A legveszélyesebb vírusok a Földön

HáziPatika

A mostani világjárvány egy örökös harc része, amit az emberiség a kezdetek óta folytat a vírusok ellen. Csak az elmúlt évtizedekből is számos olyan példát lehet találni, amikor különböző fertőzések komoly fenyegetésekké hatalmasodtak rövid idő alatt.

A LiveScience listát állított fel a 12 legveszélyesebb vírusról. Lássuk tehát, milyen láthatatlan veszélyek fenyegették és fenyegetik akár napjainkban is a világ lakosságát.

Marburg-vírus

Marburg egy közép-németországi város Hessen tartományban. Frankfurt mellett itt - valamint Belgrádban - észleltek először 1967-ben egy új vírust, ami Ugandából származó, fertőzött majmokról terjedt át laboratóriumi dolgozókra. A később Marburg-vírus névre keresztelt kórokozó hasonló az ebolához. Mindkettő vérzéses lázat okoz, azon keresztül pedig sokkot, szervi elégtelenséget és végső esetben halált. Afertőzésaz esetek negyedében vált végzetessé 1967-es felbukkanásakor, később azonban jóval veszélyesebbnek bizonyult. Az évezred végén, 1998-2000 között a Kongói Demokratikus Köztársaságban, majd 2005-ben Angolában is felbukkant - immár 80 százalék feletti halálozási rátával.

Ebolavírus

Először 1976-ban születettek feljegyzések az ebola feltűnéséről a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Szudánban. A vírusfertőzés vérrel és egyéb testnedvekkel terjed, illetve fertőzött emberek és állatok szövetei közvetítésével. Az ebola ismert törzsei változó mértékű fenyegetést hordoznak magukban. Van olyan törzs, a restoni ebolavírus, amely még csak meg sem betegíti az érintetteket. Eközben viszont a bundibugyói ebola halálozási aránya az 50 százalékot is elérheti, a szudáni törzsé pedig a 70 százalékot. Napjainkig mind közül a Nyugat-Afrikában 2014-ben kitört járvány az eddigi legnagyobb és legösszetettebb.

ebola, ebolavírus, Afrika, járvány, vírusfertőzés
Az ebolajárványok évtizedek óta sok problémát okoznak. Fotó: Getty Images

Veszettség

Habár amióta az 1920-as évektől kezdődően létezik védőoltás háziállatok számára, a veszettség rendkívül ritkává vált a fejlett országokban, azonban továbbra is komoly problémát jelent Indiában és Afrika bizonyos részein. Elke Muhlberger, a Bostoni Egyetem mikrobiológusa szerint a veszettség egy igazán rossz betegség, amely a központi idegrendszert károsítja, illetve pusztítja el. "Mára van vakcinánk a veszettség ellen, illetve vannak antitestjeink, így ha valakit megharap egy veszett állat, meg tudjuk gyógyítani. Amennyiben viszont valaki nem kap kezelés, lényegében 100 százalékos valószínűséggel meghal" - mutatott rá a szakember.

Humán immunhiány vírus (HIV)

Mindeddig két fertőzöttet sikerült teljesen meggyógyítani a HIV-ből. Részletek itt.

Modern világunkban alighanem a HIV a leghalálosabb vírus. Becslések szerint 32 millió életet követelt a fertőzést azóta, hogy először felfedezték az 1980-as évek kezdetén. Habár erős antivirális szerekkel el lehet érni, hogy a fertőzöttek a HIV-vel együtt is hosszú és teljes életet éljenek, az alacsony és közepes jövedelmű országokban azonban változatlanul hatalmas gondot jelent a vírus. Az új esetek 95 százaléka ezekből a térségekből kerül ki. Az afrikai régióban minden 25 felnőttre jut egy HIV-fertőzött.

Himlő

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) döntéshozó testülete 1980-ban kihirdette a himlő, avagy fekete himlő eradikálódását, azaz eltűnését a természetből. Ezt megelőzően viszont évezredekig szedte áldozatait az emberek körében: átlagosan minden harmadik beteg életét vesztette, a túlélőknél pedig maradandó, mély sebhelyeket és gyakran látásvesztést hagyott hátra maga után a fertőzés. Európán kívül rendkívül magas volt a halálozási arány, mivel mindaddig nem találkoztak az ott élők a vírussal, amíg be nem hurcolták azt az utazók a régiójukba. Történelmi feljegyzések szerint például az amerikai őslakosok 90 százaléka meghalt, miután az európai felfedezőkkel érintkezve elkezdett terjedni közöttük a himlő. A betegség csak a huszadik században körülbelül 300 millió halálesetet okozott.

Hantavírus

A hantavírus tüdőszindróma először 1993-ban az Egyesült Államokban került a figyelem középpontjába, amikor egy egyébként egészséges és fiatal navahó férfi és menyasszonya állapota néhány nap alatt olyan súlyossá vált, hogy elhunytak légzési elégtelenség következtében. Hónapokkal később sikerült a hatóságoknak izolálni a hantavírust az egyik fertőzött lakásában egy őzegérből. Napjainkig összesen több mint 600-an kapták el a fertőzést az Egyesült Államokban, 36 százalékuk pedig életét vesztette a betegség következtében. A vírus nem terjed emberről emberre, hanem fertőzött egerek ürüléke közvetíti. Érdekesség, hogy bár a nyugati orvoslás számára 1993-ig ismeretlen volt a betegség, a navahó népi gyógyászatban ugyanakkor szerepel egy hasonló kórkép, amit egerekkel hoztak kapcsolatba.

Influenza

A WHO becslései szerint világszerte évről évre 290-650 ezer ember halálában játszik közre a szezonális influenza. Egy kifejezetten változékony vírusról van azonban szó, amikor pedig megjelenik egy új törzse, az rendszerint gyorsabban terjed, illetve gyakran magasabb halálozási aránnyal is jár. A leghalálosabb influenza-világjárvány, amelyet általában spanyolnáthának hívunk, 1918-ban kezdődött, majd a Föld akkori népességének 40 százalékát megfertőzve mintegy 50 millió emberéletet követelt.

influenza, vírusfertőzés, járvány, világjárvány, spanyolnátha, láz
Az influenza a mindennapjaink részévé vált, de nem veszélytelen. Fotó: Getty Images

Dengue-vírus

Az úgynevezett csonttörő lázért felelős kórokozó először az 1950-es években bukkant fel a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön, azóta pedig világszerte elterjedt a trópusi és szubtrópusi vidékeken. Jelenleg az emberiség mintegy 40 százaléka él olyan területen, ahol a szúnyogok által terjesztett dengue-vírus előfordul, mindazonáltal a klímaváltozás nyomán valószínűleg egyre többfelé jelentkezik majd a fertőzés. Évente 50-100 millióan betegszenek meg ma, és bár a halálozási arány általában véve csupán 2,5 százalék, a vírus azonban okozhat ebolaszerű vérzéses lázat is, amelynek esetében - kezelés nélkül - minden ötödik érintett életét veszíti.

Rotavírus

Magyarországon is elérhető két gyermekkori védőoltás a rotavírus ellen, amely csecsemők és kisgyermekek körében a súlyos hasmenéssel járó megbetegedések vezető oka. A vírus gyorsan tud terjedni széklet közvetítésével. Köszönhetően a védőoltásnak és az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának, a fejlett országokban mára ritkának számítanak a rotavírus-fertőzés okozta halálesetek. A fejlődő világban viszont, ahol nehezebben jutnak hozzá az érintettek a megfelelő kezeléshez, a betegség továbbra is komoly veszélyt jelent. A WHO becslései szerint 2008-ban mintegy 450 ezer 5 év alatti gyermek hunyt el rotavírus miatt.


SARS-CoV

Először 2002-ben bukkant fel Kínában a súlyos akut légzőszervi megbetegedést (SARS) kiváltó koronavírus. A vírus denevérekben fejlődött ki, majd cibetmacskák közvetítésével került át az emberre. A járvány végül két év alatt 26 országba jutott el, megbetegítve több mint 8 ezer embert, akik közül 770-en életüket vesztették. A pandémia lecsengésével a vírus is eltűnt, azóta nem jelentettek újabb fertőzéseket. Sem védőoltás, sem speciális gyógymód nem készült a SARS ellen.

SARS-CoV-2

Ugyanabba a nagy víruscsaládba tartozik a mostani világjárványért felelős koronavírus is, mint a 2002-2003-as SARS-járvány kórokozója. Ez 2019 decemberében a kínai Vuhan városában tűnt fel elsőként. Eddigi ismereteink szerint szintén denevérektől származik, habár a köztes gazda, amelytől az emberre átugrott a vírus, egyelőre nem ismert. A SARS-CoV-2 okozta betegség (COVID-19) jellemzően lázzal, száraz köhögéssel és légzési nehézségekkel jelentkezik, valamint tüdőgyulladást eredményezhet súlyos esetben. A legnagyobb veszélyben az idős, egyéb alapbetegségekkel is küzdő fertőzöttek vannak.

MERS-CoV

A közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes (MERS) vírusa először 2012-ben kezdett el terjedni Szaúd-Arábiában, majd 2015-ben Dél-Koreában is megjelent. Rokona a SARS és a COVID-19 vírusának, ahogy azokhoz hasonlóan szintén denevérektől eredhet. A köztes gazda ez esetben a dromedár. A MERS lázzal, köhögéssel és légzési nehézségekkel jár, gyakran tüdőgyulladást is kiváltva. A halálozási ráta 30-40 százalék körüli, így mind közül a MERS-CoV tekinthető a leghalálosabb koronavírusnak. Napjainkig 27 országban összesen nem egészen 2500 fertőzést regisztráltak, 858 halálesettel.

Forrás: livescience.com

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Melegfront

Maximum:
+10, +15 °C
Minimum:
+2, +7 °C

Hazánkban pénteken délelőtt többfelé lesz erősen felhős vagy borult az ég, csak helyenként süthet ki a nap.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag