Ahogy már korábban beszámoltunk róla, a STADA Health Report idén is fontos információkat adott közre az emberek egészségtudatosságáról és életmódjáról. Kiderült például, hogy a megkérdezettek 96 százaléka tisztában van ugyan az egészséges életmód fontosságával, csupán 51 százalék él valóban egészségesen. Ez egy különösen érdekes eredmény egy olyan világban, ahol egyre nagyobb figyelem terelődik a „longevity”-re, vagyis arra, hogy minél hosszabb ideig éljünk úgy, hogy közben egészségünket és aktivitásunkat is megőrizzük, amennyire tudjuk. A friss adatok prezentálása után Berlinben volt alkalmunk erről a témáról is beszélgetni a STADA vezérigazgatójával, Peter Goldschmidttel.
Az átlagéletkor növekszik, ki tudja, meddig
„A hosszabb élet nem álom. Az emberek tényleg tovább fognak élni, mint korábban, hiszen a várható élettartam valóban emelkedik. Már most is sok országban átlagosan nyolcvan évig élnek a férfiak, a nők pedig akár még ennél is tovább. Ez egy drámai előrelépés a száz évvel ezelőtti számokhoz képest, amikor még átlagosan negyven év alatti volt a várható élettartam. Azt, hogy ez még meddig tud emelkedni, nem tudom, de hogy magasabb lesz, az szinte biztos” – válaszolta Goldschmidt.
Az igazi kérdés tehát ma már nem az, hogy élhetünk-e tovább, hanem az, hogy hogyan és milyen áron. A hosszú élet ugyanis önmagában nem érték, ha nem társul hozzá jó egészségi állapot. Ehhez pedig elengedhetetlen a személyre szabott egészségügyi ellátás, amelynél alapfeltétel, hogy figyelembe veszik az egyéni genetikai sajátosságokat, rizikófaktorokat, valamint az aktuális egészségi állapotot. „A hosszú élet iránti vágyunk akkor tud a legkönnyebben beteljesülni, ha ismerjük önmagunkat” – tette hozzá a vezérigazgató.
A hosszú, egészséges élet elsősorban nem pénz vagy genetika kérdése
Peter Goldschmidt szerint a jövőben egyre több, a megelőzésre és a hosszabb életre specializálódott egészségügyi szolgáltató – úgynevezett „longevity klinika” – jelenik majd meg. A „longevity-forradalom” viszont nem kizárólag az orvostudomány fejlődésén múlik, hanem azon is, hogy az állampolgárok hogyan gondolkodnak az egészségük megőrzésében betöltött saját szerepükről, felelősségükről.
Egyénenként nagyon eltérő lehet, hogy kinek mi segít a leginkább abban, hogy egészségesen öregedjen. Van, akinek például a több testmozgás, másoknak pedig a zsírfogyasztás redukálása jelentené a legnagyobb előrelépést a fittség tekintetében. „Az biztos, hogy sokan vagyunk, akik jobban is csinálhatnák. Ez csak tudatosság, fegyelem és kitartás kérdése, valamint azé, hogy mennyire vagyunk tájékozottak a mindennapi szokásaink hatásaival kapcsolatban. Az egészséges életmód viszont egyszerűen egy választás, néha pedig újratervezés is. Az embereknek meg kellene érteniük, hogy nem a saját szocializációjuk áldozatai, mert az, hogy hosszabb távon hogyan élnek, az a döntéseiken múlik” – magyarázta.
„Betegségügy” helyett valódi egészségügyre lenne szükség
Ha egyetlen dolgot már ma megváltoztathatna az egészségügyi rendszerben – a hosszabb és egészségesebb élet támogatása érdekében –, Goldschmidt az ellátórendszeri felfogást és a páciensek hozzáállását alakítaná át. Szerinte ugyanis a legszükségesebb változás az, hogy az egészségügy valóban egészségügy legyen, ne pedig betegségügy. Ennek az egyik része, hogy az egészségügyi szolgáltatók helyezzenek sokkal nagyobb fókuszt az egészség megőrzésére, és ne csak akkor avatkozzanak be, amikor már baj van. „Sokkal több prevencióra, szűrésre és edukációra van szükség, már a gyerekkortól kezdődően” – vélekedett.
A gondolkodásmód megváltoztatásának másik része pedig az, hogy az emberek ne a rossz hírekért járjanak az orvoshoz, hanem a jókért. Tehát alapvetően az egészségünket kellene monitoroztatni a szakemberekkel, nem pedig a betegségeinket. Emellett pedig meg kell tanulnunk nagyobb felelősséget vállalni a szokásainkért és életmódbeli döntéseinkért. A vezérigazgató szerint ez azért is különösen fontos, mert az egészségi állapotunk közvetlenül összefügg a mentális jóllétünkkel és a boldogságunkkal.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
„Az üzleti életben húsz évvel ezelőtt az emberek még büszkék voltak arra, hogy milyen keveset alszanak. Ma már tudjuk, hogy mekkora butaság naponta csupán négy órát aludni. Nem egészséges, és ettől nem leszünk hősök, ahogy attól sem, hogy jobban bírjuk az alkoholt, mint mások. Az ilyen felelőtlen életmódi döntéseknek sok országban a teljes társadalom fizeti meg az árát – és szerintem ez is egy olyan dolog, amelyen gyorsan változtatni kellene, hogy az emberek jobban érezzék a felelősségüket. Miért kellene a társadalomnak fizetnie azért, hogy dohányzol és megiszol napi fél üveg whiskyt? Ezért fizess te többet. Ha úgy döntesz, hogy tudatosan károsítod az egészségedet, akkor fizess többet az egészségbiztosításért” – fogalmazott Goldschmidt.
A hosszú, akár 90-100 évig is elnyúló életre tehát vélhetően egyre több példát láthatunk majd a közeljövőben. Rajtunk múlik azonban, hogy ez áldás vagy teher lesz-e. A hosszú élettartam ugyanis nem csupán lehetőség, hanem komoly felelősség is – egyéni és társadalmi szinten egyaránt.
Legjobban: