Életünk legfontosabb emlékei is elhalványulnak idővel: kezdetben csak apróbb részleteket felejtünk el, majd azt vesszük észre, hogy magát a történést is egyre nehezebben tudjuk felidézni. Sokan talán nehezen élik meg mindezt, a felejtés azonban neurológiai szempontból egyáltalán nem rossz dolog, sőt: a MedicalXpress oldalán közzétett elmélet szerint a tanulási folyamat fontos része.
Az emlékek nem tűnnek el, csak "lekapcsolnak"
A Nature Reviews Neuroscience nevű tudományos folyóiratban felvázolt elmélet alapja az, hogy a környezetünkben létrejövő változások és a kiszámíthatatlanság is fontos szerepet játszik egyes emlékek elhalványulásában. Ahelyett, hogy hiba lenne a felejtés, tulajdonképpen az agy alkalmazkodásának egy eszköze a dinamikusan változó külső környezetre.
Ha az emlékeket olyan körülmények között szereztük, amelyek már nem teljesen relevánsak az aktuális környezethez, akkor ezek elfelejtése pozitív hatással lehet a döntéshozatalunkra. Ahelyett, hogy a korábbi tapasztalatokból kiindulva cselekednénk, a felejtés arra késztet minket, hogy újragondoljuk a helyzetünket és megvizsgáljunk minden lehetséges megoldást. Egy folyamatosan változó és új kihívásokat teremtő világban a felejtés segíthet, hogy jobb döntéseket hozzunk és rugalmasabban viszonyuljunk bizonyos helyzetekhez - vélekednek a kutatók.
A felejtésnek természetesen az információ elvesztése az ára, de egyre több kutatás azt mutatja, hogy bizonyos esetekben a feledés során az emlékek nem is vesznek el, csupán nehezebben lehet hozzájuk férni. Ezt az új elméletet Dr. Tomás Ryan, a Torontói Egyetem Pszichológiai Tanszékének professzora dolgozta ki. "Az emlékek idegsejt-együttesekben, úgynevezett engram sejtekben tárolódnak, felidézésük során így ezek a sejtek aktiválódnak. A felejtés akkor következik be, ha ezeket a sejteket nem lehet újraaktiválni, maguk az emlékek így hiába vannak még mindig jelen, de nem tudjuk őket felidézni - mintha egy olyan széfben tárolnánk őket, amelynek elfelejtettük a kódját" - mondta el a professzor.
Mivel a felejtés sebességét bizonyos környezeti hatások is befolyásolják, a kutatók szerint ez a folyamat valójában a tanulás egy formája, melynek során hozzáférhetetlenné válnak egyes emlékek. A környezet kiszámíthatósága alapján bizonyos dolgokat az agyunknak újra kell tanulnia, az aktualitását vesztett információkat pedig ilyen módon "lekapcsolja". Ez azonban azt is jelenti a professzor szerint, hogy a felejtés természetes folyamata bizonyos fokig visszafordítható, ha megtaláljuk azokat a lehetőségeket, amelyekkel az idegsejt-együtteseket ismét vissza lehet kapcsolni.
