Szekrény tetején hagyott kulcscsomó, be nem fizetett számla, elfelejtett születésnap – kisebb-nagyobb figyelmetlenségek életünk minden szakaszában okozhatnak bosszúságot. A kor előrehaladtával a testi erőnkkel párhuzamosan mentális egészségünk is megromolhat, és a fent felsorolt kellemetlenségek egyre gyakoribbá válhatnak. A közhiedelemmel ellentétben azonban a demencia nem az öregedés természetes velejárója, hanem egy betegség, amelynek kockázata növekszik, ahogy egyre idősebbek leszünk. Sok más betegséghez hasonlóan pedig ennek kialakulása is megelőzhető, vagy legalább a mentális leépülés mértéke lassítható.
Ez már demencia, vagy csak öregszem?
Az öregedés természetes folyamataként az agyi idegsejtek száma folyamatosan csökken. Ennek hatását a mindennapok során is érezhetjük, amikor például nehezebben idézzük fel egy-egy ember nevét, beszédünk gyakrabban elakad, mert nem találjuk a megfelelő szavakat. Persze ezek sok bosszúságot okoznak, mégsem jelzik egyértelműen a demenciát. Ez a kifejezés elsősorban egy tünetegyüttest takar, amelynek fő összetevői az emlékezethanyatlás, az agykérgi működések zavara, illetve sok esetben a személyiség megváltozása. Akit ez a betegség érint, annak a mindennapi, egyszerűbb tevékenységek is kihívást jelenthetnek. Az alábbi zavarok utalhatnak rá:
- Időnként teljesen elfelejt közelmúltban történt dolgokat, a régi emlékek pedig összekavarodnak a fejében az újakkal;
- Zavarodott, illogikus dolgokat tesz, egyszerűbb feladatok ellátásában is segítségre szorul;
- Beszéde zavarossá válik, a kommunikáció fenntartása is nehézkessé válik számára;
- Megváltozik a viselkedése, esetenként türelmetlenebbé, akár agresszívabbá is válhat.
Az öregedés folyamatát megállítani nem lehet, a korral járó mentális hanyatlás ugyanakkor jelentősen lassítható a megfelelő életvitellel. Íme néhány tanács, amelyet betartva elménk pallérozott maradhat a kései életkorban is.
Figyeljünk az étrendünkre
A megfelelő vitamin- és ásványianyag bevitel segítségével fontos táplálni az agyunkat is, hogy megfelelően elláthassa a feladatát. Együnk minél több friss gyümölcsöt, zöldséget és fogyasszunk teljes kiőrlésű gabonából készült pékárut. Válasszunk alacsony zsírtartalmú fehérjeforrásokat, például halat, babot és baromfit. A vitaminok B-csoportja rendkívül fontos az egészséges agy szempontjából, főképp a B-12 vitamin, emellett a cink, magnézium és kalcium bevitelére is javasolt odafigyelni. A bőséges és tápláló étrendet táplálék-kiegészítőkkel is támogathatjuk, hogy megfelelő mennyiségben juttassunk a szervezetbe az agynak szükséges vitaminokból.
Tartsuk aktívan a testünket
A sportolás nem csak az izmokat tartja karban, de a vérkeringést is felpezsdíti, ami az agy egészségéhez is hozzájárulhat. Általánosan heti 150 perc mérsékelt aerob tevékenységet, például gyors gyaloglást, vagy heti 75 perc erőteljes aerob tevékenységet, például kocogást javasolnak, de egészségi állapotunk és edzettségünk függvényében ez több, vagy kevesebb is lehet. A lényeg, hogy a kor előrehaladtával sem szabad elhanyagolnunk a rendszeres mozgást.
Tartsuk aktívan az elménket
Az izmok mellett az agyunk rendszeres tornáztatása is hozzájárulhat a memória megőrzéséhez és a mentális frissesség fenntartásához. Ennek számtalan módja van a keresztrejtvények fejtésétől a társasjátékozáson át például egy hangszeren való gyakorlásig, amely szintén fontos területeket aktivál az agyban. Keressünk olyan hobbit, amely örömet okoz, de kihívás elé is állítja a szürkeállományunkat.
Keressük az emberek társaságát
Számos kutatás igazolta a magány mentális egészségre gyakorolt, pusztító hatását. Időskorban ez különösen komoly veszélyt jelenthet, amikor egyébként is sok embert érint az elmagányosodás, törekedni kell ebben az életszakaszban is arra, hogy időnként keressük más emberek társaságát. Egy közös hobbi könnyen összehozhatja az embereket, legyen az kertészkedés, sportolás vagy énekkar.
Aludjunk jól és sokat
Ha nem alszunk eleget, az nem csupán a másnapi fáradtságunkon lesz tetten érhető, a tartós alváshiány ugyanis felgyorsíthatja az agyi leépülés folyamatát. Törekedjünk rá, hogy minden nap nagyjából ugyanabban az időpontban feküdjünk és keljünk, és körülbelül 7-8 órát töltsünk alvással.
