Aranyere mindenkinek van, legalábbis abban az értelemben, hogy a kifejezés alapvetően a végbél és a végbélnyílás falában futó vénákat jelöli. Egészséges állapotban persze ezek az erek is észrevétlenül látják el funkciójukat a vérkeringésben, kitágulva és begyulladva azonban kellemetlen panaszok forrásává válhatnak. A köznyelv ezeket a kitágult vénákat nevezi aranyérnek. A gyakori tünetek között említhetjük a vérzést, amely természetesen sok aggodalom forrása, hiszen kétségtelenül ijesztő látvány. Ezen felül az aranyeresség, avagy aranyérbetegség fájdalmassá válhat, megnehezítve olyan hétköznapi tevékenységeket is akár, mint a székletürítés vagy az ülés.
A probléma kialakulásában többféle kiváltó ok is közrejátszhat. Először is meg kell említeni a genetikai hajlamot, az örökletes kötőszöveti gyengeség ugyanis nagyban fokozza a rizikót. Habár erre nincs érdemi kihatásunk, akadnak viszont olyan kockázati tényezők, amelyeket képesek lehetünk tudatosan befolyásolni. Az aranyeres panaszok megelőzése érdekében javasolt kerülni minden olyan behatást, amely fokozza a végbélnyílás környékén futó vénákra nehezedő nyomást. E körben lehet említeni a székrekedést és a székelés közbeni erőlködést, de az elhízás és a mozgáshiány szerepe is jól ismert. Nők esetében számolni kell a várandósság kockázatnövelő hatásával is aranyeresség kapcsán, bár ez értelemszerűen nem ellenjavallata a gyermekvállalásnak.
Milyen gyakori az aranyérbetegség?
Becslések szerint a felnőttek mintegy fele tapasztalt már aranyeres panaszokat, mire eléri az 50 éves életkort. Egy, a Journal of Comparative Effectiveness Research című orvosi folyóiratban 2020 októberében megjelent tanulmány - önbevallásra épülő, reprezentatív felmérés alapján - 10 százalékra teszi a belső aranyeresség előfordulását a magyar felnőtt lakosság körében, hozzátéve, hogy az érintettek 70 százalékánál kezdeti stádiumú az elváltozás.
Mindazonáltal viszonylag kevés felmérés született eddig a témában, illetve nem könnyű pontos adatokat gyűjteni az aranyérbetegség elterjedtségéről. Jelentős részben azért sem, mert az érintettek nagy része inkább csendben viseli a tüneteket, és csak egy részük fordul szakemberhez a kellemetlenséggel. Rendkívül fontos lenne pedig hozzáértő orvosra bízni a diagnózis felállítását, a szimptómák mögött ugyanis egyéb, akár súlyos megbetegedések is állhatnak. Másfelől az aranyeresség hatékonyan és gyorsan kezelhető a megfelelő terápiás módszerekkel, kezelés nélkül viszont erőteljesen ronthatja az életminőséget.
Meg tudsz lenni a telefonod nélkül? Ebből a tesztből kiderül
Legjobban: