Sokaknak talán fel sem tűnik, de a koronavírus -járvány kirobbanásának első percétől fogva nagyban meghatározta az evéshez fűződő viszonyunkat. Az első karantén idején még a kezdő háziasszonyok is belevágtak az otthoni kenyérsütésbe , aztán ahogy fokozódott a megbetegedéstől való félelem, úgy szaporodott meg a kamra polcain a liszt, a cukor, a tészta és a különféle konzervek. A lazítások idején rendre megtelnek az éttermek és kávézók, majd az újabb szigorításokkal párhuzamosan érezhetően megnő az ételkiszállítások száma, ami érthető is, hiszen a digitális oktatás és az otthoni munkavégzés mellett sokan nem tudnak időt szakítani a rendszeres főzésre. Az éjszakába nyúló film- és sorozatmaratonok mellé pedig rendszeresen előkerül valamilyen rágcsálnivaló. A Minnesotai Orvostudományi Egyetem szakértői épp ezért utánajártak, pontosan milyen változásokat hozott az étkezési szokásainkba a bezártság és az otthonlét.
A kutatók eredményei szerint a koronavírus-járvány hatféle egészségtelen étkezési szokással mutatott szoros összefüggést - számolt be róla a News Medical portál . A kutatók szerint ez az eredmény azért is aggasztó, mert az elhízás és az étkezési zavarok a pandémia előtt is jelentős egészségügyi problémát jelentettek, becslések szerint évente több mint 10 ezren vesztették életüket az egészségtelen táplálkozással összefüggésbe hozható okok miatt.
Ételbe fojtjuk az aggodalmunkat
A tanulmány két vezető szerzője, Melissa Simone PhD, az egyetem doktora és Dianne Neumark-Sztainer PhD egészségszakértő együttesen vállalkozott arra, hogy 2020 áprilisa és májusa között adatokat gyűjtenek és megvizsgálják, hogyan képes befolyásolni az étkezési szokásainkat a világjárvány miatt megváltozott élethelyzet. "A világjárvány elleni védekezés részeként bevezetett korlátozó intézkedések elkerülhetetlenek, ugyanakkor a mindennapi élet jelentős változása érezhetően negatív hatással lehet az étkezésünkre, és az étkezési rendellenességek kockázatát is növelheti" - mondta Melissa Simone, hozzátéve, mivel a pszichiátriai betegségek közül az étkezési zavaroknak kiemelkedően magas a halálozási aránya, nagyon fontos nyomon követni a járvány következményeit ezen a téren is.
Ezek lettek a leggyakoribb problémák
A kutatók elsősorban a koronavírus-járvánnyal összefüggésbe hozható stressz, illetve pénzügyi nehézségek és az étkezési szokások megváltozása közötti kapcsolatot kívánták feltárni. Az eredményeiket aztán a Journal of Eating Disorders című szaklapban is közzétették. Az adatok kielemzése után kirajzolódott, hogy hat fő egészségtelen étkezési szokás jellemezte a karanténban töltött napokat. Ezek a következők voltak:
- mértéktelen evés és nassolás,
- fokozott élelmiszer-fogyasztás,
- étvágycsökkenés és az ebből adódó nem elégséges táplálkozás,
- evés, mint megküzdési mechanizmus (stresszevés),
- az étkezések ritkulása a pandémiával összefüggően,
- az étkezési zavarok fellángolása, újbóli megjelenése.
A tanulmány során vizsgált alanyok 53 százaléka számolt be egészségtelen mértékű hízásról vagy fogyásról a vizsgált időszakban, míg 8 százalékuknál ez extrém méreteket öltött. 14 százalék nyilatkozott úgy, hogy a karantén idején mértéktelen evésbe kezdett. Ezek a jelenségek főként azoknál voltak megfigyelhetők, akik gyengébb stresszkezelési képességekkel bírnak, magasabb volt náluk a depresszió kockázata, valamint közepes vagy erős pénzügyi gondokkal kellett szembenézniük.
A szerzők kiemelték, hogy nagyon fontos megvizsgálni az elhízás és a COVID-19 között fennálló kapcsolatot, már csak azért is, mert mint ismeretes, a túlsúly komoly kockázati tényezőt jelent a vírusfertőzés szempontjából. "A koronavírus-járvány hosszú távú gazdasági következményeivel várhatóan az oltási kampányok befejezése után is számolnunk kell majd. Mivel az eredményeink szerint a pénzügyi nehézségek szoros kapcsolatot mutatnak az étkezési zavarok kialakulásával, illetve súlyosbodásával, fontos, hogy a pandémia után széles körben hozzáférhető legyen a terápia az érintetteknek" - tette hozzá dr. Simone.
