Csernobil: feleslegesen féltünk a betegségektől?

Közeleg a csernobili atomkatasztrófa 32-ik évfordulója, és mintha az volna a tanulsága e több mint három évtizednek, hogy a rádióaktív sugárzás talán nem is annyira veszélyes, mint korábban feltételezték.

Az utóbbi időben egyre többen gondolják, hogy a radioaktív gázok belélegzése segíti a gyógyulásukat. Különösen a radonra esküsznek, amely az urán bomlása során keletkezik. A Spiegel német hírmagazin arról számolt be, hogy e betegek többsége krónikus problémákkal küzd, például ízületi gyulladással, asztmával vagy pszoriázissal. Állítják, hogy a gáz hónapokra enyhülést hoz számukra egy-egy kúra után, és ezért fekszenek be gyógyfürdők radontartalmú vizébe. Sőt a Rajna-vidék-Pfalz tartományban található Bad Kreuznachban a bátor fürdővendégek egy elhagyatott higanybánya alagútjaiba is bemerészkedhetnek, ahol radonban gazdag levegővel gyógyíthatják magukat.

Csernobil
Csernobilban visszafoglalja helyét a természet. A radioaktív sugárzás kevesebb kárt tett, mint várták

Ezek az emberek valószínűleg nem őrültek, hanem igazuk van: a radioaktivitás jót tesz nekik. Ezt támasztják alá négy német tudományos intézet széleskörű kutatásainak első eredményei. A vizsgálatokat Claudia Fournier radiobiológus vezeti a darmstadti Helmholtz Nehézion Kutatóközpontból, aki munkatársaival bajorországi fürdőlátogatókat vizsgált meg igen alaposan. A kutatók úgy találták, hogy a radonfürdők után a páciensek vérében kevesebb gyulladásos jel volt, és immunvédelmük, amely a betegségeik miatt gyakran túlpörgött, szintén megnyugodott.

A radon azonban egyáltalán nem ártalmatlan: magasabb dózisokban például tüdőrákot okozhat. Hogyan lehet ez a gáz mégis kedvező hatású, enyhítve a gyulladást és erősítve a csontokat? Az emberek vizsgálata és az egérkísérletek során tapasztalt előnyök még nem igazolódtak minden kétséget kizáróan, vagyis további kutatások szükségesek. De Fournier meglehetősen biztos abban, hogy eredményeik új irányba mutatnak. "Alacsony dózisban a sugárzás másképp működik, mint amire számítottunk" - mondta a Spiegelnek.

Nem minden öl, ami radioaktív

Három évtizeddel ezelőtt a csernobili robbanás nyomán Európa jelentős részét gyengén radioaktív csapadék fertőzte meg. A nagyközönség azt tanulta erről, hogy a mindenütt jelenlévő radioaktivitás különösen veszélyes lehet. Mára azonban úgy tűnik, hogy az emberi szervezet képes megbirkózni az alacsony dózisú radon hatásával. Fournier arról számolt be, hogy keresték a genetikai károsodásokat, de eddig semmit nem találtak.


A hivatalos álláspont továbbra is az, hogy a radioaktivitás még kis adagokban is veszélyes, azaza nincs ártalmatlansági küszöb. Ugyanis ha csak egyetlen sejt is megsérül miatta, akkor végül daganattá fejlődhet. A kockázat standard mérése egy 1950-ben indult tanulmányból ered, miután a Japánt érő atomcsapások 86 ezer túlélőjét megvizsgálták. A tanulmányok - amelyek mind a mai napig folytatódnak - kimutatták, hogy a rák kockázata a sugárzás nagyságával párhuzamosan emelkedik.

Statisztikailag azonban a sugárzás hatása csak viszonylag magas dózisnál nyilvánul meg. Ez az érték körülbelül 100 millisievert. Ez 50-szerese annak, amennyi évente a természetes háttérsugárzásból bennünket ér. A veszélyt 100 millisievert felett már meglehetősen könnyű megjósolni. Ha az embereket besugároznák ezzel a dózissal, akkor egyértelműen megnőne körükben a rák vagy aleukémiakockázata. Werner Rühm, a müncheni Sugárvédelmi Intézet igazgatója szerint azonban ezek a dolgok bonyolultak: "Egyszerűen nem tudjuk, hogy a szervezet hogyan reagál a gyengébb sugárzásra." Az is lehet, hogy mindössze 10 millisievert is már a rák növekvő arányához vezet, de ez nem jelenik meg a statisztikában, mert a rák egyéb okokból is túl gyakori. Rühm szerint a kockázat drámai módon változik az életstílustól függően. A dohányzók esélye a daganatos megbetegedésre például különösen magas. Ezért nehéz lenne megmondani, hogy ezer rákos eset között van-e akár egy is, amely a sugárzás által okozott sejtmutációra vezethető vissza.

A statisztikák nem igazolják a félelmeket

A tudósok szerint nincs értelme a kockázatokat a teljes népességre kivetíteni, mert a nukleáris katasztrófák nyomán nem a feltételezett forgatókönyvek válnak valóra. Csernobil után szörnyű következményeket vetítettek előre. Még nagyon kis kockázattal számolva is - 600 millió európai esetében - több százezer rákos esetnek kellett volna megjelennie. De az is lehet, hogy a valóságban egyetlen eset sem volt, mert nincsenek egyértelmű bizonyítékok.

csernobil
A sugárzás Csernobilban magasabb az átlagosnál, de a természet képes kompenzálni

Néhány kutató úgy véli, hogy a számítások mögött álló alapfeltevések is rosszak. Az egyikük Reinhard Wetzker, a Jénai Egyetem Molekuláris Sejtbiológiai Intézetének vezetője, aki szerint a hagyományos kockázati modell rossz, mert nem veszi figyelembe, hogy a sejtek nagyon jól kezelik az alacsony sugárzási dózisokat. A legfélelmetesebb következmény a genom károsodása. De a test számára ez a fajta kár nem feltétlenül drámai esemény. Minden egyes sejtben naponta több ezer alkalommal történik hasonló. Gyakran előfordul, hogy a támadás belülről érkezik, hiszen a sejtek anyagcseréje agresszív molekulákat, úgynevezett oxigéngyököket hoz létre, amelyek folyamatosan károsítják a DNS-t. Emiatt speciális karbantartó fehérjék a genom hibás részeit kijavítják, míg mások a száltöréseket hozzák helyre. Amikor pedig semmi sem segít, azimmunrendszerelindítja a programozott sejthalált, azaz kiiktatja a sérült sejtet.

Egy francia atomenergia-ipari vállalat orvosi részlegének vezetője szerint a nukleáris gyógyászat fantasztikus lehetőségeket rejt a halálos, nehezen kezelhető daganatok kezelésében. A vállalat szakértői egy ritka radioaktív izotópban reménykednek, amely szelektív módon képes elpusztítani a daganatos sejteket. Az agresszív tumorok elleni új fegyver az ólom egyik változata: a Pb 212 izotóp. Rendkívül ritka, a hasonlóan ritka tórium fémből nyerik ki. A radioaktív fémből csak a legnagyobb atomhatalmak, köztük Franciaország rendelkezik jelentős tartalékokkal. Részletek!

Egyértelműen bebizonyosodott, hogy ezek a javítómechanizmusok jól működnek mindaddig, amíg a sugárzás nem lesz túl erős. Ráadásul az egyszer javított sejtek jobban fel vannak már készítve a későbbi támadások ellen. Fournier szerint azonban önmagában a sejt megerősödése a szervezet számára nem egyértelműen pozitív. Ez a fajta mutáció ugyanis a rák forrásává válhat később. Széles körben elfogadott azonban, hogy a sötét nukleáris forgatókönyvek nem teljesültek be: a legnagyobb katasztrófák is csak meglepően kevés áldozattal jártak. Akik ma Csernobilba utaznak, úgy érzik, mintha természetes paradicsomba csöppentek volna. A reaktor környékén, amely a katasztrófa epicentruma volt farkasok és Przewalski lovak, sőt bölények és hiúzok telepedtek meg a lakatlan erdőkben. Valószínűleg több állat él a területen, mint a katasztrófa előtt. Úgy tűnik, hogy a megemelkedett sugárzás kevésbé káros a természetre, mint az emberi tevékenység.

A katasztrófa 1986. április 26-án az erőmű 4-es blokkjában következett be. A robbanás után összeomlott épületben a tűzoltók megpróbálták eloltani a lángokat és lefedni a nyitott reaktormagot. Sok segítőt rendkívül magas sugárzás ért, közülük 1998-ra 39 ember halt meg. De nem lehet tudni, hogy a baleset után a rákos megbetegedések száma nőtt-e a területen. A statisztikák ugyanis nem bizonyították ezt, a népességben nem mutatták ki a rák magasabb arányát - az ENSZ 2011-es jelentése is erre a következtetésre jutott. Egy kivétel volt: ugyanis több mint 6000 gyermek betegedett meg pajzsmirigyrákban a baleset után, és közülük 15-en meghaltak. Ez a nagy esetszám ahhoz köthető, hogy a balesetet követő napokban a szél rengeteg radioaktív jódot hordott szét a régióban. Szerencse, hogy ez a tumor, ha elég korán felfedezik, könnyen kezelhető.

Forrás: spiegel.de

Értékelje a cikket!

Glamour 2Szék

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+20, +27 °C
Minimum:
+10, +15 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt a gyengén felhős és erősen felhős területek egyaránt jelen lesznek, szórványosan várható zápor, zivatar.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag