„A fiatalok egy része már nemcsak tanulásra, hanem lelki támaszként is használja a mesterséges intelligenciát” – olvasható a kismarosi Málnalevél Patika Facebook-posztjában. Mint írták, egyes felmérések szerint a tinédzserek csaknem harmada legalább olyan jónak tartja a chatbottal való csevegést, mint az emberekkel folytatott beszélgetéseket. Kimutatták azt is, hogy magány és negatív érzelmek esetén nagyobb eséllyel fordulnak az chatbotokhoz a fiatalok – ám paradox módon ettől csak még magányosabbá és elszigeteltebbé válnak.
Az AI-használat veszélyei
A bejegyzésben felhívták a figyelmet a rendszeres AI-használat veszélyeire, kockázataira. Ezek közé tartoznak egyebek mellett az alábbiak:
- Az AI-chatbotok nem feltétlenül tudnak hatékonyan nemet mondani problematikus felvetésekre, például nem beszéli le a kérdezőt az öngyilkosságól, hanem még akár ötleteket is ad a kivitelezésre, ha arra kérik.
- A chatbotok nem képesek valódi empátiára, a gyerekek mégis könnyen elhihetik, hogy valódi lelki támogatást kapnak.
- Az érzelmileg sérülékenyebb csoportok fokozottan függővé válhatnak.
- A serdülők identitáskereső, intenzív érzelmi fejlődéssel járó életszakaszában különösen veszélyes, ha a mesterséges intelligencia átveszi a valódi emberi kapcsolatok helyét, az ugyanis gyengítheti a szociális készségeket, valamint torzíthatja az önértékelést.
- Fennáll a veszélye, hogy a generatív mesterséges intelligencia modellek kockázatos, az egészséget veszélyeztető tanácsokat adnak. Egy 60 éves férfinál például egy ritka betegség, bromizmus alakult ki, miután 3 hónapon át követte a ChatGPT által adott étrendi tanácsokat.
Hogyan állítható vissza az egészséges egyensúly?
A szakértők azt tanácsolják, hogy ha egy fiatal arról mesél nekünk, hogy van egy „mesterséges barátja”, ne ítélkezzünk azonnal. Hallgassuk meg, miért érzi jónak a chatbottal való beszélgetést, ugyanakkor tudatosítsuk benne, hogy ez nem helyettesítheti a pszichológust vagy a valós emberi kapcsolatokat, és ösztönözzük őt arra, szánjon időt igazi találkozásokra, közösségi tevékenységekre.
Ha már látható a visszahúzódó, elkerülő viselkedés, ajánljuk fel az érintettnek a segítségünket, és irányítsuk őt egy mentálhigiénés szakemberhez. Segíthet az AI-használat idejének korlátozása, valamint az olyan alternatívák bevezetése is, mint például a naplóírás, a kreatívkodás vagy a mozgás.
Nem váltja ki sem a barátokat, sem a pszichológust
Ahogy már korábban írtunk róla, a hosszú várólisták és az esetenként elérhetetlen, túlterhelt szakemberek miatt sokan érzik úgy, hogy nincs kihez fordulniuk lelki problémáikkal. Ilyenkor jó alternatívának tűnhet egy mindig elérhető, udvarias és azonnal válaszoló chatbot, például a ChatGPT – azonban veszélyeket is rejthet. „Ha egy chatbothoz fordulunk érzelmi támogatásért, az kockázatos lehet, ugyanis elmosódnak a határvonalak a tanácsadás, a megnyugtatás és az érzelmi függőség között” – fogalmazott Carly Dober pszichológus a témával kapcsolatban. Olvass tovább!
