szintén azt találták, hogy a nem 0 vércsoportokhoz (A, B, AB) enyhén magasabb koszorúér-betegség-kockázat társul, míg a 0 vércsoport protektívebbnek tűnik. A tanulmány becslése szerint a koszorúér-betegség előfordulásának körülbelül 10–15 százalékát lehet a vércsoporttal magyarázni

A területen zajló kutatások szerint az összefüggés egyik lehetséges oka, hogy a nem 0 vércsoportú emberek szervezetében magasabb lehet a von Willebrand-faktor és a VIII-as alvadási faktor szintje. Ezek az alvadási fehérjék szerepet játszanak a vérrögképződésben, ami hozzájárulhat az erek elzáródásához. Összességében fontos azonban hangsúlyozni: a vércsoport hatása viszonylag kicsi, és messze nem olyan meghatározó, mint a klasszikus életmódbeli kockázati tényezők.

Mit tehetünk a megelőzésért?

A koszorúér-betegség és a szívroham megelőzésében elsősorban az életmód játszik kulcsszerepet. A szakértők szerint sokat számít a rendszeres testmozgás, a zöldségekben és teljes értékű élelmiszerekben gazdag étrend, a testsúlykontroll, valamint a dohányzás elhagyása. Ugyanilyen fontos a vérnyomás, a koleszterinszint és a vércukorszint rendszeres ellenőrzése. Mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha tartós mellkasi fájdalom, nyomásérzés, terhelésre jelentkező légszomj, szokatlan fáradékonyság vagy hirtelen fellépő mellkasi panaszok jelentkeznek. A korai kivizsgálás segíthet időben felismerni a koszorúér-betegséget, segítve a súlyos szövődmények, köztük a szívroham megelőzését.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

A kutyád nem boldog, amikor ezt csinálja – a legtöbb gazdi félreérti
A rák rejtett csatlósa: egy vitamin segíti a tumorsejtek túlélését
fahéj
Nem hinnénk, de ezt teszi a fahéj a szervezetünkkel
áfonya
Nem hinnénk, de ezt teszi az áfonya a szervezetünkkel
ADHD
Így eszik egy ADHD-s: 6 szokás, amely árulkodó lehet
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +15 °C
Minimum: +3 °C

Az összefüggő felhőzet lassan dél, délnyugat felé terjed, közben északkelet felől egyre nagyobb területen csökken a felhőzet, záporok is egyre inkább a Dunántúlon középső és déli részén fordulhatnak elő. Az északias szél nagyrészt mérsékelt vagy gyenge lesz, már csak kevés helyen lehetnek élénk lökések.A minimum-hőmérséklet a felhős dunántúli tájakon +1 és +7, míg másutt általában -3, +3 fok között valószínű, de a fagyzugokban ennél hidegebb is lehet. Talajmenti fagy több helyen is lehet. Leginkább gyenge hidegfronti hatás mondható ki, de már csökkenő intenzitással. Az északnyugati szél mérséklődése és a fokozatos felhőzetváltozás arra utal, hogy a front már átvonult, de a légkör még nem teljesen nyugodott meg.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
„Gyakran vagyok szomjas. Betegséget jelezhet?” – Teszteld magad tünetkvízünkben! Teszteld magad: te mindig tudod, mikor kell orvoshoz fordulni?
kvíz
Felismered a bolhafertőzés tüneteit házi kedvencednél? Ha felelős állattartó szeretnél lenni, mindig oda kell figyelned kedvenced egészségére. Ehhez pedig nem árt, ha ismered az egyik leggyakoribb probléma, a bolhafertőzés jeleit. Most letesztelheted, mennyit tudsz a témáról!