A C-vitamin felfedezője Szent-Györgyi Albert egyebek mellett daganatos betegségekkel, és húsz éven keresztül a sejtszintű szabályozás jelenségeivel foglalkozott, miután 1928-ban egy ismeretlen, szerves, redukáló hatású vegyületet talált a mellékvesében. Ezt növényi nedvekből és mellékvesekéreg-kivonatból elkülönítette, megállapította összetételét (C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el. Ez a vegyület kapta később az aszkorbinsav nevet. A magyar kutató Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni aszkorbinsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm aszkorbinsavat állítottak elő.
A kutató 93 éves koráig napi rendszerességgel 1000 mg C-vitamint fogyasztott, betegség idején az adagot 8-9000 milligrammra növelte. Hogy ez összefüggésben lehet-e azzal, hogy 93 évesen hunyt el, nem tudhatjuk. Ám a molekuláris biológiával foglalkozó, szintén Nobel-díjas Linus Pauling kémikusról is ismert, hogy napi 10-18 ezer milligrammot szedett élete során a vitaminból. A tudós 91 évesen hunyt el. Joggal merül fel tehát a kérés: vajon mi mennyit szedjünk belőle?
A skorbut ellenszere
A C-vitamin hiányakor kialakuló skorbutot már a XVI. század elején leírták. Ez a hiánybetegség sok áldozatot szedett a háborúk és éhínségek idején, illetve a hosszú hajóutak során. A hónapokig tartó tengeri utakon a hajósok észrevették, hogy ha megfelelő mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, nem alakul ki náluk a skorbut.
A C-vitamin-hiány betegségben szenvedőknél olyan tünetek jelentkezhetnek, mint az étvágytalanság, fáradtság, fogínyvérzés, gyomor-, bélbántalmak, hajhullás, orrvérzések, valamint lassan gyógyuló sebek és törések. Tengerimalacokon végzett kísérletek során viszont csak 1912-ben igazolták, hogy a skorbut valóban hiánybetegség.
Aszkorbinsav, avagy a C-vitamin
Az aszkorbinsav olyan szerves sav, amely antioxidáns tulajdonságokkal bír. Fehér, illetve világossárga kristályok formájában jelenik meg. Az aszkorbinsav cukorszármazéknak tekinthető, vízben jól oldódik, optikailag aktív vegyület. Megtalálható mind a növényi, mind az állati szervezetben. Egyes növények aszkorbinsav-tartalma különösen nagy. Ilyen például a csipkebogyó, a paprika, a paradicsom, a citrom és a zöld és leveles főzelékfélék (pl. káposzta).
A C-vitamin igazi polihisztor
A vitaminok közül C-vitaminból igényli a szervezetünk a legnagyobb mennyiséget. Az ember számára nap mint nap szükséges a C-vitamin. Ezt a vitamint olyan létfontosságú szervek tárolják, mint a máj, a mellékvese és az agyalapi mirigy. A C-vitamin több enzimet aktivál a szervezetben, melyeknek fontos szerepük van a sejtlégzésben. Gyorsítja a sebgyógyulást és a kötőszövet regenerációját, részt vesz a csont- és a porcképzésben.
Segíti a vas felszívódását, a folsavval és a B12-vitaminnal együtt részt vesz a vörösvértestek képződésében. A B1-vitamin a C-vitaminnal együtt szerepet játszik a stressz elleni védekezésben. A C-vitamin hatására a vénákban ritkábban keletkeznek vérrögök, így csökken a szívroham és az embólia veszélye. Többek között a fehérvérsejtek működéséhez is nélkülözhetetlen. A C-vitamin képes semlegesíteni a szabad gyököket, tehát antioxidáns hatása van, továbbá javítja és helyreállítja a fizikai teljesítőképességet. Fizikai megterhelés esetén a szervezet C-vitamin-igénye növekszik, ezért növelni kell az adagot, és folyamatos pótlásra van szükség.
Változott a szerepe is
A régi időkben a C-vitamint általában a skorbut ellen szedték, napjainkban azonban alkalmazása már nem a súlyos vitaminhiányos állapotok megelőzésére irányul, hanem antioxidánsként tekintünk rá. A sejtekre káros, ún. szabad gyökök egy része külső forrásból (dohányfüst, növényvédőszer-maradékok, bizonyos aroma- és színezőanyagok) kerülhetnek az emberi szervezetbe. Másik részük az emberi testben keletkezik. A szervezet védekező mechanizmusa és a szervezetben található antioxidánsok végzik ezeknek a molekuláknak a lebontását, semlegesítését. Az egyik legfontosabb antioxidánsnak a C-vitamin bizonyul.
A C-vitamin termelésére a legtöbb állat szervezete képes, kivéve a tengerimalac, a majom, a pisztráng és a lazac. Az emberi szervezet sem tudja előállítani e létfontosságú vitamint, így napi szinten pótlásra szorul.
Mennyi az elég?
A felnőtt, egészséges embereknek ajánlott C-vitamin mennyisége naponta mintegy 60-65 mg, de más a helyzet a dohányosokkal és a betegekkel. Az előbbieknek 100-200 mg vitamint kellene magukhoz venni naponta, míg a betegek akár ennél nagyobb mennyiséget is igényelhetnek. Ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy ha ilyen kevés C-vitamin elég, miért kapni 500-1000 mg-os dózisú tablettákat?
Kutatások szerint hosszabb távon napi 500 milligramm C-vitamin bevitele egészséges emberben nem vált ki kedvezőtlen hatásokat, de rövid távon, kiegyensúlyozott táplálkozás mellett az 1000-2000 milligrammos mennyiség sem okozhat egészségügyi problémát. A határokat tehát egészségi állapotunktól, friss gyümölcs-zöldségfogyasztásunktól függően érdemes beállítani. Vizsgálatok szerint a napi 10 mg-nál kevesebb C-vitamin skorbutot okozhat, viszont a túlzott mértékű fogyasztásnak (2000 mg) hasmenés, vese- és gyomorpanaszok lehetnek a következményei.
Miben van a legtöbb C-vitamin?
A C-vitamin főleg érett, friss gyümölcsökben és friss, érett zöld növényekben található. Főzéskor 60 fok fölé melegítve, valamint lúgok hatására lebomlik. A téli időszakban C-vitamin-szegény a táplálkozásunk, az átmeneti - tavaszi - hónapokban szintén alacsony a táplálékaink aszkorbinsav-tartalma, ezért ilyenkor csökken a szervezet ellenálló képessége. Ha tehetjük, szezonális zöldségeket és gyümölcsöket vásároljuk. Mindemellett javasolt egész évben C-vitamin-kiegészítőt is szedni. A C-vitamin-hiány lehetséges tünetei a vérzékeny fogíny, a fáradékonyság, az álmatlanság, az étvágytalanság.
