„Jelenleg nincs ismert gyógymód az Alzheimer-kórra, de kutatásunk arra utal, hogy érdemes lehet olyan módszerekkel foglalkozni, amelyek egyénileg javíthatják az alvást. Az ugyanis az Alzheimer-kór egy befolyásolható kockázati tényezője, és megvan benne a potenciál, hogy általa késleltessük vagy megelőzzük a betegség kialakulását, illetve lassítsuk a tünetek progresszióját a betegség korai szakaszaiban” – idézi a perth-i Murdoch Egyetem közleménye Stephanie Rainey-Smith kutatót, az Alzheimer's & Dementia: Diagnosis, Assessment & Disease Monitoring című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány utolsó szerzőjét.
Rainey-Smith és munkatársai összesen 189 mentálisan egészséges felnőttet toboroztak vizsgálatukhoz a 60 és 80 év közötti korosztályból, majd éveken keresztül gyűjtöttek róluk egészségügyi adatokat, beleértve agyi képalkotással szerzett diagnosztikus információkat is. Mindebből kiderült, hogy az alacsony alvásmennyiség és -minőség még azoknál az alanyoknál is a béta-amiloid plakkok agyi felhalmozódásával mutatott összefüggést, akiknél egyébként nem jelentkeztek kognitív panaszok. Ez azért fontos, mert ezek a lerakodások kapcsolatba hozhatók az Alzheimer-kór kifejlődésével és súlyosbodásával.
Jól ismert, hogy az Alzheimer-kór és a demencia egyéb formái alvászavarokat idézhetnek elő az érintetteknél. A fordított kapcsolatra viszont, azaz hogy az alvásproblémák is fokozzák-e a demencia veszélyét, mindeddig nem tudott egyértelmű bizonyítékokkal szolgálni az orvostudomány. Mindazonáltal az elmúlt években állatokon, például egereken és gyümölcslegyeken végzett kísérletek eredményei is ebbe az irányba mutattak. Sőt, a közelmúltban humán vizsgálatok is az alvás preventív szerepére hívták fel a figyelmet. Ehhez az egyre bővülő tudományos ismeretkörhöz ad tehát hozzá ezúttal egy újabb, rendkívül értékes részt a Murdoch Egyetem kutatóinak vezetésével készült tanulmány.
