A Nemzetközi Nefrológiai Társaság idei világkongresszusán ismertették annak a két európai tanulmánynak a részleteit, melyek kimutatták, hogy a COVID-19-cel kórházban kezelt pácienseknél igen gyakori szövődmény az akut vesekárosodás. A kórházi ellátásra szoruló fertőzöttek 39-52 százalékánál jelentkezik az akut vesekárosodás, ami sok esetben súlyos, 3. stádiumú is lehet, ami azt jelenti, hogy a veseműködés teljes kapacitásának a 30-60 százalékára esik vissza. A szakértők szerint ennek hátterében több tényező is állhat, köztük a gépi lélegeztetés, a vérnyomás emelésére szolgáló vazopresszorok és a vizelethajtó diuretikumok alkalmazása, valamint a fertőzés következtében megemelkedett gyulladásos markerek - számolt be róla a Medscape orvosi hírportál.
Több korábbi kutatás is összefüggésbe hozta a veseproblémákat a koronavírus-fertőzéssel, a jelenlegi tanulmányok eredményei is ezt erősíti meg. Az akut vesekárosodás igen veszélyes lehet a fertőzöttekre, önmagában is végzetes kimenetelű lehet a legyengült immunrendszer mellett, ráadásul az érintetteknél könnyen krónikus vesebetegség is felléphet, ami gyorsan végstádiumú kórrá fejlődhet. "A koronavírus -járvány arra sarkallja a nefrológusokat, hogy hatékonyabb terápiát dolgozzanak ki az akut vesekárosodásban szenvedő betegeknek, a közeljövőben ugyanis látványosan megugorhat az ilyen panaszokkal küzdő páciensek száma" - nyilatkozta dr. Jay L. Koyner, a Chicagoi Egyetem nefrológiai intenzív osztályának igazgatója.
Kattintson a részletekért!
A friss jelentések több összefüggésre is rámutattak a COVID-19 kapcsán:
- A meglévő krónikus vesebetegség, az elhízás és a súlyos lefolyású COVID-19 is fokozott kockázati tényezője a koronavírus-fertőzés után fellépő akut vesekárosodás kialakulásának.
- Az akut vesekárosodás rosszabb kimenetelű lehet azoknál, akik korábban átestek a fertőzésen, mint a koronavírussal még nem találkozott betegeknél.
- Egyes genetikai hajlamok is szerepet játszhatnak a COVID-19-hez kapcsolódó akut vesekárosodás kialakulásában.
- A koronavírus első hullámának idején az akut vesekárosodásos esetek száma látványosan visszaesett, ami feltételezhetően a szteroidok rutinszerű alkalmazásának és a kevesebb lélegeztetőgépre kapcsolt betegnek köszönhető.
Férfiaknál gyakoribb a szövődmény
A fent említett jelentések közül az egyiknél 1248 igazolt koronavírus-fertőzöttet vizsgáltak, akiket 2020 márciusa és májusa között kezeltek londoni kórházakban. A betegek átlagéletkora 69 év volt, többségük (59 százalék) férfi, és 17 százalékuk volt a fertőzés előtt is krónikus vesebeteg. A kórházban tartózkodásuk során 487 páciensnél (39 százalék) alakult ki akut vesekárosodás, közülük 175-nél volt 3. stádiumú, azaz súlyos a betegség és 109-en szorultak dialíziskezelésre, illetve veseátültetésre az állapotuk miatt. Az akut vesekárosodásos esetek száma a kórházi felvételt követő 5. héten érte el a csúcspontját. A King's College szakértői az elemzések során több változót is azonosítottak, amelyek összefüggést mutattak az akut vesekárosodás kialakulásával, ilyen volt például a nem (a férfiaknál 55 százalékkal gyakrabban jelentkezett a szövődmény), az etnikum (színes bőrűeknél 79 százalékkal volt magasabb a kockázat), a korábban diagnosztizált krónikus vesebetegség (háromszoros rizikó) és hipertónia (73 százalékkal magasabb kockázat), valamint a diuretikumok alkalmazása a kórházi kezelés során (69 százalékkal nagyobb rizikó). A tanulmány szerzői és a nefrológusok is arra figyelmeztetnek ezek alapján, hogy a koronavírus-fertőzötteknél kellő körültekintéssel alkalmazzák a vízhajtó készítményeket, különösen akkor, ha a páciensnél már kimutatható valamilyen mértékű vesekárosodás.
Előre jelezhetik a gyulladásos markerek
A második jelentést a berlini Charité Kórház klinikusai készítették, akik 223 koronavírus-fertőzött adatait vizsgálták 2020 márciusa és júniusa között. Ők úgy találták, hogy a kórházi kezelésre szoruló fertőzöttek 52 százalékánál (117 betegnél) lépett fel akut vesekárosodás, közülük 70 páciensénél diagnosztizálták a betegség 3. stádiumát (az érintettek felénél volt szükség intenzív terápiás ellátásra), és összesen 67-en szorultak valamilyen vesepótló kezelésre.
A német adatokból is kirajzolódott, hogy főként az idősebb, magasabb testtömegindexszel rendelkező és férfi pácienseknél alakultak ki súlyos veseproblémák. Az egyéni tényezők mellett a 3. stádiumú akut vesekárosodás kialakulásban szerepet játszott továbbá a gépi lélegeztetés (hatszoros rizikó) és a vazopresszorok alkalmazása (háromszor magasabb kockázat), és két gyulladásos marker emelkedett szintje (60 százalékos kockázatnövekedés) is - számolt be róla Jan-Hendrink B. Hardenburg szakorvos, aki hozzátette, a gyulladásos markerek közvetlenül a súlyos vesekárosodás kialakulása előtt emelkedtek meg.
Bucsi László, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója részletesen mesélt arról, milyen súlyos a koronavírus-helyzet itthon. A megdöbbentő részleteket ide kattintva olvashatja el!
