Neurológia

Agyunk reakcióideje az életkor előrehaladtával lelassul, ez azonban később jön, mint ahogy azt sokan gondolnák. Kutatóknak most azt az életszakaszt is sikerült azonosítani, amelyben az emberi agy valóban egy lassabb fokozatra kapcsol.

Bárkivel előfordulhat, hogy egy ponton túl úgy érzi, az élete egyes területein jelentkező kihívások túlnőttek rajta, emiatt pedig kicsúszik a talaj a lába alól.

Nem sokkal az első gyermekének születése után kiderült Anitánál: neurológiai panaszait a sclerosis multiplex okozza. Ez azonban nem tántorította el az anyukát attól, hogy újabb gyermeket vállaljon.

Noha az asztmáról kevés jó dolgot lehet elmondani, kutatók arra jöttek rá, hogy az asztmás embereknél kisebb valószínűséggel alakul ki agydaganat, mint másoknál. Azt is tudják, hogy ennek mi az oka.

Mind a diagnózis felállítása, mind a kezelés és a beteg állapotának nyomon követése kapcsán fontos szerepet tölt be a radiológia, azaz az orvosi képalkotás a szklerózis multiplex (SM) ellátásában. Lássuk, pontosan mit árulnak el ezek a vizsgálatok.

Aki nem szenved tőle, hajlamos lehet azt hinni, hogy a migrén egyszerűen erős fejfájás. Valójában azonban jóval komplexebb neurológiai panasz, amely az érintettek életminőségére negatív hatással van. Egy fiatal amerikai nő például évekig sem utazni, sem baráti programokat tervezni nem tudott a migrénes rohamai miatt.

Mutatjuk, mi utalhat rá, hogy felgyorsult az agy öregedésének folyamata.

Az életünk során rengeteg emlékünk megkopik, vagy teljesen elillan. A tudósok szerint azonban ez egyáltalán nem probléma, sőt: a felejtés a tanulás egy módja.

Nagy valószínűséggel az Epstein-Barr-vírus (EBV) okozza a ma még gyógyíthatatlan szklerózis multiplex (SM) betegséget, amely mintegy 2,8 millió embert érint világszerte - állapították meg legújabb tanulmányukban a Harvard Egyetem orvosi karának kutatói. A felfedezés a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez is új eszközt adhat.

Iva Moutelikovát felnőttként diagnosztizálták epilepsziával, ez a legismertebb, görcsös rohamokkal kísért idegrendszeri betegség. Bár nem volt könnyű, de mára elfogadta állapotát, sőt: a történtek ellenére kifejezetten szerencsésnek érzi magát.

A szemhéjrángás, tikkelés meglehetősen bosszantó tud lenni, ráadásul jó néhány olyan tényező van, amely kiválthatja. Az okok ismeretében viszont több esélyünk is van arra, hogy véget vessünk neki, vagy megakadályozzuk.

A neurológiai kórképek szinte teljes spektrumát érintő, a betegségek gyógyításának új lehetőségeit vizsgáló kutatási program zajlott Szegeden. Az egyik cél bizonyos biomarkerek vizsgálata volt, amelyekkel még a tünetek jelentkezése előtt jelezhetők előre az egyes betegségek.

Krónikus betegségként a szklerózis multiplex (SM) nemcsak az érintettek fizikai egészségére van kihatással, de nagyon sokszor pszichés hogylétüket is alapjaiban forgatja fel. Mi segíthet számukra a lesújtó diagnózis feldolgozásában?

Bár a legtöbben az izomműködés zavaraira asszociálnak a szklerózis multiplex (SM) kapcsán, valójában azonban a betegek mintegy felénél kognitív problémák is jelentkeznek. E panaszok felismerése és kezelése ugyanakkor még gyerekcipőben jár.

Nemcsak a szem betegsége, hanem az idegrendszer károsodása is veszélyeztetheti a látást - hívta fel a figyelmet közleményében a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány a látás világnapja alkalmából. A szklerózis multiplexnek gyakran az egyik kezdeti tünete a látóideg-gyulladás, Devic-szindrómában, avagy NMO-betegségben pedig tünetmentes állapotból akár napokon belül teljes vakság alakulhat ki.

Jelenleg több mint 55 millió ember szenved demenciában világszerte. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég közzétett jelentése szerint azonban az érintettek száma 2030-ra 40 százalékkal nőhet, és akár a 78 milliót is elérheti.

Kezdődik a tanév, sok új nevet kell megjegyezni, de az alábbi pszichológiai trükkökkel ez könnyedén menni fog.

A kor előre haladtával voltaképp természetes jelenség, ha romlik kicsit a memória. Azonban nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy több betegség tünete is lehet, ha nem emlékszünk nevekre, helyszínekre, dátumokra.

A kézfejben érzékeny receptorok találhatóak, amelyeket idegek kötnek össze az aggyal. Ha az idegek valamelyike becsípődik vagy megsérül, akkor nem képes eljutni minden érzékeléssel kapcsolatos információ az agyhoz, aminek zsibbadás az eredménye.

Testünkben többféle zsírszövet található, és ezek eltérő módon hatnak szervezetünk működésére. A bézs zsírsejtek például az agyunkat is védik.

Különleges hidrogélt alkottak a Parkinson-kór és más neurológiai betegségek kezelésére ausztrál kutatók.

Mesterséges intelligenciával egy nap alatt megállapítható lehet a demencia - állítja egy friss kutatás.