A D-vitamin rendkívül fontos szerepet tölt be számos testi folyamatban, illetve betegségek megelőzésében egyaránt – írja a Keleti-finnországi Egyetem közleménye. A D-vitamin és a bőrrákok közötti esetleges kapcsolatot megannyi kutatás vizsgálta a múltban, ugyanakkor e tanulmányok zöme a kalcidiol vérben mért szintjére fókuszált, amely a D-vitamin egy metabolitja, azaz anyagcsereterméke. Az így kapott eredmények is igen változatosak, így nem lehet egyértelmű következtetéseket sem levonni azokból. A közlemény szerint ez részben azzal a ténnyel magyarázható, hogy a kalcidiol vérszérumból való kimutatása és elemzése nem nyújt információt a D-vitamin bőrben történő metabolizmusáról. Ez utóbbi anyagcsere-folyamat során olyan gének fejeződhetnek ki, amelyek biológiailag aktív D-vitamin-metabolitokat hoznak létre, vagy inaktiválják azokat.
Az egyetem kutatói éppen ezért egy egészen más megközelítést alkalmaztak legújabb tanulmányukban. A Kuopiói Egyetemi Kórház szakembereivel együttműködve közel félezer olyan felnőttet vontak be egy kísérletbe, akik kockázati csoportba tartoztak a különféle bőrrákok kialakulása szempontjából, legyen szó akár bazálsejtes karcinómáról (bazalióma), laphámsejtes karcinómáról vagy melanómáról. A páciensek háttérinformációit, addigi egészségi panaszait, illetve bőrét tapasztalt bőrgyógyászok elemezték ki és vizsgálták meg, egyszersmind meghatározták azt is, hogy a páciensek milyen fokú (alacsony, közepes, magas) kockázati csoportba tartoznak a bőrrák szempontjából. Ezenkívül feljegyezték azt is, hogy a résztvevők szednek-e D-vitamin-tartalmú étrend-kiegészítőt, és ha igen, akkor azt alkalmanként vagy rendszeresen teszik-e. Végezetül a páciensek felének szérum kalcidiolszintjét is megmérték.
A kutatás egyik legfőbb megállapítása, hogy a rendszeres D-vitamin-használók körében számottevően kevesebb melanómás megbetegedést diagnosztizáltak, mint a D-vitamint egyáltalán nem szedők körében. Egyszersmind az előbbi csoport tagjainak rákkockázati besorolása is jellemzően kedvezőbb volt, mint az utóbbi csoportba tartozóké. Összességében az elemzésből az jött ki, hogy a rendszeres D-vitamin-pótlás mintegy felére csökkentheti a melanóma kialakulása veszélyét. Hasonló összefüggést más bőrráktípusok és bőrbetegségek kapcsán ugyanakkor nem lehetett kimutatni, beleértve a bazaliómát és laphámdaganatot, az aktinikus keratózist és napfény okozta bőröregedést egyaránt. A kalcidiolszint ugyancsak nem volt érdemi kihatással e problémák rizikójára.
