A vérszegénység Magyarországon is gyakori probléma. Legtöbbször a vashiánnyal kötjük össze, de a hátterében állhat a túl kevés B12-vitamin vagy folsav is, illetve egyéb súlyos betegségekre, nagyfokú vérveszteségre, fertőzésekre is visszavezethető. Tünetei sokszínűek lehetnek, ezért nehéz felismerni. A Cleveland Clinic cikke összegyűjtötte, milyen panaszok utalhatnak rá, illetve mi a teendő, ha felmerül a vérszegénység gyanúja.
A vérszegénység gyakran alattomosan bújik meg és olyan tüneteket okoz, amelyek alapján nehéz egy konkrét betegséget beazonosítani. Leggyakrabban az alábbi panaszok jelentkeznek az érintetteknél:
- Sápadtság, világos íny: a vérszegénység miatt alacsonyabb a vörösvértestek aránya, ez pedig külsőnkön is tetten érhető.
- Szapora pulzus: ilyenkor a kevesebb oxigént gyorsabb keringéssel igyekszik kompenzálni a szervezet.
- Krónikus fáradtság: az agy és az izomzat csökkent oxigénellátottsága miatt az állandó fáradtság az anémia egyik legtipikusabb tünete, sokszor ez a panasz jelenik meg először.
- Szellemi "belassulás": koncentrációs nehézségek, visszatérő fáradtság jellemezheti a vérszegénységet.
Hogy pontosan mi állhat a hátterében, arról bővebben az alábbi cikkünkben is írtunk. A kezelés elsődleges módja a kiváltó ok megszüntetése. Tisztázni kell, vérzésről van-e szó, meg kell keresni annak forrását, és meg kell azt szüntetni. Ha felszívódási zavar áll a háttérben, akkor ki kell deríteni, hogy azt mely egyéb betegség - jellemzően bélbetegség vagy gyulladás, esetleg bélférgesség - okozza. Innentől kezdve ezt a kiváltó okot kell kezelni és megszüntetni. Fontos emellett a megfelelő étrend is, jó, ha rendszeresen az asztalunkra kerülnek az alábbiak.
Hogyan étkezzenek a vérszegények?
A vérszegénység kezelése történhet gyógyszerekkel, ám a megfelelően összeállított étrendnek is nagyon nagy szerepe van a betegség gyógyításában. A különböző hüvelyesek nagyon gazdagok vasban, akárcsak a vörös húsok (főként a marha, illetve a sertés). Szintén nagy mennyiségben található vas a céklában is, emellett van benne kalcium, kálium, kén, rostok és számos vitamin is. Segíti a felszívódást az, ha elegendő C-vitamint és folsavat fogyasztunk. Hasonló hatása van a gyümölcsökben lévő fruktóznak is.
A sötétzöld leveles zöldségekben – például a spenótban, a kelben vagy a vízitormában – nemcsak vasat találhatunk nagyobb mennyiségben (egy fél csésze spenót a napi vasszükséglet akár 30 százalékát is biztosíthatja), de A-, C-, B9- és E-vitamint, valamint béta-karotint, folsavat és rostokat is. A spenótot fogyaszthatjuk a hagyományos főzelék formájában, de készíthetünk belőle levest, tésztaételt, sőt gyümölcsös turmixot is.
