Óvodások körében nagyjából négyszer gyakrabban fordulnak elő különböző ételallergiák, mint a felnőtteknél, majd ahogy idősödnek, sok gyerek egyszerűen kinövi érzékenységét. Ezzel együtt nem ritka, hogy az allergiás panaszok felnőve sem szűnnek meg. Sőt, olykor megeshet, hogy felnőttkorban jelentkeznek először. Clare Collins, az ausztrál Newcastle Egyetem táplálkozástudományi szakértője a The Conversations oldalán foglalta össze, milyen típusú élelmiszer-allergiák okozhatnak gondot a kor előrehaladtával.
Mit nevezünk egyáltalán ételallergiának?
Ételallergia esetén máskülönben ártalmatlan élelmiszer-összetevőket azonosít veszélyforrásként az immunrendszer, emiatt támadást is indít azok ellen, ha a szervezetbe kerülnek. Az ilyenkor fellépő reakciót legtöbbször egy antitest, az immunoglobulin E (IgE) indítja be, méghozzá kifejezetten gyorsan. Ismertek olyan ételérzékenységek is, amelyekben nem vesznek részt IgE antitestek, és ezeknél jellemzően lassabban is jelentkeznek tünetek a problémás élelmiszer fogyasztását követően. Az úgynevezett IgE-mediált allergiák esetében viszont hamar, akár perceken belül kialakulhatnak bőrkiütések, ajak-, torok- vagy éppen szemhéjduzzanat, nyelési nehézség, hányás, szorító érzés a torokban, mellkasban, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, szapora pulzus, szédülés. Súlyos esetben vérnyomásesés, illetve anafilaxia is felléphet. Az IgE-mediált immunreakció életveszélyes állapotot is előidézhet, éppen ezért rendkívül fontos ismerni a kockázati tényezőket.
Lássuk tehát, hogy milyen ételallergiák fordulhatnak elő felnőtteknél – beleértve a leggyakoribbakat és ritkább kórképeket egyaránt, amelyekről sokan talán még nem is hallottak.
Egyszerű ételallergiák
Az Egyesült Államokból származó felmérések tanúsága szerint felnőttek körében a következő élelmiszerek okoznak legtöbbször IgE-mediált ételallergiát:
- kagyló,
- tehéntej,
- földimogyoró,
- héjas diófélék (dió, mogyoró, mandula, kesu, pisztácia, pekándió, brazildió),
- halak.
Az érintettek közel fele többféle élelmiszerre is érzékeny. Különböző megfigyelések szerint a felnőttkorban megjelenő ételallergiák előfordulása növekszik, ezzel együtt napjainkban is az a jellemzőbb, hogy a már gyermekkorban is fennálló allergiák bizonyulnak tartósnak.
Kullancscsípés okozta húsallergia
A köznyelvben csupán húsallergiaként emlegetik az úgynevezett alfa-gal szindrómát. A különösen csengő kifejezés egy cukorra, a galaktóz-alfa-1,3-galaktózra utal, amely számos emlősállat szöveteiben természetes módon előfordul, noha az ember kivételt képez ez alól. Hasonlóképpen megtalálható továbbá bizonyos kullancsfajok nyálában. Amikor pedig egy ilyen kullancs akaszkodik az ember bőrébe, a véráramba jutó alfa-gal antitesttermelésre ösztönözheti az immunrendszert. Az így kialakuló IgE-mediált allergia aztán ellehetlenítheti számos állati eredetű élelmiszer fogyasztását, beleértve a vörös húsokat, tejtermékeket, zselatint tartalmazó ételeket és egyéb készítményeket, például gyógyszereket.
Pollen-étel allergia szindróma
Pollenallergia esetén egyes növények levegőben szálló virágpora provokál immunreakciót a szervezetbe jutva. Csakhogy ezek az allergének szerkezetileg nagyon hasonlóak lehetnek más vegyületekhez, amelyek gyümölcsökben, zöldségekben, fűszer- és gyógynövényekben fordulnak elő. Így aztán ez utóbbiak fogyasztása is allergiás reakciót válthat ki a pollenallergiásoknál. A leggyakoribb növényi allergének között említhetjük a nyírfaféléket, ciprusféléket, pázsitfűféléket és a parlagfüvet. Az érintetteknél pedig keresztallergiás reakciót okozhatnak a többi között a kivi-, banán-, mangó-, avokádó-, szőlő-, zeller-, sárgarépa-, burgonya-, koriander-, kömény-, édeskömény-, bors- és paprikafogyasztás egyaránt. Bár a pollen-étel allergia szindróma nem gyakori, azonban potenciálisan életveszélyes állapotot idézhet elő.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Allergia a testmozgásra
Elsőre talán meglepően hangozhat, de ismert mozgás által kiváltott ételallergia is. Erős fizikai megterhelés során a gyomorban kevesebb savas gyomornedv termelődik, egyben fokozódik a belek permeabilitása, avagy áteresztő képessége. Mindez azt jelenti, hogy nagyobb számban juthatnak a bélrendszerbe apró molekulák, amelyek aztán nagyobb arányban juthatnak át a véráramba is, beleértve olyan táplálék-összetevőket, amelyek adott esetben allergiás reakciót válthatnak ki. Leegyszerűsítve tehát az intenzív testmozgás fokozhatja az allergiás tünetek fellépése kockázatát, ha az érintett szervezetében már jelen vannak az ehhez szükséges IgE antitestek, illetve sportolás előtt allergén élelmiszert fogyaszt. Az ilyenkor fellépő tünetek a bőrkiütésektől és duzzanattól egészen a légzési nehézségekig és anafilaxiáig terjedhetnek. Sokszor ráadásul órákkal a testmozgást megelőzően elfogyasztott ételek is gondot okozhatnak.
Amennyiben evést követő tüneteink ételallergia gyanúját keltik, feltétlenül javasolt mihamarabb orvoshoz fordulnunk, akkor is, ha korábban nem volt ismert allergiás érzékenységünk. Az IgE-mediált ételallergiák rendkívül súlyos reakciókkal járhatnak, ezért fontos, hogy szakember által összeállított megelőzési és kezelési tervet kövessünk mindennapi életvitelünkben.
Legjobban: