Így lehet a magas vérnyomásból elbutulás

Az Amerikai Szívtársaság folyóirata az év első napjaiban közölte azt a tanulmányt , amely azt volt hivatott kideríteni, hogy a magas vérnyomás lehet-e az egyik fő kockázati tényezője az agyi kisérbetegségek előrehaladásának és annak nyomán a kognitív károsodásnak, magyarán az elbutulásnak.

A kutatók olyan, 50-70 éves hipertóniás betegek hosszú távú adatait elemezték, akiknek a leletei között mágneses rezonancia vizsgálattal vagy más módon bizonyíthatóan jelen volt a demencia és a stroke. Az esetleges lakunáris infarktusokat (a korábbi vérellátási zavarok miatt károsodott, elhalt kis agyi területeket) és agyi mikrovérzéseket keresték.

Megvannak a bizonyítékok

A vizsgálatba bevont 345 (valamivel 50 százaléknál több férfi) beteg medián életkora 65 év volt, akinek a sorsát mintegy négy éven át követték. Az agyi incidensek miatti enyhe kognitív károsodást több mint 9 százalékuknál diagnosztizáltak. Az eredmények végül is azt mutatták, hogy azoknál a magasvérnyomásos betegeknél, akiknél az agy fehérállományában már kimutatható volt a károsodás ( WMH ), a kognitív zavaroknak magasabb az esélyük még a felfogáshanyatlás korai szakaszában is.

Ezeket az eredményeket európai kutatók is fontosnak tartják, olyannyira, hogy az Európai Kardiológiai Társaság és az Európai Hipertónia Társaság elnöke, Bryan Williams professzor külön közleményt adott ki a tanulmány méltatására.

Felhívta a figyelmet, hogy évek óta folynak kutatások a demenciát megakadályozó kezelések megtalálására, és lehet, hogy a válasz kiszúrja a szemünket. Úgy tűnik, hogy a demencia nagyrészt valószínűleg a magas vérnyomás miatt károsodott agyi vérerekhez kapcsolódik. Az AHA Journalban közzétett tanulmány azt mutatja, hogy a magas vérnyomás az agy finom, progresszív károsodásához vezet, amely az agyi funkciók gyorsuló ütemű leépülését váltja ki. Ez a folyamat idővel valószínűleg a demenciában csúcsosodik ki.

Középkorúan kezdőik, idősen végződik

A mostani megállapítások támogatják azokat a korábbi tanulmányokat, amelyek kimutatták, hogy a középkorúaknál kialakuló magasabb vérnyomás alapozza meg a későbbi életkorban megjelenő demencia nagyobb kockázatát.

A vaszkuláris demenciát mindig valamilyen vérellátási zavar váltja ki. Utóbbi oka gyakran az érelmeszesedés, ami miatt kevesebb vér jut az agyi szövetekhez, így azok egyre jobban elhalnak. Az is okozhat vaszkuláris demenciát, hogy szívbetegség vagy nyaki érbetegség miatt az agyban pici embólusok keletkeznek. Ilyenkor az elhalás nem érint nagyobb területeket, de a károsodás lassan araszol, egyre komolyabb leépülést okozva. Ezeken felül a kiváltó ok lehet akár egy komolyabb szélütés is. Az érintettek figyelme, koncentrálóképessége, érzékelése, észlelése és reakcióképessége egyre jobban csökken, egyre nehezebben tudnak emlékezni és logikusan gondolkodni. A betegeknek jellemzően a rövid távú memóriája károsodik, valamint gyakran jelentkeznek változások a mozgáskultúrában, a járásban. Részletek!

Egy széleskörű tanulmány ( SPRINT ) az Egyesült Államokban már kimutatta, hogy a magas vérnyomás hatékony kezelése csökkentheti az agyi sérülések kialakulásának rizikóját és mérsékelheti az agyi funkciók hanyatlásának kockázatát is. Ez arra utal, hogy a szívbetegségek, a stroke és a korai halálozás csökkentésének bizonyított előnyei mellett a vérnyomás hatékony kezelése mérsékelheti a demencia kialakulásának veszélyét is. A professzor szerint fontos egészségügyi prioritássá kell válnia az olyan megfelelő méretű vizsgálatok elvégzésének, amelyek megállapíthatják, hogy a magas vérnyomás kezelése tekinthető-e az első hatékony beavatkozásnak a demencia megelőzésére. Az ilyen megállapítások következményei óriásiak lennének, figyelembe véve, hogy a felnőttek körülbelül egynegyedének magas vérnyomása van, és sokan kezeletlenek vagy nem kapnak megfelelő kezelést.