-2° - +8°
Kettős front

Csernobil: feleslegesen féltünk a betegségektől?

Közeleg a csernobili atomkatasztrófa 32-ik évfordulója, és mintha az volna a tanulsága e több mint három évtizednek, hogy a rádióaktív sugárzás talán nem is annyira veszélyes, mint korábban feltételezték.

Az utóbbi időben egyre többen gondolják, hogy a radioaktív gázok belélegzése segíti a gyógyulásukat. Különösen a radonra esküsznek, amely az urán bomlása során keletkezik. A Spiegel német hírmagazin arról számolt be, hogy e betegek többsége krónikus problémákkal küzd, például ízületi gyulladással, asztmával vagy pszoriázissal. Állítják, hogy a gáz hónapokra enyhülést hoz számukra egy-egy kúra után, és ezért fekszenek be gyógyfürdők radontartalmú vizébe. Sőt a Rajna-vidék-Pfalz tartományban található Bad Kreuznachban a bátor fürdővendégek egy elhagyatott higanybánya alagútjaiba is bemerészkedhetnek, ahol radonban gazdag levegővel gyógyíthatják magukat.

Csernobil
Csernobilban visszafoglalja helyét a természet. A radioaktív sugárzás kevesebb kárt tett, mint várták

Ezek az emberek valószínűleg nem őrültek, hanem igazuk van: a radioaktivitás jót tesz nekik. Ezt támasztják alá négy német tudományos intézet széleskörű kutatásainak első eredményei. A vizsgálatokat Claudia Fournier radiobiológus vezeti a darmstadti Helmholtz Nehézion Kutatóközpontból, aki munkatársaival bajorországi fürdőlátogatókat vizsgált meg igen alaposan. A kutatók úgy találták, hogy a radonfürdők után a páciensek vérében kevesebb gyulladásos jel volt, és immunvédelmük, amely a betegségeik miatt gyakran túlpörgött, szintén megnyugodott.

A radon azonban egyáltalán nem ártalmatlan: magasabb dózisokban például tüdőrákot okozhat. Hogyan lehet ez a gáz mégis kedvező hatású, enyhítve a gyulladást és erősítve a csontokat? Az emberek vizsgálata és az egérkísérletek során tapasztalt előnyök még nem igazolódtak minden kétséget kizáróan, vagyis további kutatások szükségesek. De Fournier meglehetősen biztos abban, hogy eredményeik új irányba mutatnak. "Alacsony dózisban a sugárzás másképp működik, mint amire számítottunk" - mondta a Spiegelnek.

Nem minden öl, ami radioaktív

Három évtizeddel ezelőtt a csernobili robbanás nyomán Európa jelentős részét gyengén radioaktív csapadék fertőzte meg. A nagyközönség azt tanulta erről, hogy a mindenütt jelenlévő radioaktivitás különösen veszélyes lehet. Mára azonban úgy tűnik, hogy az emberi szervezet képes megbirkózni az alacsony dózisú radon hatásával. Fournier arról számolt be, hogy keresték a genetikai károsodásokat, de eddig semmit nem találtak.


A hivatalos álláspont továbbra is az, hogy a radioaktivitás még kis adagokban is veszélyes, azaza nincs ártalmatlansági küszöb. Ugyanis ha csak egyetlen sejt is megsérül miatta, akkor végül daganattá fejlődhet. A kockázat standard mérése egy 1950-ben indult tanulmányból ered, miután a Japánt érő atomcsapások 86 ezer túlélőjét megvizsgálták. A tanulmányok - amelyek mind a mai napig folytatódnak - kimutatták, hogy a rák kockázata a sugárzás nagyságával párhuzamosan emelkedik.

Statisztikailag azonban a sugárzás hatása csak viszonylag magas dózisnál nyilvánul meg. Ez az érték körülbelül 100 millisievert. Ez 50-szerese annak, amennyi évente a természetes háttérsugárzásból bennünket ér. A veszélyt 100 millisievert felett már meglehetősen könnyű megjósolni. Ha az embereket besugároznák ezzel a dózissal, akkor egyértelműen megnőne körükben a rák vagy aleukémiakockázata. Werner Rühm, a müncheni Sugárvédelmi Intézet igazgatója szerint azonban ezek a dolgok bonyolultak: "Egyszerűen nem tudjuk, hogy a szervezet hogyan reagál a gyengébb sugárzásra." Az is lehet, hogy mindössze 10 millisievert is már a rák növekvő arányához vezet, de ez nem jelenik meg a statisztikában, mert a rák egyéb okokból is túl gyakori. Rühm szerint a kockázat drámai módon változik az életstílustól függően. A dohányzók esélye a daganatos megbetegedésre például különösen magas. Ezért nehéz lenne megmondani, hogy ezer rákos eset között van-e akár egy is, amely a sugárzás által okozott sejtmutációra vezethető vissza.

A statisztikák nem igazolják a félelmeket

A tudósok szerint nincs értelme a kockázatokat a teljes népességre kivetíteni, mert a nukleáris katasztrófák nyomán nem a feltételezett forgatókönyvek válnak valóra. Csernobil után szörnyű következményeket vetítettek előre. Még nagyon kis kockázattal számolva is - 600 millió európai esetében - több százezer rákos esetnek kellett volna megjelennie. De az is lehet, hogy a valóságban egyetlen eset sem volt, mert nincsenek egyértelmű bizonyítékok.

csernobil
A sugárzás Csernobilban magasabb az átlagosnál, de a természet képes kompenzálni

Néhány kutató úgy véli, hogy a számítások mögött álló alapfeltevések is rosszak. Az egyikük Reinhard Wetzker, a Jénai Egyetem Molekuláris Sejtbiológiai Intézetének vezetője, aki szerint a hagyományos kockázati modell rossz, mert nem veszi figyelembe, hogy a sejtek nagyon jól kezelik az alacsony sugárzási dózisokat. A legfélelmetesebb következmény a genom károsodása. De a test számára ez a fajta kár nem feltétlenül drámai esemény. Minden egyes sejtben naponta több ezer alkalommal történik hasonló. Gyakran előfordul, hogy a támadás belülről érkezik, hiszen a sejtek anyagcseréje agresszív molekulákat, úgynevezett oxigéngyököket hoz létre, amelyek folyamatosan károsítják a DNS-t. Emiatt speciális karbantartó fehérjék a genom hibás részeit kijavítják, míg mások a száltöréseket hozzák helyre. Amikor pedig semmi sem segít, azimmunrendszerelindítja a programozott sejthalált, azaz kiiktatja a sérült sejtet.

Egy francia atomenergia-ipari vállalat orvosi részlegének vezetője szerint a nukleáris gyógyászat fantasztikus lehetőségeket rejt a halálos, nehezen kezelhető daganatok kezelésében. A vállalat szakértői egy ritka radioaktív izotópban reménykednek, amely szelektív módon képes elpusztítani a daganatos sejteket. Az agresszív tumorok elleni új fegyver az ólom egyik változata: a Pb 212 izotóp. Rendkívül ritka, a hasonlóan ritka tórium fémből nyerik ki. A radioaktív fémből csak a legnagyobb atomhatalmak, köztük Franciaország rendelkezik jelentős tartalékokkal. Részletek!

Egyértelműen bebizonyosodott, hogy ezek a javítómechanizmusok jól működnek mindaddig, amíg a sugárzás nem lesz túl erős. Ráadásul az egyszer javított sejtek jobban fel vannak már készítve a későbbi támadások ellen. Fournier szerint azonban önmagában a sejt megerősödése a szervezet számára nem egyértelműen pozitív. Ez a fajta mutáció ugyanis a rák forrásává válhat később. Széles körben elfogadott azonban, hogy a sötét nukleáris forgatókönyvek nem teljesültek be: a legnagyobb katasztrófák is csak meglepően kevés áldozattal jártak. Akik ma Csernobilba utaznak, úgy érzik, mintha természetes paradicsomba csöppentek volna. A reaktor környékén, amely a katasztrófa epicentruma volt farkasok és Przewalski lovak, sőt bölények és hiúzok telepedtek meg a lakatlan erdőkben. Valószínűleg több állat él a területen, mint a katasztrófa előtt. Úgy tűnik, hogy a megemelkedett sugárzás kevésbé káros a természetre, mint az emberi tevékenység.

A katasztrófa 1986. április 26-án az erőmű 4-es blokkjában következett be. A robbanás után összeomlott épületben a tűzoltók megpróbálták eloltani a lángokat és lefedni a nyitott reaktormagot. Sok segítőt rendkívül magas sugárzás ért, közülük 1998-ra 39 ember halt meg. De nem lehet tudni, hogy a baleset után a rákos megbetegedések száma nőtt-e a területen. A statisztikák ugyanis nem bizonyították ezt, a népességben nem mutatták ki a rák magasabb arányát - az ENSZ 2011-es jelentése is erre a következtetésre jutott. Egy kivétel volt: ugyanis több mint 6000 gyermek betegedett meg pajzsmirigyrákban a baleset után, és közülük 15-en meghaltak. Ez a nagy esetszám ahhoz köthető, hogy a balesetet követő napokban a szél rengeteg radioaktív jódot hordott szét a régióban. Szerencse, hogy ez a tumor, ha elég korán felfedezik, könnyen kezelhető.

Forrás: spiegel.de

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

december 02. - december 08.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
7 680
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+3, +8 °C
Minimum:
-2, +3 °C

Hazánkban szombaton délelőtt a Tiszántúl kivételével sokfelé várható eső, a Bakonyban havas eső.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag