Komoly veszélyekkel járhat, ha orvosi szakvéleményként kezdünk tekinteni a mesterséges intelligencia által megfogalmazott válaszokra. Erre figyelmeztet az a nemrég publikált eset is, amelynek főszereplője egy 60 éves férfi. Az illető, miután az asztali só negatív hatásairól olvasott, megkérdezte a ChatGPT egy korábbi verziójától, hogy mivel helyettesíthetné a nátrium-kloridot. Arra azonban nem számított, hogy a chatbot olyan választ ad majd, amelyet jobb lenne fenntartásokkal kezelni.
Azt hitte, a szomszédja mérgezi, de kiderült: bromizmusa van
A ChatGPT a nátrium-bromid használatát javasolta a kérdezőnek a nátrium-klorid helyett. Azt ugyan nem lehet tudni, hogy konkrétan a kérdésben szerepelt-e, hogy a férfi étkezési célra alkalmas sóhelyettesítőt keres, mindenesetre a nátrium-bromid egyáltalán nem javasolt emberi fogyasztásra. Az idős úr viszont nátrium-bromiddal ízesítve táplálkozott 3 hónapon át, mire már annyi panasza lett, hogy gyanút fogott: talán a szomszédja próbálja őt megmérgezni.
Az orvosok azonban megállapították, hogy a beteg férfi bromizmussal – más néven bromidtoxicitással vagy bromidmérgezéssel – küzd, amely a 20. század elején még egy igen elterjedt probléma volt, szinte minden tizedik pszichiátriai betegnél ez volt a diagnózis. A nátrium-bromid a 60 éves betegnél is kiváltott pszichiátriai tüneteket – például paranoiát és hallucinációkat –, de emellett bőrkiütéseket, túlzott szomjúságot és álmatlanságot is okozott – derül ki a The Guardian beszámolójából.
MI: intelligens, de azért nem szabad bármit elhinni neki
Az esettanulmány szerzői rámutattak, hogy a ChatGPT és más mesterséges intelligencia alkalmazások nagyon meggyőzően tudnak tálalni tudományos pontatlanságokat is. Emellett nem képesek kritikus gondolkodásra, nem észlelik a válaszukban rejlő esetleges veszélyeket, végső soron pedig a félretájékoztatást is elősegíthetik.
A téma az RTL Reggeli című műsorában is szóba került. A beszélgetés során Dusa Fanny klinikai dietetikus is felhívta a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesíti a személyre szabott szakmai tanácsadást, különösen az egészségügyi kérdésekben nem. Az online terjedő étrendi tippek némelyike ugyanis akár életveszélyes is lehet.
Mivel helyettesíthető biztonságosan az asztali só?
Ahogy azt már korábban megírtuk, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy év eleji hivatalos ajánlásában az javasolta az embereknek, cseréljék le a hagyományos konyhasót kevesebb nátriumot tartalmazó alternatívára. Ez ugyanis a becslések szerint évente csaknem 2 millió életet menthetne meg – ennyi áldozatot követel ugyanis jelenleg a túlzott sófogyasztás.
A túl sok nátrium bevitele megemeli a vérnyomást, ez pedig fokozza a szívbetegségek, a stroke, vesebetegségek és egyéb kóros állapotok kialakulásának veszélyét is. A rizikó azonban jelentősen csökkenthető a WHO által javasolt, úgynevezett alacsony nátriumtartalmú sóalternatívával, amelyben a nátrium-klorid egy részét kálium-kloriddal helyettesítik. Azt azonban fontos tudni, hogy a fokozottabb káliumbevitel sem mindenkire nézve veszélytelen. Az előrehaladott stádiumú vesebetegek állapotán például még akár ronthat is a káliumos só használata.
