Ha környezettudatosak vagyunk, és nem akarunk hulladékot termelni, viszünk magunkkal innivalót. De miben? A mikroműanyagokról sokat hallhatunk, de vannak más mérgező vegyi anyagok is a műanyag palackokban? Az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott vegyi anyag, a hormonrendszerre veszélyes biszfenol például a műanyag palackokban is megtalálható. A Tudatos Vásárlók Egyesülete ezért összegyűjtött néhány hasznos tanácsot a választáshoz, a ToxFree Life for All elnevezésű ismeretterjesztő akció keretében.
Baj-e, ha újratöltjük a PET-palackot?
Ha többször használjuk újra az italcsomagolást, egyre nagyobb lesz az esély arra, hogy baktériumok vagy penészgombák szaporodjanak el a belső falán. Különösen akkor, ha nem tisztítjuk alaposan, vagy hosszabb ideig hagyjuk benne állni az italunkat. A nem megfelelően szárított palackokban lévő penészgombák spórái akár allergiás reakciókat és légzőszervi problémákat is előidézhetnek. A baktériumok pedig fertőzéseket okozhatnak, és toxikus anyagok felszabadulását is okozhatják.
Mik ezek a toxikus anyagok?
A baktériumok és penészgombák mellett gyakorlatilag minden műanyag italcsomagolás, a többször használt PET-palack, de még a műanyagkulacsok is mikroműanyagok forrásai. Mivel idővel elhasználódnak, mikrorepedések jelenhetnek meg rajtuk, amelyek mikroműanyagokat bocsáthatnak ki, ezek pedig bejuthatnak az italba, és végül a szervezetbe is.
A műanyag csomagolás sok esetben tartalmazhat az italokba kioldódó kockázatos vegyi anyagokat is. 906 vegyi anyagról feltételezhető, hogy megtalálható műanyag csomagolásokban. A 906-ból 63 vegyi anyag a legrosszabb besorolást kapta az emberi egészségre gyakorolt veszélyek szempontjából, 68 pedig a környezeti veszélyek szempontjából számít problémásnak.
Ezek közül a biszfenol vegyületcsalád az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott kemikália, amelyet az élelmiszeripar is nagy mennyiségben használ étel- és italtárolók, üdítőitalos és ásványvizes palackok, ételhordók, műanyag edények bevonataként. A biszfenolok azért kerültek a figyelem középpontjába, mert kioldódhatnak a csomagolásból a használat során, ráadásul a hosszas tárolás, a melegítés, a napsugárzás és mikrohullámoknak való kitettség még fokozhatja is a kioldódó mennyiséget. „Ezért, ha melegben tartjuk, például napon kocsiban hagyjuk a PET-palackot, az gyorsíthatja e kockázatos vegyi anyagok kioldódását” – mondta Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének vegyész szakembere.
Mit okoznak a szervezetünkben a biszfenolok?
A biszfenolok már egész alacsony dózisban is felboríthatják a hormonrendszer működését, és károsíthatják mind a női, mind a férfi a termékenységet. A hormonrendszeren keresztül befolyásolhatják a testi folyamatokat – például a növekedést, a sejtregenerálódást, a magzati fejlődést vagy az energiaszintet –, és olyan hormonális zavarokért felelősek, mint a korai serdülés vagy az elhízás. Kockázatot jelentenek továbbá a fejlődő idegrendszerre is.
A PET-palackok alapesetben mentesek biszfenoloktól, de a műanyagok újrahasznosítása során gyakran szennyeződnek, és megjelenhet bennük a biszfenol-A. Mivel a hormonkárosító biszfenol-A-t (BPA) már több termékcsoportban is betiltották, ezért a gyártók egyéb típusú biszfenolokkal váltják ki a BPA-t, ezek azonban hasonlóan kockázatosak lehetnek az egészségre.
Mivel ezekre még nincs elég tesztelés, vagyis elég elmarasztaló eredmény, addig használják is őket. Betiltás után a gyártók pedig egy újabb változattal állnak elő, és a teljes folyamat kezdődhet elölről. Ezért a célunk, hogy minden biszfenolt tiltsanak be” – emelte ki Dénes Júlia.
Milyen kulacsot kerüljünk?
A Tudatos Vásárlók Egyesületének figyelmeztetése szerint az átlátszó, plexiszerű polikarbonát műanyag kulacsokból kijuthatnak a biszfenolok, különösen a forró vagy savas folyadék hatására. Az alumínium kulacsból is BPA szivároghat ki, ha epoxigyanta bevonatú. A polipropilén, bár biztonságos műanyag, viszonylag hamar elkezd kopni, és így ebből is mikroműanyag kerülhet az italunkba. Ha tehát látjuk, hogy kopott, ne használjuk többet ivásra!
Biztonságosabb választások
„Ha sok éven át használjuk, mindig újratöltjük és megfelelően tisztítjuk, a saját kulacs garantáltan fenntarthatóbb és egészségesebb választás az eldobható palackos vagy dobozos italoknál. Mivel azonban ebből is juthatnak mikroműanyagok és kockázatos vegyi anyagok az italunkba, érdemes odafigyelni, hogy milyen anyagból készült, illetve mennyire tisztítható a kulacs, amit veszünk. Vannak biztonságosnak jelölt BPA-mentes műanyag kulacsok, de tudjuk, hogy a biszfenolok közül nemcsak a BPA veszélyes az egészségre” – magyarázta a szakértő.
A bevonat nélküli, élelmiszer-csomagolásra alkalmas, rozsdamentes acél kulacsok a legbiztonságosabbak, mivel ezekből nem szabadna vegyi anyagnak az italba jutnia. „Esetükben fontos, hogy kerüljük benne a savas italok, például a citromos tea tárolását, mert ezek fémek kioldódását okozhatják. Emellett a rozsdamentes acél kulacsok nikkelt tartalmazhatnak, amely az arra érzékeny embereknél allergiás reakciót válthat ki. Figyeljünk arra is, hogy ne legyen műanyag vagy egyéb bevonat a palack belsejében” – figyelmeztetett Dénes Júlia.
Ne töltsük többször újra a PET-palackot!
A Tudatos Vásárlók Egyesületének ajánlása szerint az eldobható csomagolás rendszeres újratöltése nem igazán biztonságos megoldás. Lehetőleg ne töltsük újra, vagy ha mégis, akkor csak hideg italt tegyünk bele! A magas hőmérsékletű folyadék ugyanis gyorsíthatja az adalékok vagy a gyártás során bejutott anyagok kiszivárgását a palackokból. Ugyanígy hatnak a PET-palackra a savas folyadékok, például a citromlé és a szénsavas üdítő is. A savasság miatt a polimer gyorsabban lebomlik, ez pedig növelheti a kémiai anyagok felszabadulását a palackban.
A savas közeget egyedül az üvegcsomagolás bírja jól. Többször használatos italcsomagolásként tehát a műanyagoknál eggyel biztonságosabb alternatívát jelentenek a hagyományos anyagból, így a rozsdamentes acélból és üvegből készült termékek.
