Reggelire tojás, az első kávéba tej, ebédhez sajt, az esti salátához olívaolaj, napközben pedig diófélék. Egy kardiológus ettől mindenféleképpen megpróbálna megóvni, hiszen az ezekben található zsírok nemcsak artériáinkban, hanem hasunk környékén is felhalmozódnak. És mégis - a zsírmentes vagy alacsony zsírtartalmú étrendek mégsem okoznak annyi jót, a zsíros étrendek pedig pont hogy hasznosak lehetnek.
Dr. Aseem Malhotra szerint, míg sokan bármit megesznek, amire ráírják, hogy csökkenti koleszterinszintünket , az alacsonyabb koleszterinszint bizonyos esetekben akár növelheti is a szív- és érrendszeri problémák miatti elhalálozás kockázatát, 60 év felett pedig kifejezetten a magasabb koleszterinszint biztosítja a túlélést. De mielőtt erre kitérnénk, érdemes megnézni, miért nem jó túl sok szénhidrátot halmozni a tányérunkra.
Dr. Malhotra szerint a Nature egyik 2012-es cikke, a Robert Lustig által írt " The toxic truth about sugar " (Az igazság a mérgező cukorról) hívta fel a figyelmét a helyzetre: Lustig szerint a cukor olyan szintű problémákat okoz az emberi szervezetnek, hogy a cukros ételeket az alkoholhoz hasonló figyelemfelhívó jelzésekkel kellene ellátni. Ez a cikk természetesen sokat erősített a már létező, bár nem túl erős trenden - nemcsak olyan lobbicsoportok alakultak, amelyek arra próbálták rávenni az élelmiszeripari szereplőket, hogy csökkentsék a feldolgozott ételek cukortartalmát, hanem Fokvárosban például egy szénhidrát- és cukorfüggőségi rehabilitációs klinika is nyílt.
Mindezek után Noakes véleménye is alaposan megváltozott: elmondása szerint minden sportoló (az edzőterembe járó vagy rendszeresen futó amatőrök is) megszerezheti a szükséges energiát glükóz helyett ketonokból is - azaz zsírból, nem pedig cukorból. Rajta kívül is egyre többen hirdetik, hogy a járványszerű elhízást a szénhidrátfogyasztás, nem pedig a zsírgazdag ételek okozzák.
Ezt vallja a Harvardról Gary Taubes fizikus is, aki 2009-es The Diet Delusion című könyvében fejti ki, hogy a finomított szénhidrátok felelősek a nyugati félteke szívproblémáinak, cukorbetegségeinek, elhízásainak és rákbetegségeinek nagy részéért. Üzenete főként az, hogy az elhízást nem az elfogyasztott kalóriák száma okozza, hanem hogy mit eszünk. A finomított szénhidrátok hatására ugyanis fokozódik az inzulintermelés, emiatt pedig a szervezet több zsírt tárol.
A megfelelő zsírok a koleszterinszintnek is jót tesznek Svédország leghíresebb egészségblogjának (Diet Doctor) vezetője, Dr. Andreas Eenfeldt számol be arról, hogy a lakosság 23 százaléka él magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú étrenden, és többek között ennek is köszönhető, hogy a svéd lakosság elhízása nem olyan magas mértékű, mint a környező országokban. Mindemellett a svéd egészségtechnológiai tanács (SCHT) egy két éves kutatást követően jelentette ki azt, hogy az ilyen étrend nemcsak a fogyás tekintetében hasznos, hanem a szív- és érrendszeri kockázatok esélyét is jelentősen csökkenti. Eenfeldt hozzáteszi: ahogy a zöldségektől nem leszünk zöldek, úgy a zsíros ételektől sem leszünk kövérek.
A koleszterinszint csökkenése sem feltétlenül jó. A Framingham Heart néven futó tanulmány például kijelentette, hogy a magas koleszterinszint jelentős szívproblémákat okozhat, ugyanakkor azt is megállapították, hogy a kutatás résztvevői közül azoknak, akiknek a koleszterinszintje évente deciliterenként 1 milligrammal csökkent, 14 százalékkal nőtt a szív- és érrendszeri problémák miatt bekövetkező halál kockázata.
Hasonló eredményre jutott a '70-es években készített Sydney Diet Heart tanulmány, amelynek bizonyos részeit azonban csak 2013-ban publikáltak. Ezekből kiderül, hogy azon szívbeteg pácienseknek, akik áttértek a vajról a margarinra, nagyobb volt az elhalálozás kockázata, holott a koleszterinszintjük 13 százalékkal csökkent.
Mindemellett számos kutatás létezik, amelyek szerint a zsírgazdag diéta véd a szívproblémáktól és a 2-es típusú cukorbetegségtől. Azt is érdemes tudnunk, hogy az extraszűz olivaolajban, diófélékben, zsíros halakban és zöldségekben található polifenolok és omega-3 zsírsavak azok, amelyek csökkentik a trombózist és a gyulladást, a koleszterinszint változásától függetlenül. Arról sem érdemes megfeledkezni, hogy 2014-ben például a Cambridge Medical Research Council két tanulmánya is kimutatta, hogy a tejtermékekből származó telített zsírsavak fogyasztása fordított arányban áll a 2-es típusú cukorbetegség és a szívproblémák kialakulásával - a keményítő, cukor és alkohol hatására azonban májunk olyan zsírsavakat termel, amely ezeket a problémákat előhozza.
A legtöbb probléma azonban a 2-es típusú cukorbetegek körében jelentkezik, akiknek mindmáig azt sulykolják, hogy számukra az alacsony zsírtartalmú ételeket, illetve a keményítőtartalmú szénhidrátokat tartalmazó étrend a leginkább megfelelő - ennek viszont éppen az ellenkezője igaz. A Nutrition szaklapban idén jelent meg egy olyan tanulmány, amely szerint a szénhidrátcsökkentés a legjobb módja annak, hogy az anyagcsereszindróma tüneteit csökkentsük: a 2-es típusú cukorbetegséget igazából szénhidrát-intoleránciának kellene neveznünk.
A pácienseket viszont nem lehet hibáztatni, ha az egészségügyi szervek téves információkat közölnek - állítja dr. Malhotra, aki váltig állítja, hogy a mediterrán típusú étrend , a zsírosabb ételek alapvető fontosságúak a jó egészség szempontjából.
Forrás: Daily Mail
