Mit mondjon az orvos a rákos betegnek?

Letargia, düh, kétségbeesés - minden emberből más érzelmi reakciókat vált ki a hír, hogy rákot diagnosztizáltak nála. Az orvosokat felkészítik ugyan a beteggel való kommunikációra, sok esetben azonban a terheltség, az időhiány és a korlátozott lehetőségek is megkötik a kezüket, a nehéz beszélgetés pedig távolról sem a legoptimálisabb módon zajlik le.

A szakembertől arról érdeklődtünk, hogyan lehet a pácienssel kíméletes módon, a tényekhez mégis ragaszkodva tárgyalni a rá váró megpróbáltatásokról.
Dr. Kahán Zsuzsanna onkológus hangsúlyozta: rendkívül nagy felelősség hárul az orvosra a diagnózis közlésével, hiszen egy-egy félreértett mondat a beteg hangulatán túl a későbbi kezelésre is kihatással lehet. Az orvos ismerheti ugyan páciensét, mégsem lehet biztos benne, hogy milyen érzelmeket vált ki belőle ez a megrázó hír. Rossz megközelítéssel a beteg elzárkózhat a tények elől, és félő, hogy a bevett kezelési módok helyett a meseszerűen hitegető, de bizonytalan hatású alternatívák felé fordul. "A beteg egyéniségének megfelelő vonalon kell haladnia a beszélgetésnek, puhatolózva a lehető legkevésbé traumatikus út felé. Az orvos-beteg konzultációnál a főszereplő mindig a beteg, éreznie kell, hogy ez a dolog róla szól" - emelte ki az onkológus.

Közel 300 ezer rákbeteg él ma Magyarországon, évente több mint 65 ezer új esetet regisztrálnak. A rákbetegek száma az elmúlt 15 évben megduplázódott ugyan, de a betegségből egyre többen gyógyulnak meg.

A beteggel való kapcsolatkezelést nem csupán tapasztalati úton fejleszthetik az orvosok, az ország több egyetemén működik magatartástudományi intézet, ahol az onkológia mellett több ágban képzik az orvosokat a páciensekkel való kommunikációra. Kahán Zsuzsanna a Szegedi Tudományegyetemen maga is oktatja ezt. "Pszichointegratív medicina néven működik egy kurzus, melyben többek között a daganatos betegekkel történő kommunikációra és a diagnózis közlésére fókuszálunk. Emellett az Onkológia nevű tantárgy elméleti és gyakorlati képzése során is arra törekszünk, hogy a beteggel már a háziorvosa is megfelelő módon bánjon" - magyarázta az onkológus.

A szakirodalom az úgynevezett ENYHÍTŐ modell alkalmazását javasolja az ehhez hasonló, rossz hírek közlésére. A modell neve egy betűszó, melynek feloldása az információ átadásának egy-egy lépését jelöli.

Minden emberből más érzelmi reakciót vál ki mikor megtudja, rákos

Minden emberből más érzelmi reakciót vál ki mikor megtudja, rákos

E - Előkészítés:

A megfelelő helyszín és időpont meghatározása kulcsfontosságú lehet, megalapozva a beszélgetés hangulatát. Tanácsos az orvosnak egy csendes, nyugodt irodába invitálni a beteget, ahol rajtuk és az egészségügyi szakszemélyzeten kívül senki más nem tartózkodik. Ilyen beszélgetésnek szem- és fültanúja nem lehet, hozzátartozó is csak a beteg beleegyezésével vehet részt a találkozón. "Ha a beteg megbízik valakiben - egy közeli hozzátartozóban, barátban -, a jelenléte sokat segíthet neki. Az ilyen hírek esetében általában jobb, ha nincs egyedül, de arra is akad példa, hogy a páciens ilyenkor inkább egyedül szeretne lenni. Fontos, hogy ezt előzőleg kipuhatoljuk" - mondta Kahán Zsuzsanna.

NY - Nyitó kérdések:

Ajánlatos a témát felvezetni néhány kérdéssel, amivel nyitottabbá válik, feloldódik a páciens. Természetesen ez is a későbbi mondandó hangulatát hivatott felvezetni, az ilyen beszélgetéseken a humornak csak nagyon meghatározott módon lehet helye.

H - Hozzájárulás:

Nem mindenki szeretne hallani a betegségéről, a páciens akár vissza is utasíthatja az orvostól ezt az információt. "Minden beteggel a saját képzettségének megfelelő módon kell bánni. Előfordul, hogy valaki doktorként mutatkozik be, én pedig ilyenkor megkérdezem, hogy melyik tudományág doktora. Teljesen másképp kell kommunikálni erről a témáról egy jogásszal vagy gyógyszerésszel" - hangsúlyozta Kahán Zsuzsanna. Az onkológus tapasztalatai szerint sok beteg objektív, számszerű közlésre vágyik: hány százalék a felépülés esélye, mennyi idő, míg az állapota rosszabbra fordul. "Korábban csináltunk egy felmérést, amelyből jól látszott: az idősebb betegek kevésbé érdeklődőek, míg a fiatalabb, különösen jól képzettek mindent tudni akarnak. Néha a beteg már úgy érkezik, hogy leszögezi, hogy milyen kezelést akar, mert előzőleg tájékozódott. Ezeket az információkat helyre kell tenni" - mondta el Kahán Zsuzsanna.

I - Informálás:

Mondandónkat érthető, világos szavakkal kell a beteg tudtára adni. Képzettségének és szociális helyzetének tükrében más-más megfogalmazás szükséges, mindenképp kerülni kell azonban a kétértelmű kifejezéseket. A szörnyű hír hallatán a beteg kétségbeesetten keresi a remény fogódzóit a szavak között ("Azt mondta, ebben a stádiumban viszonylag jó a gyógyulási arány? Nincs is baj, talán nem is szükségesek a fájdalmas kezelések!"). Valótlan, alaptalan állításokkal az orvos hitelét vesztheti betege előtt, ezáltal megrendülhet a bizalma a bevett gyógyászati módszerekben is. Teljes bizonyossággal pedig senki nem tudja megmondani, hogy a kezelés hatásos lesz-e, vagy sem, mint ahogy a felépülésig vagy a halálig hátralevő időről sem lehet tudomása. Saccolni és feleslegesen hitegetni sem szerencsés ilyen esetekben. "Nem uralkodhatunk a betegen azzal, hogy olyan formában közöljük vele a hírt, ahogy ő nem szeretné. Mindig megmondjuk az igazat, de soha nem mondunk többet annál, amit hallani szeretne" - magyarázta a szakember.

T - Támogatás:

Miután a betegben tudatosultak a hallottak, érkeznek a leghevesebb érzelmi reakciók. Előfordulhat, hogy összeroppantja a hír, elsírja magát, ilyenkor személyre szabott módon, a lehetőségek szerint támogatni kell őt. Tanácsos egy kis időt hagyni neki, hiszen az információ befogadása ez esetben korlátozott lehet.

Ö - Összegzés:

Ezen a ponton lehet a legtöbb bizodalmat a betegbe önteni. Vannak kezelések, melyek alkalmazása esélyt ad a teljes felépülésre is. Ugyanazt közöljük a beteggel, ha azt mondjuk neki, hogy ebben a stádiumban a felépülés esélye 70 százalékos, mint amikor azt közöljük, hogy ilyenkor az esetek 30 százalékában nem tudunk már segíteni. Óriási különbség van mégis a két mondat között!

Sajnos azonban a való életben sokszor nem a szakkönyvben leírtak szerint zajlik a tájékoztatás, de ez a legtöbb esetben nem az orvos hibája. "Az egészségügyben tapasztalt, egyre növekvő terhek mellett az optimális körülmények kialakítása szinte lehetetlen" - hangsúlyozta Kahán Zsuzsanna. Hozzátette: a pácienssel történő megfelelő kommunikáció azonban feltölti az orvost, hiszen ezzel segíthetnek a betegeket felkészíteni életük egyik legnagyobb kihívására.

Nézze meg Ön is: Aranyértippek a szakorvostól

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
Mikor nincs rendben a hüvely?Intim gondok

Mikor nincs rendben a hüvely?A legtöbb nő találkozik élete során valamilyen, a hüvelyt érintő problémával

Betegség, amely minden nőt érinthetInkontinencia

Betegség, amely minden nőt érinthetFőleg szülés után érinti a nőket, de bárkinél felléphet

Végbélvérzés: aranyér vagy daganat?Végbélvérzés

Végbélvérzés: aranyér vagy daganat?Mindenki megrémül, ha a vécépapíron vért vesz észre

"Ha rákja van, nem fog meghalni azonnal"Beteghang

"Ha rákja van, nem fog meghalni azonnal"Brjeska Dóránál 2013 őszén diagnosztizáltak áttétes mellrákot

A nátha gyógynövényes kezeléseNátha

A nátha gyógynövényes kezeléseNagyon sok gyógynövény van, amelyet bevethetünk, hogy felvegyük a harcot

60 felett így kell sportolniSport

60 felett így kell sportolniBár csökken az állóképesség és az izomerő, mégis fontos, hogy továbbra is sportoljunk

Otthoni megoldások orrfolyásraOrrfolyás

Otthoni megoldások orrfolyásraA jelenség oka a hideg, a megfázás, illetve az influenzavírusok

Nagy baj lehet, ha viszket az anyajegyAnyajegy

Nagy baj lehet, ha viszket az anyajegyMiért fontos a rendszeres szűrés?

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

BNO kereső

VAGY

Ha az ismert BNO-kódot beírja a keresőbe, megtudhatja a hozzá tartozó betegség nevét. Ha a BNO kódra kiváncsi, akkor a betegség elnevezését kell a keresőbe írni. A BNO kód formátuma: egy betű és négy számjegy.

Gyógyszerkereső