A hasnyálmirigy - latinul pankreász - formájában leginkább egy kutya nyelvéhez hasonlít. Nagyjából 15-20 cm hosszú, és a hasunk felső, középső részén, a gyomor mögött helyezkedik el. Három részből áll, a fejből, a testből és a farokból. Különlegessége, hogy egyszerre belső- és külső elválasztású mirigy. Külső elválasztású, mivel emésztőnedveket termel, amelyeket a vékonybélbe juttat. Belső elválasztású mirigyként pedig hormonokat - inzulint, glukagont és szomatosztatint - választ ki, amelyeket közvetlenül a véráramba bocsát. Létfontosságú szervünk, amelynek megfelelő életmóddal megóvhatjuk egészségét.
Az emésztés karmestere
Bár a hasnyálmirigyet elsősorban az inzulintermelésért felelős szervként ismerjük, ennél jóval összetettebb feladatot lát el. Az egész emésztés folyamatát összehangolja, mint egy zenekar karmestere. Ha nem jól működik, zavar és káosz alakul ki az emésztésünkben. Ő választja ki ugyanis mind a zsírok, mind a szénhidrátok és a cukor lebontásáért felelős enzimeket: a lipázt, az amilázt, a tripszint és a kimotripszint. Naponta 1-1,5 liter hasnyálmirigy-váladékot termel, ami az emésztőenzimeken kívül lúgos kémhatású sókat is tartalmaz. Utóbbi közömbösíti a gyomorsav savas kémhatását, és olyan közeget teremt, amelyben az emésztőenzimek aktiválódhatnak. Ez a váladék nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a tápanyagok a vékonybélben felszívódhassanak.
Hormontermelő szervként is az emésztésben van kulcsszerepe. Kiválasztja a glukagont, amelynek hatására a májban lévő keményítő szőlőcukorrá alakul. A cukor biztosítja az energiát a sejtjeink működéséhez. Ahhoz viszont, hogy a cukrot a sejtek hasznosítani is tudják, már inzulinra van szükség, amely a hasnyálmirigy többmilliónyi apró Langerhans-szigetén termelődik. Inzulin nélkül a vérben lévő cukrot a sejtek nem tudnák felvenni, ezért megemelkedne a vércukorszint. Ezért van, hogy a hasnyálmirigy nem megfelelő működése egyes típusú cukorbetegséget okozhat. A szomatosztatin pedig az emésztőrendszer működésének szabályozásában játszik fontos szerepet.
A hasnyálmirigy megbetegedései
A hasnyálmirigy leggyakoribb megbetegedése a gyulladás , amely lehet akut vagy krónikus. Az akut gyulladást általában epekő, túlzott alkoholfogyasztás vagy túlevés okozza. A hasnyálmirigy és az epe vezetéke találkozik, így ha epekő zárja el a közös vezetéket, akkor a hasnyálmirigy váladéka sem tud a vékonybélbe kiürülni. Ez azért veszélyes, mert így a hasnyálmirigyben aktivizálódnak az emésztőenzimek, és elkezdik magát a szervet emészteni, a sejtjeit elpusztítani.
Az akut hasnyálmirigy-gyulladás heves felhasi fájdalommal jár, ami előrehajlás és nyomás hatására enyhül. Hányinger , hányás és láz is jelentkezhet ilyenkor. Minél előbb orvoshoz kell fordulni, hogy ne keletkezzen maradandó károsodás a hasnyálmirigyben. Az alkohol teljes kiiktatásával és zsírszegény diétával a gyulladás jól kezelhető.
Alkoholizmus esetén a gyulladás krónikussá válhat, ami állandó, köldök körüli fájdalommal jár. Ha tartósan fennáll, a hasnyálmirigy emésztőenzimeket termelő sejtjei szép lassan elpusztulnak, és végül már fájdalom sem jelentkezik. A széklet zsírossá, bűzössé, világos színűvé, emésztetlenné válik, és cukorbetegség is kialakul. Vérvizsgálattal és képalkotó eljárásokkal (hasi ultrahanggal, MR-rel vagy CT-vel) tudják diagnosztizálni a hasnyálmirigy betegségeit.
A csökkent enzimtermelést kívülről, gyógyszeresen lehet pótolni. Ha a hasnyálmirigy működése nagyon súlyosan károsodik, akkor szervátültetésre is szükség lehet, ilyenkor eltávolítják a károsodott részt, és a helyére egészségeset ültetnek be.
A hasnyálmirigyrák csak késői stádiumban okoz tüneteket, amikor a daganat már más szervekbe is szétszóródott. Felhasi fájdalom, fogyás, sárgaság , testszerte jelentkező viszketés jelezheti a rákos elváltozást. Prognózisa nem jó: a betegeknek csak 2 százaléka él a diagnózis után 5 évvel.
Így előzzük meg a hasnyálmirigy betegségeit!
A hasnyálmirigy betegségei ritkán öröklődnek. Elsősorban az életmódunk felelős a szerv állapotáért. A legjobban a túlzott alkoholfogyasztás károsítja, de árt neki a dohányzás, a túlzott koffeinbevitel , a túlsúly és a zsíros, nehéz ételek rendszeres fogyasztása is. Akinek volt már valaha hasnyálmirigy-gyulladása, érdemes teljesen kiiktatnia az alkoholt, zsírszegényen táplálkoznia, és naponta többször kis adagokat ennie, mert ez könnyíti a szerv munkáját.
Sok magas rosttartalmú zöldség - például káposztafélék - fogyasztásával is jót teszünk neki. A paradicsomban lévő likopin segít megelőzni a hasnyálmirigy-gyulladást és a rákos megbetegedésekkel szemben is véd. Valódi fellélegzés a hasnyálmirigyünknek, ha havonta 2 napot böjtölünk: ilyenkor szilárd táplálékot egyáltalán ne fogyasszunk, csak tiszta vizet, nem túl savas gyümölcslevet és gyógyteákat. Jótékony hatással van a hasnyálmirigyre az angyalgyökér, a gyermekláncfű, a tarackbúza, a kukoricabajusz, a kecskeruta, az édesgyökér, a katángkóró, a nagy bojtorján, a nagy csalán, a martilapu és a csipkebogyó.
Ha úgy érezzük, hogy kicsit túlettük magunkat, és megfájdult a hasnyálmirigyünk, akkor, ha nincs nagy baj, kurkumával is enyhíthetjük a panaszokat. Ennek a gyógynövénynek nemcsak fájdalomcsillapító, hanem erős gyulladáscsökkentő hatása is van.
A cikk a Nők Lapja Egészség 2018. június-júliusi számában jelent meg!
