Rengeteg olyan tanulmány készült, amely a nehéz gyerekkor negatív következményeit bizonyította. Kutatók egy csoportja most azonban inkább azt vizsgálta, milyen pozitív hozadékai lehetnek annak, ha valaki nem úgy töltötte életének első éveit, ahogy az a nagykönyvben meg van írva.
A második világháborúban a vadászpilóták sok vörösáfonya dzsemet kaptak, mert rájöttek, hogy ez javítja a látásukat. Más gyümölcsök pedig más szerveinkre hatnak jótékonyan. Infografikánkban összefoglaltuk, hogy mely gyümölcsök használnak a legtöbbet az egészségünknek.
A tél nemcsak az influenza szezonja, de a sztróké és a szívinfarktusé is. A hideg időben akár 20-50 százalékkal is megnőhet a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálesetek száma. Különösen veszélyeztetettek a magas vérnyomású betegek. De egyvalamit ők is biztosan megtehetnek.
Brit kutatók túlsúlyos embereken végzett kísérlet során két csoportot alkottak. Az egyik egy órát sétált reggeli előtt, a másik két órát gyalogolt egy kalória- és szénhidrátdús étkezés után. Attól a csoporttól, amelyik éhgyomorra edzett, vér- és zsírszövetmintát vettek egy órával séta előtt és az után. Ebből az derült ki, hogy két olyan gén is aktiválódott - PDK4, HSL -, és növekedésnek indult, ami segíti a zsírégetést, és tartósan hozzájárul az egészség megőrzéséhez.
Ha leejtjük az ételt a földre, de elég gyorsan felkapjuk (három- öt- vagy x másodpercen belül), akkor az még fogyasztható - állítja a szabály. Hogy pontosan mennyi az annyi, az szájhagyomány útján terjed, és látni fogjuk, nem is annyira fontos. A kérdés inkább az, hogy e mindenképpen rövid idő alatt van-e esélyük a baktériumoknak úgy megtelepedni az étel felszínén, ami már fertőzést okozhat. Feltárjuk a tudományos magyarázatokat.
A hosszú élet titkát az emberiség az elmúlt bő száz évben megfejtette. A múlt század elején a várható élettartam a világon átlagosan alig volt több 30 évnél. Jelenleg ez 67,2 év. Magyarországon a nők átlagosan 78,99 évet, a férfiak pedig 75,40 évet élnek. Akinek több kell, az áldozzon egy kis időt az alábbi infogfrafikára!
Az inszomnia gyakoribb probléma, mint hinnénk. A felnőttek közel 50 százaléka szenved tőle tartósan vagy visszatérően. Az esetek nagyobb részében valamilyen más testi vagy lelki probléma következménye. Azonban egy újabb amerikai kutatás szerint az étrendünk is okozhatja, hogy álmatlanul forgolódunk éjszaka.
Egy gyermekekkel foglalkozó fül-orr-gégész a legritkább esetben találkozik jókedvű, vidám, önfeledt lurkókkal. Mi adhat mégis erőt, hogy kitartóan és állhatatosan végezze munkáját? Mik a szakma rejtett szépségei, árnyoldalai? Dr. Tinku Dóra gyermek fül-orr-gégész szakorvossal beszélgettünk.
