Szédülést valószínűleg mindenki tapasztal élete során, ám az esetek többségében szerencsére egy múló állapotról van szó és valamiféle külső tényező váltja ki. Az ébredés utáni szédülésnek neurológiai vagy kardiológiai okai is lehetnek, de hormonális változások, stressz vagy akár gyógyszer mellékhatásaként is jelentkezhet – írja a Neurológiai Központ.
Jellemzően, ha nem áll mögötte semmilyen különösebb ok vagy betegség, ez csak pár másodpercig tart, nagyon ritkán fordul elő, elmúlását követően pedig minden megy a normális kerékvágásban. Bárki tapasztalhatja ritkán az ébredés utáni szédülést, azonban ha gyakran jelentkezik és pár másodpercnél tovább tart, érdemes kivizsgáltatni, hogy mi állhat mögötte.
Neurológiai okok
- BPPV-vertigo: ez egy jóindulatú szédülési forma, melynek megjelenése összefüggésben van a fej pozíciójának megváltoztatásával, tehát a fej mozgatásának következtében jelentkezik.
- Egyes alvászavarok, mint például az alvási apnoé, befolyásolhatják az idegrendszer és a teljes szervezet regeneráló folyamatait, aminek következtében idegi kimerültség alakulhat ki, ez okozhat ébredés utáni szédülést is.
- A nyaki gerincproblémák, például a nyaki gerincsérv, a nyaki csigolyák elmozdulása, illetve egyes, erről a területről kiinduló idegi problémák.
- Migrén, perifériás neuropátia, sclerosis multiplex, Parkinson-kór is állhat a háttérben.
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
Ha a szívvel van gond
A leggyakoribb kardiológiai ok az ortosztatikus hipotenzió. Ez egy olyan állapot, amikor felálláskor a vérnyomás hirtelen lecsökken. A szív ilyenkor nem képes elegendő mennyiségű vért juttatni az agyba, ami szédüléshez vezet. Előfordulhat, hogy nem áll semmiféle különösebb, vagy kezelést igénylő ok az ortosztatikus hipotenzió mögött, ez viszont csak egy átfogó kardiológiai kivizsgálást követően állapítható meg.
Ez is állhat a háttérben
- a nyak és a fej rossz pozíciója alvás közben
- kevés folyadékfogyasztás, dehidratáltság
- elégtelen étkezés
Ez is érdekelhet
Legjobban: