Tévhit: A népi gyógymódok segítenek.
Tévesen gondoljuk azt, hogy a napégett bőrre célszerű különböző tejtermékeket – tejfölt, joghurtot, tejet – tojást, ecetet, zsírt vagy akár étolajat kenni. Nemcsak hatástalanok, hanem kifejezetten veszélyesek is, mivel mélyíthetik az égési sérüléseket, valamin különböző fertőzésekhez vezethetnek. Használatuk valószínűleg azért terjed el, mert például a hűtőszekrényből kivett tejföl hűvöse átmenetileg valóban kellemes érzést okozhat, az ecetes borogatás pedig rövid ideig ténylegesen blokkolhatja az érzőidegeket. Azonban a pillanatnyi enyhülés hosszú távon csak tovább ront az állapoton, és feleslegesen növeli a komplikációk kialakulásának a kockázatát.
Tévhit: Napégés esetén tartsuk szárazon a bőrt.
A mérsékelt – hólyagképződés nélküli – napégés esetén a hűvös, nagyjából 25 fokos vízzel való hűtés kifejezetten jót tesz a bőrnek. Egy hosszú zuhany vagy akár a több órán át tartó borogatás enyhíti a tüneteket, de kiemelten fontos ilyenkor a belső hidratálás, azaz a fokozott folyadékfogyasztás is. A bőr lehűtését követően érdemes a gyógyszertárakban vény nélkül kapható, kifejezetten a napégés tüneteinek kezelésére alkalmas készítményeket is alkalmazni. A panthenol-, bisabolol- és oktenidintartalmú krémek fertőtlenítik, hidratálják és megnyugtatják a napégéstől sérült bőrt, valamint megelőzik a gyulladások kialakulását is. Használatukkal jelentősen csökkenthető a fájdalom és lerövidíthető a bőr regenerációjának az ideje.
Tévhit: A víz alatt nem éghetünk le.
A víz nem állítja meg az UV-sugarakat : ezek akár több méterrel a hullámok alá is behatolhatnak. Ráadásul a nem vízálló napvédőszerek könnyen leáznak a bőrről, különösen akkor, ha közvetlenül fürdés előtt alkalmazzuk. Ahhoz, hogy megfelelőképpen kifejtsék ki a hatásukat, legalább 20 perccel a napfényre – vagy éppen a vízbe – indulás előtt fel kell kenni, méghozzá megfelelően vastagságban, és egyenletes rétegben.
Tévhit: A ruhák megóvnak a napsugaraktól.
A strandokon gyakran megfigyelhető, hogy sokan pólókba, ingekbe bújva igyekeznek megóvni a bőrüket a napfénytől. Ez azonban csak bizonyos mértékig jelent megoldást, még akkor is, ha kifejezetten sűrű szövésű ruhadarabot választunk. Ma már azonban elérhetők felnőttek és gyermekek számára is olyan speciálisan UV-szűrős ruhadarabok, amelyek a hétköznapi ruháktól eltérően valóban képesek megvédeni a bőrt a káros napsugarakkal szemben a szárazföldön és a vízben is.
Tévhit: Mindegy, hány faktoros fényvédőt használunk.
Egy átlagos felnőtt ember bőre nagyjából 10-20 percig képes védekezni a napsugarakkal szemben. A fényvédő szerek segítenek abban, hogy ez az időtáv kitolódhasson. A termékeken szereplő SPF (Sun Protection Factor) értéke megadja, hogy az adott termék használatával mennyivel több időt tölthetünk biztonságosan a napsütésben anélkül, hogy leégjünk. Ha a bőrünk például 10 perc után ég le, 20 SPF-es napvédő használata mellett 10*20 – azaz 200 percig tartózkodhatunk a napon.
Tévhit: A felnőtt fényvédőszerek a gyerekek számára is megfelelők.
Tévedést azt hinni, hogy a gyermekek számára kapható fényvédőszerek megegyeznek a felnőttekével. Mivel a kicsik bőre jóval érzékenyebb, ezért nemcsak könnyebben leéghetnek, hanem az illat- és színezőanyag-tartalmú naptejek gyakrabban válthatnak ki náluk allergiás reakciókat. Szerencsére ma már többféle, kifejezetten a gyerekek számára kifejlesztett, kímélő hatású fényvédőszer elérhető. Azonban a hat hónapnál fiatalabb csecsemők bőrét még a legmagasabb védelmet nyújtó készítmények használata mellett sem ajánlott közvetlen napfénynek kitenni.
Tévhit: Kizárólag smink nélkül mehetünk a napra.
A vastagon felkent alapozók, korrektorok, pirosítók, púderek és szemfestékek nemcsak a tűző napon, de az árnyékben is könnyen eltömíthetik a bőr finom pórusait. Azonban egy jól megválasztott, könnyű, nyári smink semmilyen bőrproblémát nem okoz még a napon sem. Ehhez fontos mindig a bőrtípusnak megfelelő – például száraz, zsíros, kombinált, pattanásos, vízhiányos –, magas UV-szűrő hatással rendelkező termékeket választani.
