A kutatás eredményei alapján úgy tűnik, hogy az új típusú koronavírus elleni védőoltás az esetek felében nem nyújt elégséges védelmet a megfertőződéssel szemben azoknál a beoltottaknál, akik valamilyen vérképzőszervi daganatos betegséggel (például leukémiával vagy limfómával) küzdenek. Amint arról a Medscape orvosi hírportál is beszámolt , a viszonylag szűk körű, 67 páciens bevonásával végzett tanulmányból kiderült, hogy a beoltott betegek csaknem fele nem termelt elég antitestet az után sem, hogy az mRNS-vakcinák (ilyen a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyaga) mindkét dózisát megkapták. Ez azt jelenti, hogy esetükben továbbra is fennáll a koronavírus-fertőzés kockázata.
"Ez szöges ellentétben áll az mRNS-vakcinák 1. fázisú immunogenitási kísérleteinek eredményeivel, melyek során a résztvevők csaknem 100 százalékánál erős antitestválaszt állapítottak meg a szakemberek" - nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője, dr. Mounzer Agha, a Pittsburghi Egyetem Orvosi Központjának vezetője, majd hozzátette, fontos, hogy a vérképzőszervi daganattal élő páciensek kezelőorvosai tisztában legyenek a COVID-vakcinák bizonytalan hatékonyságával. "Kritikus fontosságú továbbá, hogy maguk a betegek is tudjanak a koronavírus-fertőzés fennálló kockázatáról, és ha a COVID-19-re utaló tüneteket észlelnek magukon, haladéktalanul forduljanak orvoshoz akkor is, ha már megkapták a védőoltást." A szakértői felülvizsgálatra váró tanulmányt a medRxiv oldalon publikálták a szerzők.
Hiába az oltás, ha nincs elég antitest
A tanulmány során egy 67 betegből álló csoport immunválaszait vizsgálták, akiknél különböző vérképzőszervi daganatos megbetegedéseket, köztük krónikus limfocitás leukémiát (CLL), limfómát és plazmasejtek mielómát ( myeloma multiplex ) diagnosztizáltak. A páciensek 45 százaléka a kutatás időszakában is részesült rákkezelésben, a többiek pedig megfigyelés alatt álltak. Mind a 67 alany megkapta az mRNS-alapú vakcinák valamelyikének mindkét dózisát, vagyis teljesen beoltottnak minősültek. Ezután a kutatók megkezdték az immunválasz feltérképezését - a második védőoltás és az antitestvizsgálatok között átlagosan 23 nap telt el. "Összesen az esetek 46,3 százalékban találtuk negatív antitesteredményeket az oltás után, ezek a betegek orvosi szempontból oltatlannak minősültek" - áll a szerzők közleményében. A legrosszabb eredmények a krónikus limfocitás leukémiában szenvedőknél jelentkeztek, közülük csupán 23 százalék volt azoknak az aránya, akiknek a szervezete mérhető mennyiségű antitestet termelt a vakcina hatására. Hozzá kell tenni azt is, hogy ezen betegek 70 százaléka nem kapott semmilyen rákterápiás kezelést az oltakozás idején.
Fontos az előírások betartása
A kutatók kiemelték, hogy a védettség kialakulása csak az életkor tekintetében mutatott mérhető különbséget az alanyok között (az idősebb páciensek jellemzően kisebb valószínűséggel váltak védetté az oltás hatására, mint a fiatalabb betegek), más tényezők, mint például az igG szintje, a rákterápia állapota vagy a második dózis vakcina és az antitestmérés között eltelt napok száma nem befolyásolta jelentősen azt. "A megállapítások fényében még fontosabb, hogy a vérképzőszervi daganattal küzdő betegek az oltakozás után is kiemelt figyelmet fordítsanak a járvány elleni védekezésre, tartsák be a maszkviselésre és a távolságtartásra vonatkozó szabályokat, már csak azért is, mert az eddigi adatok szerint az ilyen alapbetegséggel küzdőknél a COVID-19 halálozási aránya meghaladja a 30 százalékot" - hívták fel a figyelmet a kutatók.
A COVID-19-járvány fizikailag és mentálisan is nagy terhet ró mindenkire. A nők több szempontból veszélyeztetettebbek: esetükben a lelki nyomás elviselése megnövekedett alkoholfogyasztással járhat - hívja fel a figyelmet a problémára egy tanulmány, amelyről ide kattintva olvashat bővebben.
