„Az embereknek csak 21 százaléka tartja fairnek a hazai egészségügyi rendszert” – sokat teszünk az egészségünkért, mégis a legegészségtelenebb nemzetek közé tartozunk

Sokan szeretnénk jobban élni, egészségesebben táplálkozni, többet mozogni, és tudatosabban odafigyelni magunkra – mégsem tesszük. A változás ugyanis nehéz: kellő tudást, időt és motivációt igényel, miközben vannak, akik anyagilag nem is engedhetik meg maguknak az egészségesebb alternatívákat.

A STADA Health Report idén is nagyon fontos információkat közölt az emberek egészségtudatosságáról és életmódjáról. A kutatásban 22 országból összesen 27 009 fő vett részt, köztük magyar válaszadók is. Az adatokat – amelyek igencsak érdekes képet festenek a hazai helyzetről is – a napokban ismertették Berlinben.

„Nagy a szakadék a szándék és a tettek között”

A megkérdezettek 96 százaléka egyértelművé tette, hogy tisztában van az egészséges életmód fontosságával – ám ennek ellenére csupán 51 százalék él valóban egészségesen. További 40 százalék közepesen egészségesnek, 9 százalék pedig kifejezetten egészségtelennek gondolja az életmódját.

Hasonló ellentmondás látható az étrend tekintetében is: a válaszadók 87 százaléka úgy véli, hogy az egészséges táplálkozás még egyes betegségek megelőzésére is alkalmas – ennek ellenére mindössze 57 százalékuk étkezik valóban egészségesen. A szándék és a tettek tehát nincsenek feltétlenül összhangban.

Ez a jelentés azonban nemcsak a számokról, nyers adatokról szól, hanem ráirányítja a reflektorfényt az egészségügyi rendszer problémáira és hiányosságaira is, hogy láthatóvá váljon, hol van szükség mielőbbi változásra.

„Az egészséges élet belülről fakad”

Az egészségi állapotukat „nagyon jónak” értékelő állampolgárok aránya Spanyolországban a legmagasabb, 68 százalék. A sor végén pedig Magyarország és Csehország kullog, 33-33 százalékkal. Így csaknem 20 százalékkal elmaradunk a 22 ország összesített, 51 százalékos átlagától.

STADA Health Report grafikon
Azok aránya, akik a „Milyennek értékeled az életmódodat?” kérdésre azt felelték, „egészségesnek vagy nagyon egészségesnek”. Forrás: STADA Health Report

Jó hír azonban, hogy a magyarok 83 százaléka aktívan tesz az egészségéért: vitaminokat, ásványi anyagokat és étrend-kiegészítőket szedünk, igyekszünk kiegyensúlyozottan táplálkozni, valamint rendszeresen sportolunk. „Ezért jár a 10 pont Magyarországnak” – emelték ki, és talán joggal mondhatjuk, hogy meg is érdemeltük ezt a dicséretet. Ezzel az aránnyal ugyanis ezúttal az első helyen állunk Dániával holtversenyben, 11 százalékkal meghaladva az 22 ország átlagát. Az utolsó helyen pedig Franciaország áll 55 százalékkal.

STADA Health Report grafikon
A „Teszel rendszeresen (heti egynél többször) valamit az egészségedért?” kérdésre igennel felelők aránya. Forrás: STADA Health Report

A megelőző szűréseken való részvételt bemutató harmadik grafikonon pedig középtájt helyezkedik el Magyarország. Az adatok alapján a magyar válaszadók 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy semmilyen egészségügyi szűrővizsgálaton nem vesz részt. Ez az arány ugyan csak minimálisan, de javult az elmúlt években – viszont bőven lenne még hova fejlődni. „Az egészséges élet belülről kezdődik, és a felelősségvállalás a kulcsa” – emelték ki.

STADA Health Report grafikon
Az egészségügyi szűrésekre nem járók aránya. Forrás: STADA Health Report

A szűrések kihagyása egyébként jellemzően nem a nemtörődömségből fakad: 28 százalék nem érzi szükségét, hiszen egészségesnek gondolja magát; 25 százalék nem tudja, milyen vizsgálatok szükségesek és mire jogosult; 18 százalékot pedig a hozzáférhetőség/elérhetőség korlátozottsága tart vissza.

„Az egészségügyi rendszerbe vetett bizalom törékeny”

A kutatás arra is rávilágított, hogy bár az egészségügyi rendszerbe vetett bizalom némileg stabilizálódott – tehát mostanában nem voltak  nagy kilengések és visszaesések –, továbbra is törékeny. Átlagosan a kitöltők 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett az országában elérhető állami egészségügyi ellátással, és 51 százalék gondolja úgy, hogy a rendszer igazságos, vagyis mindenki egyenlő esélyekkel fér hozzá egyes ellátásokhoz, kezelésekhez, gyógyszerekhez.

Ezen a téren a 22 ország közül ismét mi, magyarok állunk az utolsó helyen. Nálunk ugyanis az emberek mindössze 21 százaléka tartja fairnek a hazai egészségügyi rendszert.

STADA Health Report grafikon
Az országuk egészségügyi rendszerét igazságosnak tartó állampolgárok aránya (az utolsó 2 és az első 2 helyezett). Forrás: STADA Health Report

Sokan érzik úgy, hogy egyedül vannak, vagy nem kapnak elég támogatást, törődést az állami egészségügytől. Az elégedetlenség pedig bizony a mentális állapotra is negatívan hat. Ez azért súlyos probléma, mert a mentális jóllét hiánya is akadályozza azt, hogy egészségesebb életmódot folytassunk. Aki ugyanis lelkileg nincs jól – például szorong vagy depressziós –, az kisebb eséllyel fog rendszeresen sportolni, szűrővizsgálatokra járni, vagy odafigyelni a helyes táplálkozásra, hiszen képtelen fenntartani a motivációt. A kutatás talán legszomorúbb adata is pont ehhez kapcsolódik: a válaszadók 36 százaléka vallott arról, hogy mentális problémákkal küzd, viszont mindössze 7 százalékuk keres szakértői segítséget, hogy mielőbb jobban legyen.

„Már egyetlen lépés is óriási javulást eredményezhet”

Az idei jelentés kulcsüzenete tehát az, hogy csupán az európaiak fele él egészséges életet, miközben több mint 90 százalék erre vágyik. Fontos felismerni az egyéni felelősségünket, és – akármennyire is nehéznek tűnik – megtenni már ma az első lépést az egészségesebb élet felé:

  • Mozogjunk rendszeresen, autózzunk minél kevesebbet!
  • Fogyasszunk több zöldséget, gyümölcsöt, halat és olívaolajat!
  • Aludjunk eleget!
  • Mindig szánjunk időt a családunkra, a kapcsolataink ápolására, és az öngondoskodásra is!

„Már az első lépés is nagyon sokat számíthat az egészségi állapotunk alakulásában. A lényeg, hogy nem elég vágyakozni az egészségesebb életre: az ehhez fűződő reményeinket táplálni is kell, mégpedig tettekkel” – hangzott el az adatokat ismertető konferencián.

Kiemelt képünk illusztráció, forrása: Getty Images

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

savanyú káposzta
A savanyú káposzta így hat a bélrendszeredre
fűszerek
Veszélyes lehet a fahéj, a szegfűszeg és a szerecsendió, ha így fogyasztod
gyümölcslé
Ez az ital szinte ugyanúgy káros a májra, mint az alkohol – Mégis rengetegen isszák
nem alkoholos zsírmáj
Nem alkoholos, mégis durván pusztítja a májat – Sokan napi szinten isznak belőle
tévhitek
Megbetegíthetnek ezek az egészségesnek hitt szokások – Íme a leggyakoribb tévhitek
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +4 °C
Minimum: +1 °C

Túlnyomóan borult idő valószínű, az ország északkeleti, keleti részein viszont előfordulhatnak szakadozások a felhőzetben, rövidebb időre a nap is előbukkanhat. A Dunántúlon és a Dél-Alföldön többfelé várható csapadék. Eleinte zömmel esőre lehet számítani, majd napközben nyugat felől az esőt síkvidéken is egyre többfelé havas eső, havazás váltja fel. Estig nagyrészt vékony hólepel, a Dunántúl magasabban fekvő részein néhány centiméteres hóréteg is kialakulhat. Az északkeleti szél nagy területen élénk lesz, amit főként északkeleten, keleten kísérnek gyakran erős lökések.A csúcshőmérséklet 1 és 7 fok között alakul, nyugaton lesz hidegebb, keleten pedig az enyhébb idő. A csapadékos dunántúli tájakon a reggeli, délelőtti órákban állt be a maximum.Késő estére -2 és +5 fok közé csökken a hőmérséklet. Hűvös napunk lesz, itt-ott a hó is eshet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?

A december nem csupán az advent időszaka, hanem a forralt boré, a bejglié, a mézeskalácsé és a töltött káposztáé is. Azt mindenki tudja, hogy ezek isteni finomságok – de vajon a kalóriatartalmuk is ismert? Teszteld tudásodat!

teszt
Télen több kalóriára van szüksége a szervezetnek?

A hideg miatt automatikusan hízni kezdünk? Fontos, hogy több kalóriát vigyünk be a téli hónapokban? Vajon a sószükségletünk is megnő ilyenkor? Teszteld, mennyit tudsz a téli táplálkozás szabályairól!