Allergia esetén az érintettek immunrendszere tévedésből olyan hétköznapi anyagok ellen indítja be a védekezési folyamatait, amelyek másoknál semmilyen reakciót nem váltanak ki – hangzik el a Klinikaland animációs kisfilmsorozat legújabb, allergiáról szóló részében . Mint kiemelték, az allergia egyeseknél csupán enyhe tüneteket vált ki, míg másoknál krónikus betegségek, vagy akár életveszélyes állapotok is kialakulhatnak.
Miért alakulhat ki az allergia?
A probléma évről évre egyre több embert érint. A gyerekek körében például 50 százalékkal nőtt az allergiások száma az elmúlt két évtizedben. Az allergia kialakulásának pontos okai egyelőre ismeretlenek, az viszont biztos, hogy szerepet játszhat benne a genetika, az immunrendszer állapota és számtalan környezeti tényező is. Világszerte mintegy 20 ezer allergiát kiváltó anyagot (allergént) ismerünk, amelyek közül némelyik igen sok embernél okoz kellemetlen panaszokat. De akadnak olyan allergének is, amelyekre világszinten is csak néhány ember érzékeny.
Az allergének elsősorban ott okoznak panaszokat, ahol bejutnak a szervezetbe, tehát jellemzően a szájban, az orrban és a szemben. De akár a bőrfelszínnel érintkezve is kiválthatják az allergiás reakciókat. Ha egy anyaggal való első találkozásra allergiás reakcióval válaszol a szervezetünk, akkor az immunrendszerünk memóriája miatt ez később is megismétlődhet.
A videóban arra is felhívják a figyelmet, hogy bár az immunsejtjeink számtalan allergént képesek elkülöníteni egymástól, a kémiailag nagyon hasonló anyagokat mégis összetéveszthetik egymással, így mindkettő észlelése esetén eltúlzott válaszreakciót produkál a szervezet. Ilyen esetben keresztallergiáról beszélünk. Példaként említik, hogy a parlagfű-allergiásoknál jó eséllyel a görög- vagy a sárgadinnye is panaszokat okozhat.
Legtöbbször azonnal reagál a szervezet
A tünetek legtöbbször már néhány perccel az allergénnel való találkozást követően megjelennek. Ezt nevezzük azonnali allergiás reakciónak, amely jellemzően rovarcsípéseket követően, illetve a pollenekkel való érintkezés esetén figyelhető meg. De előidézheti a penészgomba, az állatszőr, a füst és a különböző illatanyagok is.
A legtöbb ételallergén is azonnali panaszokat okoz. Magyarországon a tejfehérje-, a tojás-, a földimogyoró-, a szója-, a dió-, a búza-, a gyümölcs - és a halallergia a leggyakoribb. Súlyos esetben ezekből akár egyetlen falat is elég lehet az életveszélyes állapot (anafilaxia) kialakulásához. A világon egyébként a földimogyoró okozza a legtöbb halálos kimenetelű allergiás reakciót.
Anafilaxia során a tünetek többnyire kettő, vagy akár három szervrendszerre is kiterjednek. Nagyon gyakran jelentkeznek bőrtünetek, de sokszor érintettek a tüdők, a légutak, a gyomor, a belek, a szív, a véredények és a központi idegrendszer is. Sokszor jár eszméletvesztéssel is. Anafilaxiás reakció esetén mielőbb be kell adni az érintettnek egy adrenalininjekciót, majd ezt követően kórházi megfigyelés szükséges.
